1988. január 15.
„Bern, 1988. január 15. péntek (MTI-APA) – A svájci kormámny az utóbbi évekhez képest a jövőben jóval több pénzt fordít a megújítható energia hasznosításával kapcsolatos kutatásokra. Az alternativ energiaforrások, így például a szél- és a napenergia felhasználásával összefüggő kutatásokra Svájcban az idei évre valamivel több mint 1 milliárd svájci frankot irányoztak elő, 1991-ben pedig már közel 1,4 milliárd frankot szánnak. Svájcban az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos kutatások sem szorulnak háttérbe a következő években, a súlypontot azonban a megújítható energiaforrásokra helyezik. Az alternatív energiaforrások Svájc teljes energiafelhasználásának ma még csupán 5 százalékát fedezik. Tekintettel a viszonylag alacsony világpiaci olajárakra az alternatív energiaforrásokból nyert áram nem versenyképes árban, és meglehetősen vontatott az ilyen erőművek, létesítmények engedélyezése is.”
Forrás: MTI
1941. április 22.
„Moszkvából jelentik: Oroszországban újfajta „napfénylámpát” hoztak forgalomba. Az új izzólámpa belsejét valamely különös összetételű világítóanyag vékony rétegével vonták be. A lámpa fénye teljesen a napfény illúzióját kelti. Égés közben a lámpa a felhasznált energia 80 százalékát használja és mindössze 40 Celsius fokra melegszik fel. Áramfogyasztása mintegy egyharmada a másfajta izzólámpák fogyasztásának.”
forrás: MTI
1940. október 17.
„Mackenzie King kanadai miniszterelnök közölte, hogy Kanada és az Egyesült Államok kormánya közös erővel nagyszabású tervet szándékozik megvalósítani a Niagara folyó fölös vizének energia-szolgáltatásra való felhasználása és a Szent Lőrinc folyó nemzetközi szakaszán lévő vízesések erőtelepeinek kifejlesztése céljából. A bejelentéshez képest a két kormány máris szakembereket küldött ki a kérdés tanulmányozására.”
Forrás: MTI
1939. december 6.
„Stockholmból jelentik:
Svédországban nemrég fejezték be a stadsforseni vizi erőműveket, amelyeknek kapacitása 40.000 kilowatt, úgyhogy a rendelkezésre álló energia meghaladja a heti 5 millió kilowattot. Az új vizi erőmű tekintélyes megtakarítást jelent a szénfogyasztás terén, mert a mérnökök számítása szerint 3.500 tonnával csökkenti a heti szükségletet. Az elektromos energiát 220.000 volt feszültségű vezetéken továbbítják Svédország távolabbi részeibe. A stadsforseni telep eredményes működése a vállalatokat újabb vizi erőművek építésére ösztökéli. Ezeket a közeljövőben kezdik építeni.”
forrás: MTI
1938. október 05.
„A Magyar Távirati Iroda jelenti:
Az iparügyi miniszter Paks község villamos energiaszüségletének biztosítása céljából a Dunaszentgyörgy és Paks községek között létesítendő távolsági vezeték megépítésére, a Hungária Villamossági R.T, budapesti cég részére engedélyokiratot adott ki.
Az engedélyokirat kizárólagossági jogot nem biztosít. Hatályosságának időtartama a villamosmű első üzembehelyezésétől számított 40 év. Az engedélyes Paks község közigazgatási területén villamos energia elosztására jogosult. Az engedélyes a vezetéket 20.000 V üzemfeszültségre, háromfázisú váltakozóáramra köteles megépíteni. A villamosmű teljesítőképessége első kiépítésben 125 kVA.
A villamos energia vezetésére szolgáló berendezéseket az állam a villamosmű első üzembehelyezésétől számított 30 év eltelte után s az ezt követő öt évi időszakok bármelyikének végén megválthatja. Az említett berendezések az engedélyokirat hatályosságának lejártakor az államra háramlanak.”
Forrás: MTI
1937. október 19.
„FŐVÁROS
A FÖLDALATTI VILLAMOSKOCSIKAT ÁRAMVISSZANYERŐ BERENDEZÉSEKKEL SZERELTÉK FEL. Racionalizálási programjának keretében a Beszkárt vezetősége a földalatti villamosvasút valamennyi kocsiját áramvisszanyerő, úgynevezett „rekuperációs” berendezéssel szerelte fel. Ennek a berendezésnek lényege az, hogy a járművek hajtómotorait fékezéskor úgy kapcsolják, hogy azok mint áramtermelő gépek működnek és a termelt áramot az elektromos hálózatba juttatják. Az áramtermelés munkájához szükséges energiát tehát a kocsi lendületében rejlő mozgási energia szolgáltatja. Az áramtermelés a kocsi mozgási energiáját emészti fel; energiáját féktuskó-koptatással, tehát költséggel járó surlódási munkával nem hasznosítható meleggé alakítaná át. A kísérleti adatok azt igazolták, hogy a rekuperációs berendezéssel ellátott kocsi által fogyasztott és termelt áram kerek számban úgy viszonyít egymáshoz, mint három az egyhez. Ezt az aránylag nagy áramvisszanyerési arányszámot azonban csak a zárt pályán, nagy sebességgel közlekedő földalatti vasútnál lehet elérni. A föld feletti üzemben a technikai előfeltételek, főleg a kisebb sebesség miatt, ilyen kedvező eredményre nem lehet számítani. A Beszkárt évente több mint húsz vagon vasféktuskót fogyaszt, tehát most, hogy a földalatti villamosokat áramvisszanyerő berendezésekkel szerelték fel, az üzemi kiadások csökkenni fognak. A Beszkárt vezetősége az eddigi tapasztalatok alapján azt reméli, hogy a rekuperáció nettó hozadéka a földalatti vasút áramfogyasztási költségének 15-20 százalékát teszi majd ki, ami rendkívül kedvező eredménynek tekinthető.
Az áramvisszanyerő berendezést kedden délelőtt mutatta be a Beszkárt vezetősége a főváros közlekedési szakbizottsága tagjainak és a fővárosi sajtó képviselőinek. A megjelenteket a Beszkárt vezetősége részéről Verebély Jenő elnök üdvözölte, majd Paulini Alfréd dr. igazgató ismertette az áramvisszanyerő berendezés előnyeit, hangsúlyozva, hogy a tizenkilenc földalatti villamoskocsi felszerelése 22.000 pengőbe kerül, évi tiszta megtakarítás összesen 10.000 pengő lesz, tehát a villamoskocsik átszerelése igen kedvező eredményt fog évente hozni.”
Forrás: MTI
1936. szeptember 12.
„Washington, szeptember 12.
Roosevelt elnök a Fehér Házban fogadta az Energia Világértekezlet kiküldötteit. Az elnök az értekezlet kétezer résztvev?je és igen sok meghívott vendég jelenlétében nagy beszédet mondott, amelyben rámutatott az értekezlet munkájának nagy jelent?ségére. Az elnök beszédét egy gombnyomással fejezte be, amellyel megnyitotta a távolni Colorado-folyó hatalmas Boulder-gátjának zsilipjeit. Ez az új er?m? az eddig megfékezhetetlennek látszó Colorado hatalmas vízmennyiségét energiatermelésre és hat állam területének öntözésének használja fel.”
Forrás: MTI
1936. június 18.
„Bornemissza Géza iparügyi miniszter megalakította az Energia-Világkonferencia Magyar Nemzeti Bizottságát.
Szerdán délel?tt tartotta az Energia Világkonferencia Magyar Nemzeti Bizottsága alakuló közgy?lését. A közgy?lésen Bornemissza Géza iparügyi miniszter elnökölt. A miniszter ismertette a nemzeti bizottság célját, valamint azokat a feladatokat, amelyek a nemzeti bizottságra várnak. A bizottság hivatása, hogy Magyarországot a Londonban székel? Energia Világkonferencián, valamint a konferenciának a világ különböz? városaiban tartandó id?közönkénti ?lésén képviselje. Magyarország ez idáig is jelentékeny szerepet játszott a konferencián és szakembereik el?adásaikkal és tanulmányaikkal tekintélyes nevet szereztek az országnak. Ezt a reputációt akarja a miniszter most a nemzeti bizottság megalakításával megnövelni, hogy a magyar szakemberek a világ összes szakembereivel az Energia Világkonferencián minél nagyobb súllyal vehessék fel a versenyt. A nemzeti bizottság elnökévé a közgy?lés javaslata alapján a miniszter vitéz Verebély László m?egyetemi tanárt nevezte ki, alelnökévé pedig Varga József dr. m?egyetemi tanárt, míg a hivatalos nemzetközi megbízotti tisztet Haidigger Ern? dr. magyar királyi f?bányatanácsos; A Magyar Villamos M?vek országos szövetségének elnöke fogja ellátni. A közgy?lés azonkívül számos szakembert jelölt ki a nemzeti bizottság egyéni tagjaiul, akiket szintén a miniszter fog meger?síteni. Az újonnan alakított nemzeti bizottság, illet?leg annak kiküldöttei fogják Magyarországot képviselni az Energia Világkonferencia szeptemberben Washingtonban tartandó legközelebbi ülésén.”
Forrás: MTI
1936. május 8.
„/A NEP idegenforgalmi ankétja. Folytatás.1./
…Pávay-Vajna Ferenc bányaf?tanácsos, f?geológus tartott el?adást „Budapest székesf?város földalatti kincsei” címmel. Vázolta Budapest geológiai fekvését és hangoztatta, hogy sehol a világon nincs olyan hely, ahol annyiféle gyógyító erej? forrás együtt megtalálható lenne, mint Budapest. A legutóbb furt Juventus- és Attila-források szinrádiumban, illet?leg rádióamanációban gazdagok, az Attila-forrás jódot és brómot tartalmaz, itt vannak Pestszenterzsébeten a konyhasós vizeink, azonkívül a többi, már elismert gyógyforrás. Szükséges volna új furásokat végezni, talán nem is álmodott kincsen birtokába juthatnánk. Hangoztatta, hogy az új furások egyáltalán nem veszélyeztetik a már meglév? forrásokat. Kifejtette, hogy ezeknek a forrásoknak gyógyhatásukon kívül energia szolgáltatási szempontból is óriási jelent?ségük van. A Margitsziget végén furt új forrás percenként három és fél köbméter 70 fokos vizet ad. Ez az óriási vízmennyiség és a többi forrás vizének nagyrésze teljesen kihasználatlan marad, pedig ezeket a forrásokart nagyszer?en fel lehetne használni f?tésre, amint erre külföldön számos példa van. Ebben a dologban jó üzleti lehet?ség van, ezért lehet remélni, hogy rövidesen d?l?re jut ez a kérdés.”
Forrás: MTI
1936. május 6.
„Londonból jelentik:
A cambridgei Cavendish laboratórium Sir Harbert Austin 250.000 fontos adományából óriási atombombázó üteget készíttet, mely 3 millió Volt feszültség? villamosárammal fogja az atomokat ostromolni, mialatt a tudósok vastag betonfalas elszigetelt fedezékb?l figyelik az eredményt. Dr. Oliphant, a laboratórium helyettes igazgatója, kijelentette, hogy a kísérletek hatalmas, új er?forrásokat nyithatnak meg. Egy uncia vízben annyi energia van lekötve, amennyi a Queen Mary óriás g?zös gépeinek hajtásához is elegend? volna és az atom szétrombolásától várják ez óriási er? felszabadulását. A kísérletek egyszersmind magasfeszültség? Röntgen-sugarakat is fognak fejleszteni, melyekkel pótolni lehet majd a drága és ritka rádiumot.”
Forrás: MTI
1936. április 16.
„/Pénzügyi bizottság ülésének II. folytatása/
Bornemissza Géza … Ivády Bélának válaszolva utalt arra, hogy az energia-gazdálkodás problémái szintén nem állhatnak ellentétben az általános gazdaságosság elveivel. Magyarországon nehezebb a lignit kiaknázása, mint Németországban és a lignit összetételénél fogva nem is olyan könnyen tüzelhet?. Ha a lignit termelési költsége nem nyújt el?nyt a barnaszénnal szemben, akkor az energia-gazdálkodást meglév? barnaszén-telepeinkre kell alapítani. A villamos áram eladási árában a szorosan vett termelési költség elenyész? tétel, a termelést?l a szétosztásig egészen más költségtényez?k jönnek figyelembe. A villamos áram-szolgálat készenléti szolgálat. Az áralakulásra a befektetés, a készenléti szolgálat fenntartása és a fogyasztás nagysága az irányadó. Vannak magas árak is Magyarországon, ezen a téren azonban az átlagos bevétel nálunk lényegesen kisebb, mint például Ausztriában vagy Svájcban, tudniillik nálunk az ipari fogyasztáshoz képest lényegesebb kisebb a jól megfizetett áramfogyasztás. Nálunk a közületek birtokában lév? villamostelepek, egy-két esetet kivéve, nem jövedelmez? vállalkozások.”
Forrás: MTI
1936. március 15.
„Páris, március 15.
A f?város egész villamos energiáját ezentúl vizier?vel állítják el?. Az új berendezés húsz kilométeres földalatti kábelvezeték építéssel jár együtt, amelyen 220.000 volt halad át. Ilyen arányú kábel ekkora feszültséggel példátlan a világon. A kábelek mindenütt olajban vannak, hogy semmi energia ne vesszen el. A termelési energiát a Jura-Alpokban létesített vizi elektromos-állomások és rajnai állomáson szolgáltatják.”
Forrás: MTI
1935. október 14.
„/Gömbös miniszterelnök beszéde. IV. folytatás./
Ezután az alföldi kérdések taglalására tért át a miniszterelnök. Az Önök vidékének – mondotta – a legnagyobb veszedelme az aszály. Én a messzi Dunántúlról származom, családom bölcs?je Vas vármegyében van. Ha arra járok, mindenütt fákat, erd?ket látok és ott nincs is sok baj a csapadékkal. Ha azonban errefelé utazom, Szolnoktól kezdve – mint tegnap is figyelmeztettem rá barátaimat – csak itt-ott látok néhány fát, azután ismét csupa pusztaság. És látok csatornákat is, amelyeket megépítettek ugyan, de víz soha nincs bennök, vagy ha van, az inkább arra szolgál, hogy elvezessék onnan, nem pedig arra, hogy termelési célokra használják fel. A víz energia, amelyet nagyobb energiák fejlesztésére kell felhasználni, akár öntözésre, akár villamosítás céljaira. Ki kell jelentenem, hogy a kormány az Alföld öntözésének és vízellátásának kérdésével a legkomolyabban foglalkozik, s?t ezen túlmen?en konkrét terveket készít el?, amelyeknek az a célja, hogy az öntözés és vízellátás problémájának megoldásával elhárítsa az aszály veszedelmét az Alföldi nép feje fel?l. /Percekig tartó éljenzés és taps/
Ennek kapcsán bejelentem itt a kormánynak azt az elhatározását is, amely szerint jóllehet nem szüntetjük be az inségmunkákat, de azokat lehet?leg koncentráljuk az Alföld csatornázásának és vízellátásának megoldására, hogy a Tisza és a K?rös vize ne folyjék el úgy, hogy vizét ki ne használjuk. /Viharos taps és éljenzés/ Nem néhány ezer, hanem néhány millió peng?s munkaalkalmat fogunk ezáltal teremteni, mert nagy csatornahálózat kiépítésére gondolunk, amely vizet ad majd a magyar földnek. /Percekig tartó éljenzés és taps/ Ebben a hálózatban – úgy tervezzük – benne marad majd a téli és tavaszi csapadék és amikor az aszály els? jelei mutatkoznak, villamos er?vel behozzuk a Tiszából és a K?rösb?l a vizet, amely e nagy hálózaton keresztül – természetesen mindig a szükséghez képest – táplálja majd a magyar földet.
Egy ilyen gondolat, egy ilyen alkotás többet ér minden szónál, minden beszédnél: mindenesetre többet ér minden negatív ellenzéki politikánál. /Viharos éljenzés és taps/
Kötelességnek tartom azt is, hogy a Szolnoktól Debrecenig terjed? síkságon er?teljesebben erd?sítsünk. /Éljenzés/ A kormány már évi 600.000 peng?t fordít erre a célra és alaposan megnézzük, mi történik ezzel a pénzzel. Mert ne mondja nekem senki azt, hogy szikes a talaj, vagy pedig talajvíz van, nem lehet fásítani az Alföldön. Lehet és kell is fásítani, csak természetesen megfelel? fanemeket kell erre a célra felhasználni. Kérem magyar testvéreimet, ápolják a fakultuszt, tekintsenek minden fára úgy mint gyermekükre, mert hiszen a fa megélhetésünket biztosítja. A f?ispán úrtól is azt kérem, hogy álljon ennek a fakultuszt szolgáló mozgalomnak a szolgálatába, annál is inkább, mert a f?méltóságú kormányzó úrnak is ez a kívánsága és lehetetlen, hogy mi egy emberként ne tegyünk eleget ennek a kívánságnak. /Nagy taps és éljenzés/”
Forrás: MTI
1935. szeptember 27.
„Saarbrücken, szeptember 27. /Német Távirati Iroda/
Schacht dr. ideiglenes birodalmi gazdasági miniszter a villamos áramot szolgáltató vállalatok évi rendes közgy?lésén tartott beszédében többek között a következ?ket mondotta:
– A birodalmi kormány valószín?leg már a következ? hetek folyamán kiadja az energiagazdálkodásról zóló új törvényt. Az új törvény egyik célja a lehet?ségek szerinti olcsóság, a másik pedig a villamos energiával való ellátás biztosítása.
– A német energiagazdálkodást minden tekintetben biztosítani kell. Németország energiaellátási hálózatát úgy kell kiépíteni, hogy a gazdasági termelést nagyobb zavarok nélkül, s?t lehet?leg minden zavartól mentesen tudják folytatni még akkor is, ha egyes energiaforrások tömegesen kiesnének. Ennek elérése céljából elengedhetetlen, hogy a különböz? energiaforrások között szoros együttm?ködés létesüljön. Éppen ezért az energiagazdálkodás felügyeletét egyetlen központ kezébe kell letenni. A német termelés zavartalan biztosítását nem szabad semmiesetre sem helyi érdekek el?térbe helyezésével veszélyeztetni.
Az energia-ellátás lehet? olcsóbbá tétele a másik alapgondolat; itt az a f?cél, hogy a gyáripart, a kézm?ipart és a mez?gazdaságot olyan árak mellett juttassák áramhoz, amelyek lehet?vé teszik a termelés meger?sítését és megkönnyítik számára a versenyt a külföldi piacokon.
Schacht megjegyezte még, hogy az az általános gazdasági felendülés, amelyet a nemzeti szocialista állam magával hozott, el?nyére vált a villamos-gazdálkodásnak is, az id?pont tehát alkalmas arra, hogy bevezessék a racionalizálást. A régóta óhajtott energia-gazdálkodási törvény nem jelent szükségrendeletet, hanem hosszú id?re biztosítja az áramellátás kérdésének szabályozását.”
Forrás: MTI
1935. július 3.
„Bécsb?l jelentik: A vízier? kihasználásának nagyarányú növekedésére mutat rá az az adat, hogy míg 1920-ban 850 millió órakilowatt energiát termeltek Ausztriában g?zer? útján, tehát szén segítségül vételével, addig 1934-ben már csak 400 millió kilowatt-óra volt a termelt g?zenergia mennyisége. Ezzel szemben ugyanabban az id?szakban rendkívüli módon felszökött a villamosenergia, a fehérszénb?l nyert energiák termelése. 1920-ban 915 millió kilowatt-óra volt a vízier?m?vekb?l kapott villamos energia, 1934-ben ez a mennyiség kereken két milliárdra emelkedett.”
Forrás: MTI
1935. április 26.
„Londonból jelentik: W.F.G. Swann amerikai tudós a philadelphiai tudományos értekezleten tartott el?adásában ismertette legújabb elméletét, amely szerint a világegyetem sohasem fog megsemmisülni, hanem id?r?l-id?re phönixként fog poraiból újjászületni. Elméletét arra a legújabb felfedezésre alapítja, hogy sugárzó energia ismét anyaggá változhatik. Ez az elmélet egyszersmind megcáfolja Sir James Jeans, a híres angol csillagász állítását, amely szerint a világegyetem szétpattanó buborék.”
Forrás: MTI
1934. május 3.
„ÉVI 330.000 KÖBMÉTER VILÁGÍTÓGÁZT ÁLLÍTANAK EL? A BUDAPESTI SZENNYVÍZB?L. Rendkívül érdekes és nagysiker? el?adást tartott Zaitz László székesf?városi m?szaki f?tanácsos a Magyar Mérnök és Építészegylet vízépítési szakosztályában, Budapest csatornázásáról és a szennyvízkezelés módszereir?l. Az el?adó ismertette Budapest csatornázásának történetét, felsorolta a római korabeli, majd a középkori csatornázási emlékeinket, érdekesen világítva meg, hogyan alakult ki a vízlevezet? árkokból a mai modern csatornázás. A pesti oldal csatornázása XIX. század közepén indult nagyobb fejl?désnek. 1869-ben a pesti csatornahálózat hossza 63 km volt. 1892-ben kezd?dött meg a rendszeres csatornázás és épült meg a dunaparti, a körúti, valamint a haller-utcai f?gy?jt?. A háború után 1926-ban indult meg újra nagyobb lendülettel a csatornázás úgy, hogy ma már a hálózat hossza 777.550 méter, abból az utolsó 8 évben 146.000 méter létesült. Ezután beszámolt a központi szivattyútelep modernizálásáról és azokról a rendkívül érdekes szennyvíztisztító módszerekr?l, amelyeket újabban alkalmaznak. Az új eljárásoknak higiénikus el?nyein kívül nagy jelent?sége van gazdaságilag is, mert egyenesen jövedelmez?vé teszik a szennyvizet azáltal, hogy a benne fejl?d? metángázt kitermelik és felhasználják. Az el?adó felfogásának helyességét a végzett kísérletek fényesen igazolták. A bemutatott rothasztási, illetve gázfejlesztési grafikonok h?en visszatükrözik a gázfejleszt? baktériumok munkáját, valamint az „oltás” által elért kedvez? eredményeket. Magdeburgi és más németországi városok példájára hivatkozva megállapította, hogy az utolsó évtizedben több mint 40 német és számos más külföldi város vezette be az ismertetett módszert. A központi csatorna-szivattyútelepen az iszaprothasztási eljárással körülbelül 330.000 köbméter gázmennyiséget lehet el?állítani, amib?l közepesen számítva, 610.000 kilowatt óra energia termelhet?, ami a telep évi áramszükségletének mintegy 75%-át fedezi. A szakemberekb?l álló hallgatóság rendkívüli érdekl?déssel és tetszéssel fogadta Zaitz f?tanácsos el?adását és legközelebb meglátogatja a telepet.”
Forrás: MTI
1933. november 4.
„Londonból jelentik: Teszla, a híres feltaláló kijelentette, hogy sikerült olyan gépet szerkesztenie, amelyet kizárólag kozmikus energia hajt, úgyhogy nem lesz többé szükség semmiféle mesterséges üzemanyagra, mint szénre, petróleumra, gázra, vagy villamosságra. A felfedezés jelenlegi alakjánál központi telepekre van szükség a kozmikus energia átviteléhez, de a feltaláló reméli, hogy sikerül majd annyira tökéletesíteni az elvet, hogy egyéni fogyasztók is használhatják a korlátlan mennyiség? energia-tömeget, amelyet mindenütt találni ls így teljesen ingyen szolgálja majd az emberiséget.”
Forrás: MTI
1933. szeptember 03.
„Claude György, a tudományos akadémia tagja, Boucherot tudóstársával együtt kísérleteket végzett, amelyek eredménye lehet?vé teszi, hogy a tengervíz különböz? rétegeinek h?mérsékletkülönbségeit ipari célokra kihasználják. A gazdasági viszonyok a Dél-Amerikában megkezdett kísérletek folytatását lehetetlenné tették. Claude most egyszer?bb megoldást keresett és ma délután már be is számolt az Akadémiának újabb terveir?l. E szerint egy 1000 tonnás teherszállító hajót alakítanak át energiateleppé, amely azután elég rendszeresen m?ködhetik. Az el?állított energiát jéggyártásra használják fel. Az úszó hajón folytatandó energia-el?állítás eredménye körülbelül háromszor vagy négyszer annyi, mint a teljesen hasonló partmenti berendezéseké, minthogy a teherhajóval fel lehet keresni a mélyebb tengerrétegek hidegebb vizét. Az ilyen módon el?állított jég ára körülbelül ötödrésze a mostani jégárnak. Claude, aki a dél-amerikai tengerpartok közelében szándékozik kísérleteit folytatni, azt tartja, hogy az úszó jéggyár termékeit a partmenti városok els?sorban hasznosíthatják. A kísérletek céljaira a dunkerquei kiköt?ben most alakítják át a Tunisz teherhajót.”
Forrás: MTI
1932. november 11.
„Londonból jelentik: W.P. MacMillan, a chichagoi egyetem csillagászati tanára, kimutatta, hogy a nap energiáját tömege rovására szerzi, úgyhogy lassan és fokozatosan felemészti önmagát. MacMillan számítása szerint 15 billió év múlva a Nap teljesen kiég.”
Forrás: MTI
1932. augusztus 25.
„A Matin brüsszeli tudósítója beszélgetést folytatott Cosyns mérnökkel, aki kijelentette, hogy utazásuknak gyakorlati eredménye igen csekély, csaknem semmi. A kozmikus sugarakról, amelyeknek tanulmányozására felszálltak, még egyre igen keveset tudunk, mondotta Cosyns mérnök. A sugarak jelent?sége tisztán elméleti. A sugarak az energia szempontjából jelentéktelenebbek, mint a legcsekélyebb rádiumot tartalmazó ásványdarab. Munkáink eredménye csupán csak annyi lesz, hogy az anyagok összetételér?l szóló 3-4 tudományos elmélet igazsága felett dönthetünk majd. Mindez, folytatta Cosyns, az avant garde természet? tudomány körébe tartozik. Utazásunk alatt körülbelül 300 megfigyelést tettem. Három-négy napra van még szükségem, hogy tiszta fogalmat alkothassak magamnak megfigyeléseimr?l. Kutatásaim alapos kidolgozásához és ellen?rzéséhez több hónapra lesz szükségem.”
Forrás: MTI
1932. május 2.
„Dr. Waltonnak és dr. Cockroftnak sikerült a cambridge-i egyetem laboratóriumában folytatott három évi kísérlet után az atomokat felbontani. A tudósok egy vacuumcs?be 120.000 volt feszültség? villamos árammal bombáztak hidrogénatomokat. , amelyeket az áram segítségével másodpercenként 10.000 kilométer sebesség? protonokkal lövöldöztek. Bizonyos id? múlva egyes hidrogénatomok héliumatomokra bomlottak szét, amelyek 100-160-szor nagyobb energiával bírtak, mint a felbontásukhoz használt protonok. Egy hidrogénatom felbontásához tízmillió protonra van szükség. A felbomlás után a 120.000 voltos villamos energia 160.000 voltra emelkedett.
Az angol tudományos világ összes vezet?inek egyhangú kijelentése szerint az atomok felbontásának problémája ezzel megoldottnak tekinthet? s a felfedezés felborít majd számos, eddig megváltoztathatatlannak hitt természettudományi alaptörvényt és gyakorlati kihasználása korlátlan lehet?ségek el?tt nyit utat.”
Forrás: MTI
1932. március 22.
„A nap melegének felhasználása.
Eddig még nem sikerült a nap melegét nagyobb mértékben lekötni és kés?bbi id?pontban felhasználni. S?t még azt sem tudták elérni a kísérletez?k, hogy a napsugarak segítségével olyan magas h?fokot érjenek el, amelyet egyes gyárakban, vagy kohókban fel lehetne használni. Az egyenlít? körüli tájakon, ahol a leger?sebb a napsugárzás, hatalmas napgépeket állítottak fel, azonban minden említésre méltó eredmény nélkül. Még legsikerültebb volt az a gép, amelyet különböz? tükörlapokból állítottak össze. Az egyes tükörlapok úgy voltak elrendezve, hogy a rájuk es? napsugarakat egy központba vetítették és az ott lév? vizet felmelegítették. Különböz? szög alatt állottak a tükörlapok és együttesen hatalmas félgömböt alkottak. Az egész szerkezet forgatható volt, s állandóan a nap felé irányították. Így is mindössze azt sikerült elérni, hogy a perzsel? napsugarak és a tükrök hatása alatt a víz forráspontig hevült és g?zzé változott. Kisebbfajta g?zgépet lehetett vele tehát hajtani. Az eljárás azonban lassú, nehézkes és költséges volt és így nem állott arányban az elért eredményekkel. Most arról érkezik a hír az amerikai Pasadena városából, hogy az ottani technikai intézet újfajta napgépet szerkesztett, immár nagyobb sikerrel. Különböz? nagyító lencséket állítottak össze és húsz ilyen lencserendszer segítségével sikerült 3400 fokos h?t elérni. A nagyító lencse, mint ismeretes, összegy?jti a napsugarakat és azokat egy pontba vetíti, így tehát a sugarak h?foka összegez?dik és emelkedik. 3400 fok már olyan magas h?t jelent, hogy emellett minden olvadásképes testet fel lehet olvasztani, tehát az ilyen napgép helyettesítheti a különböz? olvasztókemencéket.”
Forrás: MTI
1929. szeptember 7.
„Londonból jelentik: Edison, a nagy feltaláló, nemrég kijelentette egy sajtónyilatkozatban, hogy a villamosság ma még csecsem?korát éli. A jövend? fejl?dést a villamoser?nek közvetlenül az energia-forrásokból – szén, petróleum stb. – való nyerését?l várja. Valamikor azonban az emberiségnek sikerülni fog a napsugarakban rejl? óriási energiaforrást is hasznosítani. Azt hiszi, hogy a ma ismerteken kívül még számos más energiaforrás is van. Kijelentette végül, hogy 82 éves kora ellenére reméli, hogy még soká fog élni, mert felmen? rokonai mind 100 évesnél id?sebbek voltak.”
Forrás: MTI
1925. április 20.
„A jöv? id?k energiaforrásai.
Ezid? szerint a szén mellett a víz a mi bolygónk legf?bb energiaforrása. Az els? er?forrási világkonferencia Londonban a föld vízi erejét kereken ezerszáz millió kilówattra becsülte. Abban az esetben, ha ezeket az er?ket egy évben 3.600 használati órára befogjuk, akkor ez évenként kereken négybillió kilówatt órát jelent. De a vízier?k teljes kihasználása is, ami esetleg rövid néhány évtized alatt már elérhet?vé válik természetesen egyáltalában csakis részben tudja fedezni a világ er?forrási szükségletét. Ennek a bekövetkezése után még mindig rá leszünk utalva továbbra is azokra az er?forrásokra, amelyek a k?szénben, a barnaszénben, a turfában és a k?olajban rejlenek. Sajnos azonban, ezek az utóbbi anyagokban rejl? er?források már belátható id?n belül kimerülnek, míg a vízi er?forrás örökkétartó. A turfa és a barnaszén körülbelül 100-150 év alatt már teljesen elfogy, a k?olaj pedig körülbelül 300 évig tart. Csak a k?szén felel meg a tartósabb szükségleteknek, melyet évenként körülbelül másfélmillió tonnányi mennyiségben bányásznak és ilyen körülmények között még körülbelül 7000 évig eltart a kibányászása. De mivel a gyáripar emelkedésével arányosan a k?szénszükséglet is évr?l-évre emelked?ben van, a k?szénbányászat mértékének emelkedésére kell számítanunk, így pl. elgondolható, hogy az ébredni kezd? Kína 350 milliónyi lakossága kulturszükségletének kielégítésére milyen óriási er?mennyiséget igényelne, ha a fejl?désnek olyan fokát iparkodna elérni, mint amilyen fokon van most Európa és Amerika. Ilyen körülmények között a földben rejl? k?szénkészlet 2000 évnél jóval rövidebb id? alatt kimerül.
Már most könnyen felmerül az a kérdés, hogy mi lesz akkor. A legközelebb fekv? megoldás az volna, ha a k?szénerd?ket létrehozó napsugarak erejének közvetlen alkalmazásbavételére törekednének. Ebben az irányban már évekkel ezel?tt megkezd?dtek a kísérletezések. Kaliforniában és Egyiptomban felállítottak úgynevezett napfényer?motorokat, melyek a napsugarakat tükrök segítségével összegy?jtik és vízzel telt csövekre irányítják, hogy a víz elpárolgását ilyen módon el?segítsék.
Ezek a készülékek természetesen csak napfény mellett m?ködnek és azonfelül igen költségesek, végül aránylag csekély er?t állítanak el?. Éppen ezért ezeket a készülékeket igen érdekes, de teljesen céltalan m?szaki kísérleteknek tekinthetjük.
A természetes nedvesség lecsapódása, mely évr?l-évre a szárazföldet megöntözi és mindig visszaömlik a tengerbe, csak nagyon is részben képes a világ er?forrásának szükségletét kielégíteni. Ezeket ma már nagyrészt a kulturállamokban völgy-elzáró szerkezetekkel felfogják és munkateljesítményre késztetik. Ennek a módszernek a teljes kihasználása pár évtized alatt megtörténik, de csak egy részét nyújthatja az emberiség energiaszükséglete kielégítésének.
Mivel pedig a csapadék tulajdonképpen a tengerb?l ered, közelfekv? volt az a gondolat, hogy az er?t közvetlenül a forrásánál kell felkeresni. Ott van mindjárt a folyton mozgásban lév? árapály, továbbá a szélfelkorbácsolta hatalmas hullámok energiája, ami már régóta izgatja a feltalálók és szakemberek képzel?tehetségét és már sok mindenféle tervet kovácsoltak egybe, melyeknek alapján néhol kísérletezések is folynak. De eddig még e téren nem érhettek el sehol sem kielégít? eredményt
Évekkel ezel?tt egy hamburgi mérnök kísérleteket kezdett a viharok alkalmával villám alakjában jelentkez? légköri elektromosságnak egymással és a földdel sodronyokkal összekötött gy?jt? léggömbökkel való felfogására. Ezekr?l a kísérletekr?l is elhallgattak azóta, tehát minden bizonnyal eredménytelennek bizonyultak. Hasonlóképpen sikertelen volt a föld belsejében lév? melegségnek er?forrásul felhasználása, úgy, hogy egyel?re legy?zhetetlen akadályok mutatkoznak e téren.
Ámde hogyan állunk a széllel? A szél ugyancsak a nap gyermeke, lenne talán hivatva az emberiség szolgálatába befogva, az elfogyó k?szén pótlására. Kétségkívül a széláramlatokban óriási energiamennyiség rejlik, mely er?sen kihasználva többszörösen felülmúlja az emberiség energiaszükségletét.”
Forrás: MTI
1922. 01. 04.
„A közelmúlt hetekben telt el egy esztend?, amióta a kereskedelemügyi tárca Hegyeshalmy Lajos gondjaira van bízva. Ebb?l az alkalomból a Magyar Távirati Iroda összefoglaló ismertetést közöl a kereskedelmi miniszter elmúlt évi m?ködésér?l.
… A mérnöki rendtartásról szóló s ugyancsak már bizottságilag letárgyalt törvényjavaslaton kívül több jelent?sebb törvénytervezet van jelenleg a minisztériumban el?készítés alatt. Ezek közül különösen kiemelked? a süt?ipar szabályozásáról, a n?i és gyermekruha védelmér?l, a munkáskamarákról, a magánalkalmazottak szolgálati viszonyairól, a munkások testi épségének fokozottabb védelmér?l, az iparfelügyelet kiterjesztésér?l szóló törvénytervezetek. Végül az elektromossági törvénytervezet, mely energia-gazdálkodásunk kiépítése felé a kezd? lépést jelenti, aminek az ország megcsonkítása folytán er?sen megcsappant természetes energiaforrásainkra való tekintettel nagy jelent?séget kell tulajdonítanunk.”
Forrás: MTI
1921. 02. 17.
„A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az európai nemzetek energiagazdálkodása és a békeszerz?dések címmel Hoór-Tempis Móric egyetemi tanár érdekes el?adást tartott …
A nyugati nagy nemzetek, els?sorban a hatalmas szénkészletekkel és nyersolajkészletekkel rendelkez? Amerikai Egyesült Államok lázas segítséggel hozzáfogtak a vízier?k kihasználásához. Ugyanígy a németek, a franciák, s?t az angolok is; Svájc, Oroszország, Svédország stb. régebben rátértek erre az útra. Csak nálunk nem történt ez irányban semmi. Már pedig, aki szénkészletét fogyasztja, és a vízier?it ki nem használja, hasonlít az olyan gazdához, aki az örökölt konzerveket fogyasztja állandóan és kertjének és földjének termését évr?l-évre rothadni hagyja. Régi hazánk igen szép és nagyszabású vízier?kkel rendelkezett, amelyek a nagy külföldi vízier?kkel mindenképpen kiállták a versenyt, de, sajnos, ebb?l a kincsb?l sz?kebb hazánkban csak jelentéktelen rész maradt, amit nem használunk ki kell?képpen.”
Forrás: MTI
