A klasszikus L. Simon-i bölcsességet (nem süt mindig a nap, nem fúj mindig a szél) idéz? érvrendszerrel védte a kormány a parlamentben a legújabb zöldenergia-nyomorító, a széler?m?vek teljes kiszorítását célzó törvényjavaslatot. Az LMP-s Sallai R. Benedek észérvekkel támadt a demagógia ellen, ám ez a parlamenti er?viszonyok miatt könnyen szélmalomharcnak bizonyulhat: annak van a legnagyobb esélye, hogy a szavazásnál gy?z majd az ostobaság.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára az MTI tudósítása szerint els?ként ködösített egy jókorát: azt mondta, hogy a kormányoldali törvényjavaslat „nem áll szemben a megújuló energiaforrások alkalmazásával” (miközben a szaktárca a Magyar Narancs kérdésére írásba adta: „nem tartja indokoltnak további széler?m?vek létesítését Magyarországon”). – Ha a javaslatot az Országgy?lés támogatja, akkor kormányrendeletben lehet szabályozni az ipari méret? széler?m?vek és széler?m?parkok építését és használatba vételét – tréfálkozott Csepreghy, nagyvonalúan átlépve a tényen, hogy hat éve nem adtak ki egyetlen új engedélyt sem, és elhallgatva, hogy a beruházók sorban állnak a nem létez? lehet?ségekért. Majd megindította az offenzívát a szélenergia ellen, megemlítve, hogy nem teremtenek munkahelyeket, megbízhatatlanul m?ködnek és nem illeszkednek a természeti környezetbe.
László Tamás, a Fidesz vezérszónoka lelkesen kontrázott, megállapítva, hogy „a széler?m?vek teljesítménye nagy mértékben függ a pillanatnyi id?járástól” (maga L. Simon sem mondhatta volna szemben), és hogy a kormány els?sorban az atomenergia mellett tette le a voksát (annyira „els?sorban”, hogy semmi másra nem költ az energiaszektorban).
Hogy mi áll a kormányzati pálfordulás mögött – már a soha meg nem térül?, ezért a versenytársak kiszorításával is támogatandó atomer?m?-beruházás er?ltetésén túl – arra nem derült fény az úgynevezett vitában. Pedig 2011-ben az Orbán-kabinet még úgy látta, hogy b?ven lenne hely új szélenergia-kapacitásnak a magyar villamosenergia-rendszerben. A Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve cím? dokumentum 2020-ra 750 MW-nyi széler?m?vel számol, ami több mint a duplája az akkori (és a mostani) 330 MW-nak.
Sallai R. Benedek nem sokat köntörfalazott. Szerinte a beterjesztett törvényjavaslat „egy új trafiktörvény”, mivel teljesen átpolitizálja és a kormány döntési jogkörébe utalja a szélenergia-piacot: az építhet széler?m?vet, akinek a kormány megengedi, a döntésnél semmilyen objektív szempontot nem kell figyelembe venni. Sallai világossá tette: nincs kétsége afel?l, hogy el?bb-utóbb újraindulnak a széler?m?-építések – a szélenergia már most sokkal olcsóbb például az atomnál, és folyamatosan csökken az ára –, de nem az országnak vagy a lakosságnak lesz haszna bel?le, hanem azoknak a kivételezetteknek, akik majd az államosított piacon lehet?séghez jutnak.
Az általánosságok után jöttek a konkrétumok: például az, hogy az a 23 százalékos kihasználtság, ami a magyar széler?m?veket jellemzi (Csepreghy Nándor a szerinte méltatlanul alacsony érték ismertetésekor elmorzsolt egy gyászkönnyet), európai összehasonlításban kifejezetten jónak számít, és pont elég ahhoz, hogy egy széler?m?-beruházás 10 év alatt megtérüljön, miközben például Paks II 20 év alatt sem fogja visszahozni az árát.
Az sem igaz, hogy a jelenleginél több széláramot nem lehet ráengedni az áramhálózatra: Dániában a széler?m?vek által termelt áram részaránya a teljes termelésb?l 2000-ben 12% volt, 2015-ben viszont elérte a 42%-ot, miközben mi 1-2%-nál tartunk. Ráadásul Dániában a széláram részarányának növekedésével párhuzamosan egyre n?tt az ellátásbiztonság, többek között azért, mert mert egy sok egységb?l álló, nagy területen elosztott energiatermel? rendszer sokkal biztonságosabb, és a hálózatot is kevésbé terheli meg, mint ha az áramot csak egy-két mamutlétesítményben állítják el?.
Valamit talán az is jelent, hogy az EU-ban az elmúlt években újonnan üzembe helyezett kapacitások közel 80%-át(!) a nap- és széler?m?vek adják, miközben az atomer?m?vek áramtermel? kapacitása egyre csökken. Tavaly a világban közel kétszer annyi áramot termeltek széler?m?vekben mint atomreaktorokban. Az országok dönt? többsége ( körülbelül 85%-a) egyáltalán nem használja az atomenergiát (pl. Dánia, Ausztria, Olaszország, Portugália) vagy már eldöntötte, hogy kiveszi az energiamixb?l az atomot (pl. Belgium, Japán, Németország, Svájc, Svédország). Az atomhasználók közül Brazília, Kína, India, Japán és Hollandia ma már több áramot termel széler?m?vekkel, mint atomer?m?vekkel.
Az sem igaz, hogy az ország területén nem fér el több széler?m?. A térinformatikai eszközökkel végzett, immár több mint egy évtizede zajló kutatások szerint nagyjából a felszín 5,5-6 százaléka alkalmas széler?m?vek telepítésére: ennyi helyen a jelenlegi magyar villamos energia-termelés közel négyszeresét biztosító széler?m?-mennyiséget lehetne elhelyezni. Ráadásul a szélkerék nem zárja ki a további hasznosítást: a jelenlegi széler?m?veink alatt is jellemz?en szántók, vagy legrosszabb esetben legel?k húzódnak.
Sallai szerint ilyen körülmények között a széler?m?-építés durva korlátozása nem gazdasági, hanem az ország érdekeit sért? politikai döntés: azt bizonyítja, hogy kell a hely a piacon a drága atomáramnak, meg kés?bb a kormányközeli figurák piaci versenyt?l óvott, kivételezett széler?m?veinek.
Forrás: nol.hu
