Tőzsdei kibocsátáson dolgozik az alternatív energiatermelésben utazó Alteo, a kötvények után most részvénykibocsátással vonna be forrást a tőkepiacról a vállalat. Erről, a vállalat működésének fontosabb elemeiről, valamint a hazai és nemzetközi energiapiacot érintő fontosabb trendekről, változásokról beszélgettünk a társaság vezérigazgatójával, Ifj. Chikán Attilával.
A jelenlegi piaci árak mellett ki vágna bele erőmű építésekbe? Van egyáltalán olyan erőmű, amit érdemes megépíteni?
Érdemes két részre bontani dolgot. Amennyiben egy iparvállalatnak a termeléshez szüksége van ipari hőre vagy villamos energiára, akkor neki megérheti saját energiatermelő rendszert, erőművet építenie. Az iparvállalatok hosszú távra terveznek, nekünk is vannak olyan saját tulajdonú, vagy üzemeltetett ipari erőműveink és rendszereink – például a MOL Petrolkémia vagy a BorsodChem energiaellátására – amelyek hosszú távú szerződések keretében megtérülő beruházások. Ezek esetében a megtérülés egyedi kérdés, nem az általános energiapiaci viszonyok függvénye, hiszen az ipari fogyasztónak szüksége van a költséghatékony, de a magas fokú ellátásbiztonsági és esetleg klímavédelmi szempontokat is figyelembe vevő energiatermelésre.
Tény viszont, hogy egy önálló, klasszikus értelemben vett nagyerőmű megépítése a jelenlegi piaci árak mellett nem megtérülő beruházás. Az ALTEO viszont erőteljesen az ipari energiaszolgáltatásokra és testre szabott kiserőművek építésére fókuszál működése során. Földgáztüzelésű erőműveink is kiserőművek, ráadásul jellemzően nemcsak villamos energiát, hanem hőt is termelnek.
Ez azért egy nem túl jó hír egy nagyerőműveket építő energetikai vállalatnak…
Erőművet az ember nem a jelennek épít, 20-25-30 éves időtávon kell tervezni A villamos energia ára most mélyponton van, az előrejelzések szerint azonban néhány éven belül emelkedés várható. Az erőművek élettartama pedig ennél jóval magasabb, nekünk van olyan egységünk, ami több mint 100 éves. Egy erőmű létesítése sok évtizedre előremutató döntés, nem lehet csak a jelenlegi helyzetből kiindulni, és nem is szabad. A kérdés inkább az, hogy milyen hosszú távú trendekben hiszünk az energiaigények terén. Mi azt gondoljuk, hogy az energiahatékonyság, egyébként a fenntarthatóság szempontjából nagyon is üdvözlendő, terjedése ellenére a villamos energia iránti igény a jövőben emelkedni fog, ami előbb-utóbb az energiaárakban is éreztetheti hatását.
Ezen túl pedig ott van az ellátásbiztonság kérdése is, amely minden fogyasztói csoportot érint! Mi lesz, ha senki nem épít erőművet? A meglévő termelő eszközök elöregszenek, kiesnek az termelésből – így fog járni a magyar energiatermelő kapacitások durván fele a következő 10 évben -, és az ország túlzott mértékű importra szorul. Mondhatjuk, hogy importáljunk, amennyit akarunk, ez azonban nemzetbiztonsági kérdés is. Nem szerencsés és nem is kívánatos nulla saját termeléssel futni. Én azt mondom, legalább a rendelkezésre álló hazai természeti erőforrásokat érdemes lenne kihasználni és a napra, szélre, vízre, biogázra, biomasszára és geotermiára is kapacitásokat felépíteni. A beruházásokat pedig minél előbb el kell majd kezdeni. Úgy gondolom, hogy ezt a szakpolitika és a szakmai is érzi, és helyén kezeli a problémát.
Milyen idehaza a megújuló energiatermelés támogatási rendszere? Mikor léphet életbe a METÁR?
Az ide vonatkozó támogatási rendszer a KÁT, ez a gyakorlatban idestova másfél évtizede nagyon jól és stabilan működik. Ennek lényege, hogy az áramszolgáltatókat kötelezik a megújuló energia felhasználásával termelt villamos áram átvételére, melyek ezt követően elszámolnak a rendszerirányító Mavirral. A megújuló erőművek így fix, emelt árakhoz juthatnak. Ez igazán most érződik, hiszen a piaci árak jelenleg jóval kisebbek, mint a kötelező átvételi árak. Változás azonban itt is lesz, az Európai Bizottság ugyanis előírta, hogy a kötelező átvételi rendszerek helyett a jövőben építendő erőművek esetén piaci alapú támogatási rendszerekre kell átállni. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az erőműveknek a piacon kell értékesíteni a megtermelt villamos energiát, és tenderen kell pályázniuk egy prémiumra, amit a piaci ár felett kérnek azért, hogy megújuló forrásokból termelnek. Kérdés persze, hogy mennyi legyen ez a prémium. Ha túl alacsony, nem épít senki erőművet, ha túl magas, akkor aranyláz szerű vadászat indul majd, gyorsan és drágán megépül sok erőmű, ami a teljes rendszer gazdasági fenntarthatóságát boríthatja meg. Az EU úgy gondolja a tenderekkel a kettő közti optimális pontot meg lehet találni. Ez a rendszer a METÁR lesz, a szabályai már készen vannak, és kormányzati információmorzsák szerint még az idén bevezethetik itthon.
Milyen változásokat hozhat az új szabályozás?
A tenderek kiírása biztosan megmozgatja majd a piacot. Szerintem lesz vállalkozó tőke arra, hogy erőmű beruházásokat indítsanak. Ebben az esetben akár egy létesítési boom is kialakulhat. Ha el szeretnénk érni a megújulóknál azt az arányt, amit 2020-ra vállaltunk – a 14,65 százalékot -, akkor az akár 1 milliárd eurónyi beruházást is jelenthet a következő 3-4 évben. Ez pedig az Alteónak komoly növekedési lehetőségeket jelenthet akár saját fejlesztésű, akár más fejlesztők által kifejlesztett és velünk közösen épített erőművek megvalósításában.
Az utóbbi években az energiaszektort komoly csapások érték szabályozói oldalról, mit érzett meg ebből az Alteo?
A kormányzati döntések elsősorban a lakossági ellátás nagyobb struktúráit érintették. Az Alteo esetében ezeknek az intézkedéseknek a hatása nagyon visszafogottan jelentkezett. Ennek három oka van: egyrészt lakossági piacon közvetlenül alig vagyunk jelen; másrészt a megújuló alapú erőműveink szerződései KÁT-os, tehát államilag garantált megállapodások; harmadrészt pedig nagyon sok magánjogi szerződésünk van iparvállalatokkal. Tevékenységünk szerves részét képezi a vállalati energiastratégiák kidolgozása és megvalósítása, ami a versenyképességet támogatja, így egyre több cég érdeklődik ezen lehetőségek iránt. Természetesen energetikai cégként a Robin Hood adó minket is érintett, de ahol mi elsősorban jelen vagyunk, a smart energy management terület nem az, amit az utóbbi évek szabályozói változásai alapvetően érintettek.
Forrás: portfolio.hu
