Újabb rekordot ért el a napenergia termelése Németországban; a naperőművek júliusban 6,17 terawattóra villamos energiát állítottak elő, megdöntve a májusi 5,93 TWh-s csúcsot. A rekord ellenére a német villamosenergia-rendszer nem él kifejezetten könnyű napokat. Közben ugyanis több fosszilis és nukleáris erőmű termelését csökkenteni kellett, a szélenergia-termelés pedig a szokatlanul gyenge légmozgás miatt esett vissza.
Az EnBW egy széntüzelésű erőmű leállítására kényszerült Karlsruhéban, miután az alaposan megcsappant vízhozamú Rajna hőmérséklete kritikus szintre emelkedett. A felső-szászországi Grohnde és a Schleswig-Holstein tartományban üzemelő Brokdorf atomerőműveknek pedig hasonló ok miatt jelentősen csökkenteniük kellett termelésüket (Franciaországban már több blokkot le is állítottak). A tartományi szabályozás értelmében 28 fok feletti vízhőmérséklet esetén az erőművek már nem vételezhetnek vizet hűtés céljára a folyóból, és nem melegíthetik azt még tovább a használt hűtővízzel. Vészhelyzet esetében azonban lehetőség van a szabály alkalmazásának időleges felfüggesztésére. Ezért Baden-Württembergben a legtöbb szénerőmű-üzemeltető átmeneti mentességet kapott a szabály alól a villamosenergia-ellátás biztosítása érdekében. De például a Phillipsburg 2 atomerőmű is megkapta a mentességet a tartományi környezetvédelmi minisztériumtól.
Az RWE vesztfáliai szénerőművének a Rajna szokatlanul alacsony vízszintje okoz működési problémát. A szenet ugyanis rendszerint vízi úton szállítják az erőműbe, a folyó hajózhatósága azonban jelentősen csökkent. Az RWE dormageni és lingeni gáztüzeléső erőműveinek termelését átmenetileg szintén vissza kellett fogni, szintén hűtési problémák miatt. A helyzet régiónként eltérő, de mivel a gazdaság áremfogyasztása nyáron még mindig alacsonyabb, a gázerőművek jelentős része amúgy sem üzemelne, ezért nincs szó kapacitáshiányról az Uniper szerint, amely azt állítja, szükség esetén a legtöbbet üzembe lehetne állítani, ha nem is mind lenne képes teljes kapacitásra.
Ráadásul a szokásosnál 5-7 Celsius-fokkal melegebb hőmérséklet szokatlanul gyenge légmozgással párosul. Ezért a szélenergia termelés -, amely az utóbbi években az ország egyik legfontosabb forrásává nőtte ki magát – jelentősen, 20 százalékkal visszaesett (4,4 TWh) tavaly július óta, annak ellenére, hogy közben új kapacitások is termelésbe álltak.
Akárhogy is, egyre több prognózis utal arra, hogy a ma még rendkívülinek számító hőség a következő években mind kevésbé lesz szokatlan, ráadásul egyre magasabb hőmérsékleti csúcsokat hoz majd.