Segíthet megmenteni a világot a hatékony hőenergia-termelés

Share Button

Ugyan még nem tudni, pontosan milyen energiatermelési módok dominálnak 2050-ben, a tisztább és olcsóbb energiatermelés kulcsa a hatékonyság javítása. A hőenergia termelés dekarbonizációja, nagyobb mértékű hasznosítása további megtakarítást hozhat – hangzott el a COGEN Europe éves konferenciáján Budapesten.

„Azt, hogy hol állunk majd 2050-ben, senki sem tudja” – mondta bevezető beszédében Ute Collier, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) megújuló energia divíziójának programvezetője a COGEN Europe 2017, európai kapcsolt energiatermelésről szóló konferencián szerdán. A szakember az ügynökség több, 2050-re vonatkozó globális energia forgatókönyvét vázolta, hozzátéve, megvalósulásukról teljes bizonyossággal senki sem tud nyilatkozni. A párizsi célok teljesítése nem lesz könnyű – mondta Collier. A energiahatékonyság és megújulók komoly szerepet játszanak abban, hogy a kétfokos forgatókönyv megvalósuljon.

A jövő a megújulóké – legalábbis ami a villamosenergiát illeti – mondta a szakember. Európában a szélenergia nyer teret magának, a napenergia is nagy léptékben terjed, a vízenergia, az óceán hullámainak hasznosítása kevésbé jelentős. A fűtési célra termelt energia a végfogyasztók esetében ugyanakkor továbbra is domináns lesz, különösen Európában. A fosszilis energiahordozókkal termelt hőenergiáról zajlik az átállás a biomassza vagy hulladékalapú fűtési energiatermelésre, melyet az Európai Unió is egyre jobban szorgalmaz – mondta Collier.

Az iparban a hőenergia dekarbonizációja (fosszilis alapúról megújuló vagy hulladékalapúra történő átállás) nagy kihívást jelent. Bizonyos szektorokban például az aktuális technológia nem is teszi lehetővé, hogy nagymértékben csökkenjen a fosszilisok aránya – mondta a szakember. Collier és más előadók is kiemelték a távfűtés jelentőségét, mely jóval nagyobb szerepet kell, hogy kapjon az építőiparban, ha a kétfokos vagy a kétfok alatti forgatókönyvben foglaltakat tartani szeretnénk.

Legyen szó energiahordozókról vagy az üzemeltetésről, a rugalmasság kiemelt jelentőségű – mondta Tom Scarinci, a Siemens Globális ügyfélmegoldások divízióvezetője. Fontos, hogy képesek legyünk váltani egy üzemanyagról a másikra, s hogy a energiatermelő rendszereket, erőműveket is az igények szerint tudjuk üzembe vagy üzemen kívül helyezni. Az újgenerációs energiahordozókra való átállás során a lakosság támogatására is szükség van – mondta Scarinci. Dánia élen jár a megújulók használata és az energiahatékony megoldások terén, ám az ily módon előállított villamos energia nem olcsó. A lakosság zöme ennek ellenére támogatja az átállást, és elfogadja a magasabb árakat – tette hozzá.

Az épületek energiahatékonyságának javítása (szigetelés, energiaellátás, stb.) kulcskérdés a célok eléréséhez. Komoly megtakarítási lehetőséget jelent, ezért megoldást kellene találni az iparban nagy mennyiségben keletkező hulladékhőt hasznosítására. A hatékonyság javításához szakértők szerint ugyanis elengedhetetlen, hogy nagyobb figyelem irányuljon a hőenergiára, mely megújuló energia boom miatt háttérbe szorult. Az egyik fő oka annak, hogy a kogenerácós (azaz kapcsolt) energiatermelés nem központi téma ma az Európai Unióban, a megfelelő a koordináció hiánya. A piac önmaga kevés ahhoz, hogy megoldja ezt a problémát – mondta Paul Hodson, Európai Bizottság Energiahatékonysági osztályának vezetője. A szakember kitért a tavaly november végén nyilvánosságra hozott harmadik energiacsomagra, melynek értékelése, elfogadása még tart. Nem mindegy, hogyan illeszkedik a csomag a tagállamok energiastratégiájába: a kogeneráció integrálása a távhűtési rendszerekbe szintén a tagállamok egyéni szabályozásán múlik – hozta példaként Hodson. Az emissziókereskedelem, és a karbonkvóták kérdésének rendezése szintén elengedhetetlen ahhoz, hogy a kogenerációs energiatermelés nagyobb lendületet kapjon. Nehéz olyan energiahatékonysági projektet találni, amely jól finanszírozható vagy a befektetők számára vonzó lehetne – mondta Hodson.

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport