A megújulók megrögzött ellenz?i gyakran hozzák fel azt az érvet, hogy a megújuló energiaforrások használata bizonytalanná és sérülékennyé teszi a villamosenergia-rendszert. Szerencsére, ahogy az alábbi ábra is mutatja, ez nem törvényszer?.
A német és a dán hálózatba például már egy csomó megújulót beintegráltak: Németországban a termelt áram 30%-a, Dániában pedig több mint 40%-a származik megújulókból. Mégis, ennek ellenére ezekben az országokban a legalacsonyabb az áramszünetek átlagos hossza Európában: évente mindössze 10-15 perc.
Magyarországon egy átlagos áramkimaradás ezzel szemben 67 percig tart. Hazánkban a megújulók aránya az áramtermelésben 10,5% volt 2015-ben, ugyanakkor például a napenergia kapacitások megduplázódtak 2014-r?l 2015-re.
Erre természetesen fel kell készíteni a rendszert. Ha a felel?sök homokba dugott fejjel várnak, ahelyett, hogy megtennék a szükséges fejlesztéseket, akkor el?bb-utóbb tényleg sérülékennyé válik a rendszer. A megújulók térnyerése nem állítható meg – és ezt jobb minél el?bb belátni.
Az ábra azt mutatja meg, hogy adott évben az áramfogyasztók átlagosan hány percig vannak áram nélkül. Azokat az áramkimaradásokat veszi figyelembe, amelyek váratlanul következtek be, azaz nem szándékosan szüneteltette a szolgáltatást a rendszerirányító. Ilyenek jellemz?en az id?járási események, pl. villámlás. Az ábrán megjelenített index nem veszi viszont figyelembe az ún. különleges események miatt bekövetkez? áramszüneteket. Ezek köre országonként változik: míg Görögországban egy hóvihar extrém eseménynek számíthat, Svédországban nem. (B?vebb információ itt.)
Forrás: http://energiaklub.hu/
