Önmagát ünnepli a kormány a rezsicsökkentés miatt, holott ezzel nemzetgazdasági szinten és így valójában az embereknek is kárt okoz. Ráadásul a valódi piacgazdaságokban arányaiban nagyobb mérték? volt az áram és a földgáz árának mérséklése, mint Magyarországon. A viszonylag alacsony energiaárak pazarlásra ösztönöznek és visszafogják az innovációt.
Jelenleg Magyarországon a második legolcsóbb a lakossági áram az uniós tagországok között. Ebben csak Bulgária el?z meg minket. Az elmúlt 3 évben 20 százalékkal csökkent a lakossági áram ára és a földgázért is 24 százalékkal kevesebbet kell fizetnie a családoknak. Jóval olcsóbb lett a távf?tés is, igaz, évente tízmilliárdokkal kell megtámogatni a szolgáltatókat mert a rezsicsökkentés hatalmas léket vágott a gazdálkodásukban. Ráadásul a differenciálatlan árcsökkentés a sok energiát használó – lásd úszómedence, f?tött garázs – tehet?sebb családokat támogatja.
A kormányzati lépések nyomán a földgázszolgáltatók lakossági üzletága is veszteségessé vált, így nem utasították el az állam (át)vételi ajánlatát és megszabadultak az összességében több tízmilliárd forintos veszteséget „termel?” részlegekt?l.
Németh Lászlóné, Miniszterelnökség pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felel?s államtitkára a napokban a 2014. ?szén megkezdett nemzeti közm?szolgáltatás kiépítésér?l mint „jó gyakorlatról” beszélt. Szerinte az olcsó energia és az azzal kapcsolatos megtakarítások megjelennek a beruházások, a bels? kereslet, a gazdasági kibocsátás növekedésében, az infláció csökkenésében, a reálkeresetek és az adóbevételek emelkedésében, és áttételesen még számos más területen éreztetik kedvez? hatásukat. Az Els? Nemzeti Közm?szolgáltató (ENKSZ) a gázüzletágban április 1-jén kezdte meg a m?ködését, de tárgyalnak az áramszolgáltató cégek átvételér?l is. (Az els? „fecske” az Elm?-Émász a napokban jelentette be visszaadja a lakossági árampiacon szerzett egyetemes szolgáltatói engedélyét. Az egyetlen esélyes átvev? az ENKSZ, vagy annak valamelyik cége.)
Gazdasági elemz?k szerint az államtitkár állításai közül az inflációra gyakorolt hatás kétségtelenül megfelelt a valóságnak. A beruházások több mint 90 százalékát viszont uniós forrásokból finanszírozták, aminek vajmi kevés köze volt a rezsicsökkentéshez. Az ipari kibocsátást pedig f?leg az exportra termel? gépipar, els?sorban a járm?ipar húzta fölfelé. Ennek a szegmensnek azonban nem csökkentek, hanem növekedtek az energia költségei, hiszen az árösszetev?k önkényes eltérítése miatt a cégeknek a lakossági áraknál magasabb tarifát kellett fizetniük a földgázért és az áramért is. Az adóbevételek pedig aligha emelkedhettek, hiszen az áfa mértéke maradt, de az árak csökkentek.
Heged?s Mikós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezet? igazgatója a Népszavának elmondta, közgazdasági szempontok alapján a fogyasztóknak meg kellene fizetni a szolgáltatás árát, valamint egy megfelel? t?kemegtérülést is, amib?l a szolgáltató egyebek mellett a fejlesztéseket, karbantartást is elvégezheti. Ebb?l a rendszerb?l nem szabadna kiemelni az energiaszektort sem – vélte a gazdaságkutató. A rezsicsökkentés egyértelm?en politikai döntés volt, de azt tudomásul kell venni, ha nem fizetik meg a tényleges ráfordításokat egy ágazatban, a kies? bevételt valahonnan pótolni kell. Ebben az esetben a nagyfogyasztók és az adófizet?k állják a számlát.
A piacgazdaság alapján m?köd? országok többségében ráadásul az ipari nagyfogyasztók kapják olcsóbban az energiát, földgázt, áramot, hiszen fajlagosan alacsonyabb költséggel lehet egy gyárhoz eljuttatni az energiát, mint például egy település fogyasztóihoz.
A kormánynak mondhatni ismét szerencséje van, mert az energiahordozók ára a világpiacon régen látott mélységbe süllyedt. Két éve 1 000 köbméter földgáz még 480-500 dollárjába került a magyar félnek, jelenleg ugyanezért a mennyiségért 238 dollárt kell fizetni. A k?olaj hordónkénti ára 100-110 dollárról 45-47 dollárra zuhant. A piacgazdaságokban a piaci hatások miatt arányaiban nagyobb mértékben csökkentek az energiaárak, mint Magyarországon a rezsicsökkentéssel. A kormány vélhet?en azért nem használja ki ezt a mélyrepülést, mert így akarja el?teremteni az államosított szolgáltatók okozta veszteséget. Ha maradnak a rendkívül alacsony árak, akár nullszaldóra is van esélyük. A trükközés helyett választhatná a hosszú távon olcsóbb energiát eredményez? alternatív energiatermelés fokozását
Forrás: nepszava.hu
