Komoly lemaradásban van Magyarország az okos városok (smart cities), hálózatok, egymással kommunikáló rendszerek kialakításában – derült ki az IIR által rendezett Smart Conference 2016 konferencián.
Míg több európai és tengerentúli városban, országban az okos megoldások gyakorlati aspektusai és a meglév? rendszerek összekapcsolása jelent kihívást, Magyarországon még a rendszer bevezetését szabályozó elméleti kereteket, irányvonalakat sem határozta meg a kormány, hangzott el az IIR Magyarország energetikai rendezvényén, a Smart Conference 2016 konferencián, kedden. Ugyan több, leginkább tesztprogram fut országszerte, ezek els?sorban a technológiai megvalósíthatóságra összpontosítanak, gyakorlati, üzleti megtérülést egyel?re nem ígérnek.
| Smart city, okos város alatt lényegében az energiaellátás intelligens eszközökkel történ? megoldásait, felhasználási módjait értjük. |
A centralizáltról decentralizált rendszerekre történ? átállás, a fix termelésr?l rugalmasságra váltás, a fogyasztók elkötelezetté tétele egyébként sem egyszer?, külföldön is küzdenek ezekkel a nehézségekkel. Itthon azonban még az irányvonalak sem tisztázottak. Jó példa erre, hogy az uniós tagországoknak 2012-ig kellett dönteniük arról, hogy – egy uniós irányelvet követve – ellátják-e okosmér?vel a fogyasztók 80%-át vagy eltér?en járnak el. Magyarország máig nem döntött a kérdésben, semmilyen szabályozás nem született, ami nyilvánvalóan nem ösztönzi a piacot/szolgáltatókat a fejlesztésekre. Az elosztóhálózatokba történ? beruházások mértéke 2010 óta csökken, ahogy ezen társaságok büdzséje is, emiatt az ország rosszabb helyzetben van nyugat-európai társaihoz képest, mondta Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatal energetikáért felel?s elnökhelyettese.
A rezsicsökkentés sem kedvez a költségigényes beruházásoknak – ezt nem csak Grabner, hanem Balog Róbert, a Budapesti Távh?szolgáltató Zrt kiemelt ügyfelek és termékfejlesztési vezet?je is hangsúlyozta. Az okos mérések bevezetésekor a rezsicsökkentés még nem volt napirenden. Magasabb energiaárak mellett a beruházások gyorsabban térülnek meg és a fogyasztókat is könnyebb meggy?zni, mondta Balog.
Az sem tisztázott, ki fogja finanszírozni a smart rendszerek fejlesztését, mondta Grabner. A szakember egy, a versenypiacra épül? modell kialakítását szorgalmazza: olyan körökben kell okos rendszereket kiépíteni, ahol bizonyítottan megtérül. A jelenleg használt mér?rendszerrel és versenyz? szolgáltatók híján ugyanis nincs megtérülés, mondta. További források bevonása helyett a rendelkezésre álló összegek okosabb felhasználásában hisz Dan Byles, a Smarter UK elnöke. (A szervezet az egyik vezet? okos infrastrukturális kezdeményezéseket segít? m?hely az Egyesült Királyságban.) A szakember szerint ma is rengeteg pénzt költünk energiára, hálózatokra, az iparág feladata, hogy a meglév? pénzb?l jobb eredményt érjenek el.
Byles szerint a legfontosabb a gondolkodásmód, nem izoláltan, hanem egy rendszer részeként kell ezekre a fejlesztésekre tekinteni. A korábban parlamenti képvisel?ként is dolgozó szakember szerint az egységes, összehangolt m?ködés az okos hálózatok lényege. Hiába sikeresek önmagukban, az egymástól szeparáltan futó programok lassítják az okos városok, rendszerek gyors terjedését. Nem segít az sem, hogy területt?l (pl. közlekedés, háztartás) függ?en más-más minisztérium, szervezet felügyeli és finanszírozza az okos rendszerek kialakítását. Byles Barcelonát hozta példaként arra, hogy nem szabad csinálni. A város vezetése elhatározta, hogy vezet?k lesznek az okos technológiák alkalmazásában, ám minden projektjük különálló, ami stratégiai hiba. Az Egyesült Királyságban számos okos projektet közösen fejleszt és finanszíroz a kormány és a piac, külön parlamenti csoport dolgozik azon, hogy párttól függetlenül valamennyi képvisel? megismerje az okos hálózati rendszereket. A brit szabványügyi testületen belül pedig egy smart csoport szabványok készítésével támogatja a folyamatot.
Nem a technológia a f? kihívás, hanem a hozzá kapcsolodó üzleti modellek létjogosultságának érvényesítése. Ma ugyan még kevés a jó példa, de jöv?re biztosan találunk olyan városokat, ahol megtérülnek a beruházások, mondta Byles. A világ számos városa versenyez a legfenntarthatóbb és okosabb cím elnyeréséért, ami nemcsak a státuszról szól, hanem a lakókról – a lényeg ugyanis egy olyan város létrehozása, ahol jobb élni és dolgozni.
Magyarországon ma a folyamat technológiai központú, az ebben rejl? lehet?ségeket mérik fel, s ezután rendelnek hozzá üzleti modellt, mondta Balog. Az, hogy a fogyasztó is jól járjon, csak ezek után veszik fontolóra, tette hozzá.
S bár hosszútávon akár 5-10%-os megtakarítást hozhat az okos mérésre történ? átállás egy uniós becslés szerint komoly marketing és felvilágosító munkával sem könny? a fogyasztók magatartását befolyásolni, mondta Molnár Sándor, az Ariosz Kft. üzletág vezet?je. A kkv és lakossági szegmensben a fogyasztói magatartást kutató szakember az Egyesült Államokban folytatott kevéssé sikeres akciókról beszélt, ahol a dicséret, a megtakarítást és környezettudatosságot hangsúlyozó hívószavak nem váltak be. A fogyasztót csak a megtakarítás mértéke érdekli, a valós id?n alapuló energiafelhasználás és ár kimutatására azonban a technológia ma még nem készült fel, mondta Molnár. A zónaid?k kialakítása sem történt meg – pedig ez egy módja annak, hogy a fogyasztók tudatosan csökkentsék költségeiket, tette hozzá. A tarifák mellett a visszajelzés is fontos elem a fogyasztók képzésében – hogy megmutassák, hogyan éljenek ezzel a lehet?séggel (például ne hétköznap esti csúcsid?szakban kapcsolja be a mosógépet, hanem éjszaka).
Az egyetlen eddig valamilyen eredményt hozó módszer, szintén az USA-ból, a fogyasztók figyelmének felhívása arra, hogy milyen hasznoktól esik el hasonló körülmények között él? társaihoz képest. A „csináld jobban mind a szomszédod” ösztönzés az egyetlen, ami úgy t?nik, hogy m?ködik. A kampány során a fogyasztónak olyan számlalevelet küldenek ki, ahol azonos körülmények között él?kkel hasonlítják össze energiafelhasználását és testreszabott ötleteket adnak, hogyan lehetne energiahatékonyabb.
