Stagnáló globális energiafelhasználás és károsanyag-kibocsátás jellemzik 2015-öt. A széndioxid-kibocsátás szintje stabilizálódott a 2014-es történelminek is nevezhet? lassulás után tavaly, mely az energiafelhasználás közel változatlan mennyiségéb?l és az energiahordozók közötti váltásból fakad – írja közleményében a Magyar Energiahatékonysági Intézet.
A G20-ak adatai alapján most készült el az Enerdata éves jelentése, mely szerint 2,8 százalékos gazdasági növekedés mellett 0,5 százalékkal emelkedett az energiafelhasználás és 0,2 százalékkal csökkent a CO2 kibocsátás. Energiatrendek szempontjából kiemelked? a G20 szerepe, hiszen itt történik a teljes energiafelhasználás több mint 80 százaléka – áll az intézet közleményében.
Néhány érdekes összefüggésre is rávilágít a jelentés. Egyértelm?, 2 százalékos visszaesés mutatkozott az energiaintenzitás[1] mutatóban. A javulás több okra vezethet? vissza. A legfontosabb, hogy az energiahatékonysági intézkedéscsomagok elkezdték tartósan is éreztetni hatásukat. A széndioxid-kibocsátás stabilizálódása is több faktornak köszönhet?, de a legnagyobb súlyt a klímavédelmi csomagok hatása és a szén szerepének visszaszorulása képviseli az energiamixen belül.
Természetesen a stagnáló CO2 kibocsátás önmagában jó hír, a felvázolt trendek azonban még nagyon messze vannak a párizsi céloktól, azaz Földünk h?mérséklet-emelkedésének 1,5-2°C-ban való maximalizálásától.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tavaly, a klímacsúcs el?tt készített egy kivitelezhet? forgatókönyvet, mely a gazdasági növekedés visszafogása nélkül képes a globális felmelegedés megfékezésére. Ez egy több összetev?b?l álló mixre alapul, melynek oroszlánrészét, 49 százalékát az energiahatékonyság javítása adja. A mix fontos összetev?i még a megújulók arányának növelése, a nem hatékony széner?m?vek leállítása vagy épp a fosszilis energiahordozók támogatásának megreformálása – írja közleményében az energiahatékonysági intézet.
Bár már Magyarországon is nyílik az olló a GDP növekedése és energiafogyasztás emelkedése között (2010 és 2014 között 11 százalékkal csökkent az ország primerenergia felhasználása), uniós összehasonlításban a magyar gazdaság még nagymértékben energiaigényesnek számít. 2014-ben egységnyi GDP termeléséhez az uniós átlagnál 76 százalékkal több energiát kellett felhasználni. Az uniós átlagnál magasabb küls? energiafügg?ségünk is, az energiahordozók 61,1 százaléka származott importból 2014-ben.
„Földünk tovább melegszik. Az idei május volt zsinórban a tizenkettedik hónap, amikor megd?lt az adott hónapban a Föld átlagh?mérsékletének rekordja. Ráadásul a 16 legforróbb év közül 15 a kétezres évekre esik. Az emberek a b?rükön érzik a változást, tenni szeretnének ellene, ehhez azonban támogatásra, iránymutatásra van szükség. Az energiahatékonysági intézkedések ösztönzése, a támogatott energiahatékonysági programok – legyen szó vállalkozásokról vagy a lakosságról – kézzelfogható és hatásos eszközt jelentenek nemcsak a takarékosság, ellátásbiztonság javításában, hanem a károsanyag-kibocsátás csökkentésében is. Muszáj ezt tudatosítani a döntéshozókban is.” – nyilatkozta Szalai Gabriella, a MEHI programigazgatója.
Forrás: energiainfo.hu
