A kormány szerint a nukleáris energia a legelőnyösebb. Varró László, az IEA vezető közgazdásza másképp számol.
– Mely energiahordozókkal csökkenhetne a rezsi?
– Rezsicsökkentés-ügyben nem tudok állást foglalni.
– Lefordítom az Ön nyelvére: mely energiamix biztosítja a legkisebb költséget?
– Három területet kell vizsgálni: a közlekedést, a fűtést és az áramtermelést. A közlekedés energiaigényének túlnyomó részét az olaj elégíti ki…
FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA
– Pedig a lapokból kiindulva az elektromos autóké a világ…
– Csak az arányok érzékeltetésére: tavaly a Föld olajfogyasztása napi másfélmillió hordóval nőtt, amit az elektromos autók tízezer hordóval vetettek vissza. Mégis bizton állítom: az eljárás képes a közlekedésben az olaj uralmának megdöntésére. De legalábbis 2025-2040-ig még várni kell, hogy egy szalonban teljes természetességgel hangozzon el: a benzines helyett inkább az elektromosat kérem. A hőellátásban ma a földgáz elsöprő és itt – különösen a nehézipar tekintetében – életképes kihívókat se nagyon látok. Igaz, háztartási szinten akadnak megújulóenergiás kísérletek. A legizgalmasabb változásokat a villamosenergia-ipar éli meg. Az elmúlt 5 év során a nap- és szélenergia költségei látványosan csökkentek. A kérdés most már nem az, miként támogassuk a drága megújulókat, hanem hogy a nagyon olcsó nap- és szélerőművek miként illeszthetőek zavarmentesen a rendszerbe. Még komoly fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy arányuk a világ e tekintetben vezető hatalmaira – például Németországra, Spanyolországra vagy Kaliforniára – jellemző 20-50 százalékról tovább nőjön.
– Mi a helyzet az atommal?
– A nukleáris energia nem mutatott jó jeleket. Az IEA-tanulmányok az idő előrehaladtával rendre magasabb költségekkel számoltak, például finn vagy amerikai esetek nyomán. Az atomenergia nem olcsó. Magyarországon időnként annak nevezik, de ez egyáltalán nem igaz. Ma messze a legtöbb nukleáris fejlesztés Kínában és Oroszországban zajlik. Ez azonban kevéssé a piaci viszonyokat, sokkal inkább a helyi kormányok iparpolitikai elképzeléseit tükrözik.
– Akkor tehát rosszul döntött a Fidesz-KDNP az atom jelenlegi, 40 százalékos arányát körülbelül 50 százalékra növelő paksi bővítéssel?
– Azt, hogy Magyarország ragaszkodik az atomenergia használatához, helyeslem, amiképp jelenlegi arányának fenntartását is. Egyebekben az IEA nem minősíti a különböző kormányok fejlesztési döntéseit.
– Mi a véleménye az Orbán-kormány által lényegében betiltott szélenergia-hasznosításról?
– Az iparág helyzete pont Magyarország adottságai szempontjából izgalmas. Az elmúlt tíz év kutatás-fejlesztései nyomán az ilyen erőművekből ma már éppenséggel a gyengébb szél hozza ki a legtöbbet. Alkalmazásuk hozzánk hasonló éghajlaton látványos sikereket és hatékonyságjavulást ért el. Rendszerbe illesztésüket jelentősen megkönnyítik az átütő irányítás-informatikai fejlesztések is. Magyarország számára a szélenergia-hasznosítás ésszerű, jó lehetőség. Az atomenergiát egy az egyben nem tudja ugyan kiváltani, de adottságaink a jelenleginél lényegesen több szélfarmot elbírnának. Az Orbán-kabinet döntéseinek hátterét, kérem, tőlük kérdezze.
– És a többi energiafajta?
– Magyarország biomassza-lehetőségei – főként az alföldi mezőgazdaság révén – szintén kedvezőek. Ám a fogalom ma nálunk nagyrészt faégetést fed 30-40 éves erőművekben. Ez nagyon komoly fenntarthatósági kérdéseket vet fel. Mindazonáltal a sok kis, mezőgazdasági telepre létesült üzemnek nagy jövőt jósolok. Vízenergia-lehetőségeink kifejezetten kedvezőtlenek, a gázbehozatalra szoruló államok pedig kiszolgáltatottak a piaci áraknak. Szénben illeszkedni kell az európai klímapolitikához, aminek nyomán új blokk csak szén-dioxid-leválasztóval létesülhetne, ami ma még nagyon drága.
– Egyáltalán, miként változhatnak az igények, például a szigetelés szempontjából?
– A hazai épületek energiafelhasználása, fogalmazzunk úgy, hatalmas kiaknázható lehetőségekkel bír. Így a fűtési célú gázigények inkább mérséklődhetnek. Az áram iránt viszont élénkülhet a kereslet: az egyre forróbb hazai nyarak a légkondicionáló-használat felfutását hozhatják.
– Lázár János szerint az árambehozatal rossz. Ön szerint?
– Magyarországnak a környező államokkal kialakított vezetékes összeköttetései üdvözlendőek. Az Európai Bizottság piacegységesítési szándékai a vele szorosan együttműködő IEA szerint alapvetően helyesek, jelentősen javítják a hatékonyságot és az egész európai gazdaságra jótékonyan hatnak. Úgy vélem, az árambehozatal Magyarország számára nem jelent geopolitikai kockázatot.
Varró László 1997-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát, és tanult a Colorado State University-n is. Közgazdász Ph.D. fokozatát a Cambridge-i egyetemen szerezte. Szakmai pályáját a Magyar Nemzeti Banknál kezdte, majd 2000-2005 között a Magyar Energiahivatal igazgatója. 2005 februárjától három évig a Mol vezető közgazdásza. 2008-ban nevezték ki a Mol stratégiai-fejlesztési igazgatójának. 2011 márciusában került jelenlegi munkahelyére, a Nemzetközi Energiaügynökség gáz- és árampiaci igazgatójaként. 2016-ban nevezték ki az IEA vezető közgazdászává, a gazdasági és befektetési osztályt vezeti.
Marnitz István
Forrás: nepszava.hu
