Ságodi: sokan profitálhatnak a METÁR-ból

Share Button

A ma is aktív, villamosenergia-termel?i portfólióval rendelkez? cégek mellett a korábban csak energiafelhasználó cégek is profitálhatnak a hamarosan életbe lép? megújuló támogatási rendszer bevezetéséb?l. S bár a helyismeret a hazai vállalatoknak kedvez, számolni kell azzal, hogy nemzetközi szerepl?k is piacra lépnek majd, ami mindenképpen pozitívan hat az ágazat a hatékonyságra, mondta az NRGreportnak Ságodi Attila, a KPMG Tanácsadó Kft. egyik ügyvezet? igazgatója. Interjú.

(Az interjú még azon hírek megjelenése el?tt készült, hogy nem épülnek újabb széler?m?vek, illetve ezen törvényjavaslat megjelenése el?tt – a szerk.)

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi tájékoztatása szerint idén nyáron már tesztelik a jöv? januártól induló megújuló támogatási rendszert. Hogyan alakítja a piacot a METÁR?

A megújuló energiaforrások felhasználásának felfutásában bízva optimistán és várakozásokkal tekintünk a METÁR 2017. évi bevezetésére, hiszen ez a támogatási rendszer várhatóan jelent?s lendületet fog adni a piacnak. Ismeretes, hogy Magyarországotjelenleg az elmaradás jellemzi a megújulók felhasználása területén, az Európai Unió felé 2020-ra vállalt 14,65 százalékos célértékhez képest 9,8 százaléknál járunk, amelynek ráadásul jelent?s részét a biomassza teszi ki. A hazai viszonylatban még lemaradónak számító fenntarthatóbb megújuló energiaforrásokra– a szél és a napenergia –egy ésszer? és fenntartható támogatási struktúrával kialakított támogatási rendszer viszont mindenképpen pozitív hatást gyakorolhat. Ami a rendszer eredményességére nézve el?remutató, hogy a piaci szerepl?k körében érdekl?dés mutatkozik, illetve a befektet?k és finanszírozási intézmények is bizonyosan pozitívan állnak a bevezetése el?tt. Meglátásom szerint a METÁR indulását követ?en várhatóan nem az els? kiírások, sokkal inkább a következ? évek pályázatai, tendenciái fogják meghatározni, hogy hova tudunk eljutni.

Lát szándékot a szélenergia terjedésének támogatására? A tervezett szabályozás lehet?vé teszi majd térnyerését?

Habár technológiai szempontból a szélenergia fejlettebb fázisban tart a többi megújulóhoz képest – az elérhet? szélkapacitásból adódó alacsony versenyképességét tekintve – a hosszú távú térnyeréséhez valamilyen támogatásra lesz szükség.  A METÁR is külön kezeli, más kereteket ír el? rá, és a támogatásokkötelez? versenyeztetése várható. Tény, hogy azokban a földrajzi elhelyezkedésükb?l adódóan el?nyösebb szélkapacitással rendelkez? európai országokban, ahol a technológia is magasabb szinten áll, kevesebb támogatással is tudnak üzemelni a széler?m?vek. S?t, bizonyos beruházások támogatás nélkül is biztosítanak megtérülést. Persze, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az utolsó hazai széltenderen voltak olyan pályázók is, akik piaci alapon adták be a mennyiségi kvótához szükséges pályázataikat.

Egyértelm? ez a szándék? A minisztérium képvisel?ivel beszélgetve nem feltétlenül t?nik annak.

Az energiatermelés els?sorban energetikai és gazdaságpolitikai kérdés. Meghatározó tényez?, hogy milyen ár mellett, milyen gazdasági terheket jelent az el?állítás, és a támogatás mekkora elvonást jelent az összes állami bevételb?l. Amennyiben technológiától függetlenül az látszik, hogy a villamosenergia-import aránya túlzottan magas; hogy csak kisszámú versenyképes magyarországi gazdasági szerepl? van; kérdéses, hogy azok a megfelel? áron tudnak-e megjelenni, az a minisztérium részér?l hezitálásra adhat okot. Mindez olyan pályázatok kiírásával hidalható át, ahol a hazai szerepl?k piac- és helyismerete, rugalmassága versenyel?nyt jelenthet.

A fotovoltaikus energia területén mi várható a METÁR indulásával?

A napelemes villamosenergia-termelés óriási léptekkel fejl?dött az utóbbi években. A technológia hihetetlen mértékben javult: ma a piaci árhoz sokkal közelebb van az egységnyi villamosenergia-el?állítás költsége Magyarországon, de még mindig nem tud tisztán piaci alapon megállni. A benchmark európai országokat is vizsgálva a napenergiára fordított támogatások mértéke jelent?sen csökkent.

Az utóbbi években hatalmas mérték? beépített kapacitás épült ki Európában – Németország (~50 GW) és Spanyolország (~23 GW) a két piacvezet? állam. Spanyolországban az óriási fellendülés a kedvez? megújuló energia-támogatási rendszer hatására kezd?dött meg 2012-ben, ahogy Németországban is a b?kez? támogatási rendszernek köszönhet? a terjedése. A rendszer Németországban a megújuló energia-termelésnek, a német iparnak és a finanszírozó bankoknak jelentett piacot, azonban finanszírozója a lakosság. A lakosság ugyanakkor nyertese is ennek, hiszen a projektek jelent?s részenémet munkaer? által valósult meg, és sok lakossági és kisvállalati projekt fut, ami a beruházónak hajt hasznot.

Magyarország két nemrégiben átadott, 10 MW körüli projekttel is büszkélkedhet, az MVM és a Mátrai Er?m? tulajdonában, amelyek várhatóan emelni fogják a napenergia jelenlegi kb. 3 százalékos megújuló energia-mixen belüli arányát. A projektek terjedésének támogatásához a METÁR kulcsfontosságú lesz.

Kik profitálnak majd a METÁR-ból?

Az egyik körbe tartoznak azok a szerepl?k, akik jelenleg is igen aktívak, és villamosenergia-termel?i portfólióval rendelkeznek: például az MVM, az E.ON, vagy az RWE. Mellettük megjelenhetnek azok a társaságok, akik eddig csak felhasználók voltak, de nagy gyártókapacitás-bázissal rendelkeznek, így számukra el?nyös opció lehet, hogy a saját telephelyükön, épületeikre (akár több száz négyzetméteren) napcellákat helyezzenek el. Az eredményességet alapvet?en befolyásolja az energiaköltségek optimalizálása, és mivel rendelkeznek hálózati csatlakozással, az alaptevékenységi beruházáshoz képest jelent?s többletköltséggel sem járna azok kiépítése. A kimondottan megújuló energia-projektekre fókuszáló cégek a harmadik nagy kör. Ezek azok a cégek, akik rendelkeznek t?kével, és kapcsolattala megújuló kapacitásokhoz/gyártókhoz. Ilyenek például az úgynevezett ESCO cégek, de a „smart”-projektekhez kapcsolódó társaságokat is ide lehet sorolni. Érdemes megemlíteni, hogy Nyugat-Európában léteznek olyan alapok is, amelyeket kifejezetten megújuló energia-projektek finanszírozására hoztak létre.

sagodi

Ságodi Attila

Mi a helyzet a geotermikus energiával?

Speciális terület, amely inkább a bányászathoz, olajtermeléshez áll közelebb. A Föld bels? h?jén alapul, s ehhez jelent?s bányászati, feltárási szaktudás szükséges. Geotermikus energia tekintetében Magyarországon a vízkivétellel, vagy egyéb geológiai kutatási képességgel rendelkez? cégek, mint például a MOL, „rúghatnak labdába”. Jelent?s kockázatvállalási készség és kutatási háttér kell hozzá, a m?ködtetése is komplexebb. A geotermikus villamos-energiatermelés globálisan sem igazán elterjedt (ez a magas költségekkel is összefügg), viszont egy olyan terület, amely hosszú távon nagy lehet?ségeket tartogat.

Milyen min?ség? pályázatokra számítanak?

Logikai alapon el?ször a kisebb, óvatosabb lépések politikáját látom célravezet?nek, a szabályozó és a pályázók részér?l is. Amint meglesznek az els? sikerek, jelent?s felfutást várok, és a projektek méretének növekedését is.

Képes lesz-e, és célja-e az új szabályozásnak, hogy a biomassza iránti hangsúlyeltolódás kiegyenlítse?

Úgy látjuk, hogy igen. A biomassza esetében barna prémiumot vezetnek be, amely új projekt indítását nem, csak a meglév? beruházás fenntartását teszi lehet?vé. A sorok között olvasva ez egy kétszint? rendszer, ahol a szabályozó a m?köd? projektek életben tartására fókuszál és új, nagyméret? projektek elindítását nem szorgalmazza.

Gazdasági szempontból célszer? egyensúlyra törekedni az egyes megújuló energiafajták között?

Létezik gazdasági és fenntarthatósági célszer?ség.  A szél és a napenergia jelent?s (egyszeri) beruházással jár, viszont a m?ködési költségek és a környezetterhelés is alacsony. Kés?bbi költségváltozás, infláció, vagy egyéb nem hat már a termelésre. A biomassza esetében a jelent?s beruházás után is nagymérték? költségekkel szembesül a m?ködtet?, amelyekre hatnak egyéb tényez?k, például az olajár alakulása (szállítás). Ezek hosszabb távon versenyhátrányt jelentenek az alacsony marginális költség? megújulókkal szemben.

Milyen, határon túlról érkez? versenyt, érdekl?dést hoz az egyes országok között a METÁR bevezetése?

A cél, hogy növekedjen a megújuló energiaforrások felhasználásának aránya, elképzelhetetlen anélkül, hogy külföldiek is szerephez jussanak. Természetesen gazdaságpolitikai cél lehet, hogy a hazai szerepl?k is minél nagyobb szelethez jussanak, azonban számukra is adott a lehet?ség, hogy más országokban pályázzanak, beruházzanak, vagy felvásároljanak fejlesztés alatt lév? vagy kész projektet. A pályázók az adott keretek között versenyeznek majd egymással, és azok fognak nyertesként kikerülni, akik a legjobb pályázatokat készítik, a legjobb fejlesztéseket valósítják meg, és a leghatékonyabban m?ködtetik azokat. Ami bizonyos, hogy mindegy, hogy Magyarországról, a régióról, vagy Európáról beszélünk – habár a helyismeret mindig el?nyt jelent majd – mindenképpen egy óriási mérték? hatékonysági verseny határozza majd meg, hogy ki lesz elöl.

A hazai megújulók felfutása milyen mértékben járul hozzá, akár rövid távon, a párizsi vállalások teljesítéséhez?

Különböz? id?távokat tekintve a megújulók igen jelent?sen hozzájárulnak a célok eléréséhez: 2005-höz képest a felére csökken a kibocsátás Európában. Az országok között nagy az eltérés, a skandináv országok már ma is nagyrészt megújuló-alapúak, de a szénbázison termel? országok, mint például Lengyelország, nagy megtakarítást érhetnek el. Magyarország valahol a kett? között helyezkedik el: nincs komoly szénalapú termelés, és az atomer?m?vünk sem növeli a károsanyag-kibocsátásunkat. A cél, hogy a jelenlegi szintr?l (is) a felére csökkenjen a kibocsátás mértéke a következ? évtizedekben.

Ha a teljes károsanyag-kibocsátást vizsgáljuk, az energetika mellett a közlekedésr?l is beszélni kell, mivel az meghaladja az energetikai kibocsátást. Közlekedés és ipari termelés tekintetében véleményem szerint sokkal ambiciózusabb célokra kellene törekedni, nemcsak Magyarország, hanem Európa esetében is. Stagnálást terveznek, ugyanakkor az e-mobilitás és egyéb technológiák fejl?déséb?l adódóan látok reális potenciált az el?relépésre – f?ként a városi közlekedésben. Hiába leszünk az energetikában hatékonyak, ha a közlekedési kibocsátás sokszorosa lesz annak.

Minek tulajdonítja, hogy nem fektettek le határozottabb célokat?

Gyanítom, hogy amikor ezen tervek készültek, az e-mobilitás technológiájának elterjedtsége még nem tartott ott, ahol a megújulóké. A megújuló energia-termelés már öt éve mutatta, mire képes, azonban az e-mobilitásban az utóbbi két-három évben történtek jelent?s el?relépések. Akkoriban Németország még nem tudott felmutatni semmit, ma már az ott forgalomba állítotte-autók fele német gyártmányú, rövid id?n belül a vezet? japán és francia gépjárm?gyártókat is megel?zték.

Az üzemanyag-lobbi is felel?s lehet?

Rövidtávon ez a lobbi valóban jelent?s. Azonban olyan sok (közöttük sok nagy is van) szerepl?r?l van szó, hogy nem merném egy tényez?nek tulajdonítani. A németek két-három évvel ezel?tt úgy nyilatkoztak, hogy az e-mobilitásban nincs kell? potenciál, most pedig ontják magukból az autókat. A nagy üzemanyag-el?állítók természetesen védik saját pozíciójukat, de egyre többen térnek át megújuló-alapú termelésre. Figyelik, hogy merre tart a trend, és amint megvan a saját gyártási kapacitásuk más energiák el?állítására, a beruházás megtérülésének érdekében máris a támogató álláspontot képviselik.

Mintha egyfajta párhuzam lenne a korábbi, több kormány által túlzónak tekintett megújuló támogatási rendszerek és az e-mobilitás támogatása között.

Az látszik, hogy minden ország elindította az e-mobilitás elterjedésének támogatását. Jellemz?en nem a gyártók közvetlen támogatásán keresztül, hanem inkább a tölt?hálózatok kiépítését szorgalmazzák. Céljuk, hogya fogyasztó valóban elgondolkodjon az elektromos hajtású autó vásárlásán, és a gyártók közötti versenyt is fokozzák. Az e-mobilitást támogató országok hasonló rendszerekben gondolkodnak: valóban látható valami fajta összehangoltság.

Hol tart Magyarország?

Jelent?s aktivitás zajlik a tölt?infrastruktúra-kiépítés, és a direkt fogyasztói támogatás érdekében. A hazai piaci szerepl?k klaszterbe történ? összeállása, és az egyéni szerepl?k aktivitásais azt mutatja, hogy nagyon „éhesek”az olyan projektekre, amelyek hozzájárulnak a magyarországi e-mobilitás elterjedéséhez.

Kérdés, hogy kell? ütemben halad-e mindez? Az üzembe helyezett elektromos vagy hibrid autók számának növekedése nem meggy?z?.

Hamarosan kedvez?bb számok érkeznek. Az e-autók terjedése és a tölt?infrastruktúra egymásra épül. A folyamat elindult, és a következ? egy-két évben, az alacsony bázis miatt is, nagymértékben kell növekedniük a számuknak.

Forrás: nrgreport.com / Végh Zsófia