Rezsicsökkentés: Elfogytak a könnyű győzelmek

Share Button

Szpáhikultúra – így jellemzi Felsmann Balázs korábbi energetikai szakállamtitkár, hogy egy miniszterelnökségi bels? anyag szerint a kormány megcsapolná a Paksi Atomer?m? központi nukleáris pénzügyi alapját, ami a majdani a bontási munkálatok fedezetéül szolgál.

image (4)

Fotó: Fülöp Máté

– A kormány azért vetett szemet a nukleáris alapra, hogy tovább lehessen csökkenteni a lakossági áram árát. Van ennek értelme?

– Az elképzelés, hogy a központi nukleáris pénzügyi alapból aktuális kormányzati célokra különböz? összegeket vonjanak ki vagy ne fizessenek be, nem új. 2001-ben a kamatokat nem akarta megfizetni a kormány, a 2012-es üzemid?-hosszabbítást követ?en pedig azzal az indokkal lett 5 milliárddal karcsúbb az er?m? befizetése, hogy ha a reaktorok tovább m?ködnek, az egyes évekre jutó összeg csökkenthet?. Vagyis csak a cél új: a rezsicsökkentés folytatása.

– De miért a nukleáris pénzügyi alaphoz kell hozzányúlni ennek érdekében?

– Mert nem nagyon van már más. Idézzük csak vissza a rezsicsökkentés eddigi három menetét! Az els?ben egyértelm?en a multinacionális cégeket terhelték meg úgy, hogy visszavágták az árrésüket. A másodikban a hálózathasználati díjakat a lakossági piacon 9–10 százalékkal lejjebb szorították, amit a középvállalati körben olykor 40 százalékos emeléssel kompenzáltak. A harmadik menet azonban már az állami bajnok, az MVM Magyar Villamos M?vek b?rére ment: neki kellett lenyelnie az árcsökkentést, aminek az lett a következménye, hogy 2014-ben a nyeresége, amit egyébként egyb?l befizetett a költségvetésbe, drasztikusan csökkent az el?z? évihez képest. Ezt azért érdemes feleleveníteni, mert mindez a Paksi Atomer?m? gazdasági mutatóiban is visszaköszön: tavaly úgy csökkent a nettó árbevétel 6,8 százalékkal, hogy az er?m? éppen ugyanennyivel többet termelt, mint 2013-ban. A nukleáris alapba évente befizetend? összeghez a kormány azért nyúlna hozzá, mert máshol már nincs tér. Elfogytak a könny? gy?zelmek.

– Mire költhet? el a központi nukleáris pénzügyi alapban összegy?lt 243 milliárd forint, és mi következik abból, ha ezt a kormány más célra csatornázza át?

– Az eredeti cél az, hogy az itt gy?l? összeget 2032–2037 között Paks I. leállítása után a bontási költségekbe forgassák be annak érdekében, hogy ez a teher ne egy az egyben szakadjon rá az akkori költségvetésre. Ezt ma csak a költségvetési törvény védi, ahhoz hasonlóan, ahogyan a társadalombiztosítási alapokat; ezen túl csak a hit van, hogy az Országgy?lés felel?sen nyomon követi ezeknek az alapoknak a m?ködését. A befizetett összegr?l annyit biztosan tudunk, hogy a magyar költségvetés nyilvántartja. Tehát az alapban lév? 243 milliárd forint létezik, még akkor is, ha fizikailag nem ?rzik sehol. Ez a gy?jt?számla azáltal hízik, hogy az er?m? évi 20-21 milliárdos befizetésén túl az állam is utal 10 milliárd forintot az alapba. Az éves befizetések egy része a nukleáris alap m?ködésére megy el, most éppen 12 milliárd forint. Ebb?l fizetik például a nagy sugárzású hulladék ideiglenes elhelyezését az er?m? területén kialakított tárolókban; a végs? elhelyezés még nincs megoldva. A tárolók üzemeltetését és folyamatos b?vítését szintén az alap fizeti, évente 6-7 milliárd forintot. Komoly tétel a nukleáris technológia népszer?sítésére szánt évi 1 milliárd forint is. Az alapba évente befizetett 30 milliárd forintból rövid távon és rendszerszinten elvileg 18-20 milliárdot lehetne lecsípni. Ez a pénz 2015-ben, 2016-ban vagy 2017-ben senkinek nem hiányozna, ezért ha a kormány a 2018-as választási évre újabb rezsicsökkentéssel akar politikai sikert kovácsolni magának, ebb?l az összegb?l érzékelhet? áramdíjcsökkenést produkálhat. Az évi 400 milliárdos forgalmú lakossági árampiacon ez lehet?séget teremthet 4-5 százalékos csökkentésre.

image (5)

Az atomhulladék-lerakó bejárata Bátaapáti közelében Fotó: Paksi Atomer?m?

– Ennek a pénznek a megbolygatása nem volna felel?tlenség?

– Azzal mindenki tisztában van, hogy erre a pénzre szükség lesz. Többször, több kormány alatt is végigszámolták már, hogy önmagában az így összegy?jtött összeg sem lesz elég a paksi er?m? lebontására és a keletkez? hulladék kezelésére. Ha az eddigi metódus szerinti befizetések megmaradnának, akkor a Paks I. els? blokkjának lekapcsolásáig még hátralév? 17 évben talán 600 milliárd forintra hízhatna a mostani 243 milliárd. A radioaktív hulladékokat kezel? állami cégnek azonban konkrét menetrendje van a 2130-as évekig, és a szükséges költségeket 1650 milliárd forintra teszi. Ennélfogva a befizetések és az alap gyarapodásának hosszú távú felfüggesztése vagy megszüntetése nem járható út. Úgy látom, hogy az eddig összegy?jtött pénz védve lehet az átcsatornázástól, mert ha a költségvetés elvonná, nemzetközi színtéren olyan viták lennének bel?le, ami a kormány számára nem tenné kifizet?d?vé ezt az akciót. Ráadásul ennél egyszer?bb azt el?írni, hogy 20 milliárd helyett az er?m? jöv?re csak mondjuk 5 milliárdot fizessen be az alapba.

– A hivatalosan csak vitairatnak elismert dokumentumból kiolvasható, hogy ezzel a lépéssel 1,86 forinttal tudnák lejjebb szorítani a kilowattórára számított paksi termelési árakat. Mit szólhat ehhez Brüsszel?

– Az Európai Unióban Magyarországon kívül még 16 tagállamban használnak hatósági árat a lakossági fogyasztásban, így téves feltételezés, hogy Brüsszel megakadályozná ezt a fajta átcsoportosítást. S?t csak ezt engedné meg, mivel a költségvetésb?l tilos szubvencionálni a rezsicsökkenést. Az viszont megengedett megoldás, hogy címkézett termelést, kontrollált módon, kizárólag egyetemes szolgáltatási célokra körülhatároljanak. Ez Paks esetében úgy oldható meg, hogy a 15,6 terawattóra termelésb?l a kormány megcímkéz 9 terawattórát mint lakossági fogyasztási szükségletet, és ezt lényegében önköltségi áron adja át az egyetemes szolgáltatóknak.

– Tehát küls? fék nem lesz. És bels??

– Ha a lakosság nagy része megértené, hogy a hozam nélküli értékesítés a következ? generációknak veszteséget okoz, akkor ez az elképzelés el? sem került volna az asztalfiókból. Az szpáhikultúra, hogy nem az én problémám, honnan lesz pénz húsz év múlva a Paksi Atomer?m? lebontására, ennél sokkal fontosabb, hogy hogyan lehet még 300–500 forinttal kisebb a villanyszámla. A politika felhasználja, hogy a választópolgárok zömének gazdasági alaptudása színvonaltalan.

– Mennyire illeszthet? be a paksi tartalék einstandolása abba a nagy képbe, hogy az állam két év alatt csaknem ezermilliárd forintból megvenné az egész hálózati rendszert is?

– Ez ugyanannak a történetnek a másik olvasata. Ha állami lesz a villamosenergia-rendszert kiszolgáló infrastruktúra is, akkor még egyszer lehet?ség nyílik rezsicsökkentésre. Ha a választások el?tt még faragnak a számlákon, akkor az állami tulajdonú hálózati cég nem fog az esetleges tarifacsökkentéssel keletkez? vesztesége miatt bírósághoz fordulni.

Forrás: hvg.hu

B?vebben