Ha a parlament és az unió is rábólint a kedden előterjesztett törvényjavaslatra, jövő január elsejétől életbe léphet az évek óta várt METÁR rendszer, bár a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium már az idei év második felétől teszteli a rendszert. A METÁR-ból leginkább az egyre nagyobb teret nyerő napenergia, biogáz és geotermális beruházások profitálnak majd, a szélenergiát a rendszer kevésbé részesíti előnyben. Az NRGreport azt is megtudta, már akár idén nyáron indulhat a nagy állami napelemparkok telepítéséről szóló projekt.
Lezárult a megújuló energiaforrásból származó villamos energiatermeléshez nyújtott új magyar működési támogatási rendszer (METÁR) hazai társadalmi és szakmai egyeztetése, a törvényjavaslatot kedden terjesztette be a kormány. A javaslat – az uniós irányelvnek megfelelően – több ponton változtat az érvényben lévő és szakemberek szerint idejétmúlt Kötelező Átvételi Rendszeren (KÁT). A METÁR egyik kulcseleme, hogy a termelők a működési támogatást a piaci referencia áron felül fizetett felárként (prémium) kapják, melynek költségviselői Magyarországon az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult energiafogyasztók. Fontos jellemzője még, hogy a működési támogatásra a jogosultságokat alapvetően versenyeztetés révén kell kiosztani, így javítva a versenyképességet. Az új rendszer emellett biztosítja, hogy a termelőknek ne álljon érdekükben negatív villamosenergia-piaci árak mellett értékesíteni a villamos energiát.
Amint a parlament jóváhagyta, a tervezetet továbbküldik az Európai Uniónak, hogy kiderüljön, megfelel-e a jogszabály az unió által megszabott előírásoknak és iránymutatásoknak. Az NFM előzetes egyeztetéseket már folytatott az EU bizottságával, ám jóváhagyásukra mindenképp szükség van, ezért lép csak 2017. január 1-től életbe a rendszer, mondta az NRGreportnak Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár. A minisztérium ugyanakkor az év második felében próbaüzemet/időszakot indít.
A szakmai és társadalmi egyeztetés eredményeképpen több ponton módosították a tervezetet. A korábban meghatározott erőművi értékhatásokhoz eltolódtak. Kérdés volt például, hogy 0,5 MW vagy 1 MW legyen a kiserőmű kategória felső határa, hogy történjen a pályázatok elbírálása, stb. Az ár összetételén belül is módosítottak azon, hogy mekkora legyen az alapdíj és a prémium mértéke. Nagyobb logikai változtatásokra nem került sor, a főbb elemeket ugyanis uniós irányelv írja elő, mondta Szabó. Ilyen például a tőzsdei áramértékesítés rendszere, a támogatások pályázati úton történő kiosztása, a piaci igényekkel összhangban történő támogatási rendszer – például, hogy napközben, csúcsfogyasztás idején járjon a legnagyobb támogatás, éjszaka pedig ne.
A napenergia az egyik nyertes
Komolyabb kritikát nem kapott a tervezet, mondta az államtitkár, ugyanakkor utalt arra, hogy a szélerőműveket nem feltétlenül preferálja az új rendszer. Szélerőművek esetében ki kell számolni, megéri-e ezek telepítése; a nemzetközi árverés útján történő áramrendszeren (HUPX) keresztül ugyanis nem tudják jól eladni az energiát, mondta Szabó. A METÁR nyertesei a napenergia, a biogáz és geotermális üzemek lesznek, tette hozzá.
Az életben lévő KÁT szerződések 2041-ig érvényesek, azonos elven működnek tovább, a METÁR csak az új rendszerekre vonatkozik majd, hangsúlyozta az államtitkár. Az új METÁR rendszer eredményeképpen – a nemzetközi, német tapasztalatokból kiindulva – Magyarországon is várható áramár-emelkedés. Ám ellentétben a német rendszerrel, ez nem a lakossági, hanem az ipari és közfogyasztókat terheli majd, mondta Szabó.
Jönnek a napelemparkok
Az államtitkár részleteket közölt az NFM nagyszabású napelempark telepítési tervéről, melyről elsőként az NRGreport számolt be. Ugyan az éves fejlesztési tervben decemberi kiírás szerepel, már a nyáron szeretnénk elindulni, mondta Szabó. A minisztérium jelenleg az MVM-el egyeztet, a projekt meg fog valósulni, erősítette meg újságunk korábbi információit az államtitkár, majd megemlítette: egyházak is jelezték, hogy szívesen részt vennének a programban.
