PaksII nélkül a világ 2050-ben

Share Button

Magyarország jövőbeli energaigényének fedezéséhez nincs szükség atomerőműre. Az összes energiafelhasználás akár 50%-a, a termelt áram pedig 80%-a is származhat megújulókból 2050-re, a szükségletek akkor is biztonságosan elláthatóak maradnak – ez derül ki a német Wuppertal Institut és az Energiaklub most elkészült energetikai modelljeinek eredményeiből.

11_1A zöld forgatókönyv követése nem csak a klímavédelem és az energiabiztonság szempontjából, hanem gazdaságilag is egyértelműen kedvezőbb, azaz olcsóbb, mint a hivatalos magyar energiapolitika által javasolt út.

Az európai Zöldek számára készített kutatás célja az volt, hogy megismerjük Paks II alternatíváit, hogy Magyarország előtt milyen lehetőségek állnak, és tényleg Paks II lenne a legjobb megoldás.

Magyarország jövőbeli energiarendszerének teljes körű, összes szektorra kiterjedő vizsgálata során jelentős energiaigény-csökkentési és megújulós potenciált azonosítottunk, és négy különböző energia forgatókönyvet dolgoztunk ki, modelleztünk és vizsgáltunk meg részletesen:

  • A hivatalos magyar, a Nemzeti Energiastratégiára alapuló jövőkép az ATOM nevet kapta. Ebben Paks II és jelentős gázerőművi-kapacitások megépítésével, mérsékelt megújulóenergia-felhasználással, és az energiaigény kismértékű növekedésével számoltunk.
  • A ZÖLD forgatókönyv azt vizsgálja, milyen lenne a jövő, ha a technológiailag és gazdaságilag is megvalósítható megújuló és energiahatékonysági potenciál jelentős részét kiaknáznánk, több mint 40%-os végső energiamegtakarítást elérve 2050-re.
  • A két KÖZTES forgatókönyv pedig azt vizsgálja, hogy egyik esetben a megújulókra, a másikban pedig inkább az energiatakarékosságra fókuszálva milyen következményekkel járna Paks II kiváltása.

Az alábbi diagram szemlélteti, hogy a zöld és a köztes-B forgatókönyv megvalósulása révén jelentősen tudna csökkenni az ország energiafelhasználása, elsősorban a lakóépületekben elérhető megtakarítások révén. A hivatalos, atom szcenárióban viszont az energiafogyasztás a jelenlegihez képest emelkedne.

szcen1

A megújulók 2050-ben az áramtermelés 62%-át biztosítanák a KÖZTES-A, 83%-át a ZÖLD szcenárióban. A teljes primerenergia-ellátásban 26, illetve 51%-ot tennének ki a megújuló energiaforrások. Az ATOM szcenárióban a megújuló energiaforrások az elektromos áramtermelés mindössze 24%-át, a primerenergia ellátás mintegy 15%-át fedeznék 2050-re. Így a 2020-2050 közötti időszakban csak elenyésző mértékben nőne a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya a 2020-ig kitűzött 14,65%-os (bruttó végső energiafelhasználásra vonatkozó) megújuló részarány elérése után.

szcen2

Az összes forgatókönyv megvalósítása jelentős beruházásokat igényel a következő évtizedekben, mivel a meglévő energiatermelési infrastruktúra jelentősen elöregedett, nem hatékony, így alapos átalakításokra, fejlesztésekre szorul.

Abban az esetben, ha az ország az ATOM szcenárió, azaz elsősorban a fosszilis és nukleáris kapacitások fejlesztése mellett dönt, akkor már a következő években, 2030 előtt magas beruházási költségek jelentkeznek az új paksi atomerőművi blokkok felépítése kapcsán. Ha az ország inkább a ZÖLD vagy a KÖZTES szcenáriók, azaz a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság mellett teszi le a voksát, akkor a költségek később, időben jobban elosztva jelentkeznek.

Az ATOM forgatókönyvben az új atomerőmű beruházási költségei mellett jelentős tüzelőanyag-költséggel kell számolni hosszú távon, amelyhez a szén-dioxid-kibocsátások magas költsége kapcsolódik. A még működő hagyományos erőművek tüzelőanyag-költsége 2030-ban még a ZÖLD forgatókönyvben is jelentős összeget tesz ki, 2050-re viszont e tekintetben jelentős különbségek várhatóak az ATOM és a ZÖLD forgatókönyv között.

2030 és 2050 között a ZÖLD forgatókönyv beruházási és a hálózatfejlesztés költségei ugyan magasabbak, mint az ATOM szcenárióban, összességében azonban jelentős költségcsökkentés érhető el a kisebb tüzelőanyag-igény illetve a szén-dioxid-kibocsátás költségének alacsony szintje miatt.

Így a villamosenergia-rendszer összes költsége – beleértve az erőművi beruházásokat, a hálózattal kapcsolatos fejlesztéseket, a szén-dioxid-kibocsátás költségét és a tüzelőanyag-költségeket is – az ATOM szcenárióban 2030-ig 52 milliárd euró, a ZÖLD szcenárióban pedig 41 milliárd eurót tesz ki, míg a 2030-2050 időszakban 130, illetve 87 milliárd euró becsülhető. Látható, hogy ha a két időszak költségeit összesítjük, akkor a mától 2050-ig terjedő időszakban az atom forgatókönyv teljes költsége több mint 180 milliárd, míg a zöld úté kevesebb mint 130 milliárd euró.

szcen3

A zöld forgatókönyv követése tehát nem csak a klímavédelem és az energiabiztonság szempontjából, hanem gazdaságilag is egyértelműen kedvezőbb, azaz olcsóbb, mint a hivatalos magyar energiapolitika által javasolt út. Az irány egyértelmű.

A kutatás részletes eredményei ebben a tanulmányban olvashatók. További információk a projekt weboldalán érhetők el.

(Fotó: Boldizsár Andrea)

Forrás: energiaklub.hu