Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke és tanácsadói gyakran tesznek ellenséges kijelentéseket a zöld energiaforrásokkal kapcsolatban, kormányzati támogatásukat Steve Bannon, az elnök stratégiai főtanácsadója pedig egyenesen „őrültségnek” nevezte. Ezzel egy időben azonban az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma erőltetett menetben növeli a megújuló források szerepét a hadsereg energiaellátásában.
Más típusú sérülékenység
Az óriási üzemanyag-szükségletű amerikai hadsereg motivációi a megújuló energiaforrások növekvő arányú felhasználására olyannyira objektívek, hogy kívül esnek a klímaváltozásról szóló vita határain. A háborús régiókban ugyanis a zöldenergia jelentősen mérsékelheti például a bázisok generátorainak gázolaj-szükségletét. Ez óriási jelentősséggel bír a hadsereg számára az ellátás nehézségeinek csökkentése, és az üzemanyag-szállító konvojok biztonságának növelése szempontjából. A tengerészet gáz- és az elektromos hajtást ötvöző hibrid hadihajói jókora üzemanyag-megtakarítást tudnak elérni, de ami még fontosabb, ritkábban kell üzemanyagot vételezniük. Így kevésbbé védtelenek az olyan támadásokkal szemben, mint amilyet az USS Cole szenvedett el 2000-ben, amikor az al-Kaida bombái az üzemanyagkészleteit feltöltő hajó személyzetének 17 tagját ölték meg Jemenben. A mobil napelemek pedig például azt is lehetővé teszik, hogy a katonák nesztelenül haladjanak át ellenséges területeken.
A Védelmi Minisztérium jelentése szerint a fegyveres erők megújuló energia alapú áramtermelő kapacitásaikat közel megduplázták 2011 és 2015 között, így 2015-ben már valamivel több mint 3000 gigawattóra villamos energiát termeltek ilyen alapon, amely körülbelül 286 ezer amerikai háztartás éves fogyasztását fedezné. A katonai megújuló energia projeltek száma ezen idő alatt csaknem megháromszorozódott és 1390-re nőtt, amelynek hasznából a napenergia hasznosító technológiákat fejlesztő és értékesítő vállalatok mellett közműcégek is részesültek. Közülük számos projekt az USA területén valósult meg, ahol a megújulóknak köszönhetően a katonaság akkor is képes fenntartani áramellátását, ha a villamosenergia hálózatot esetleg természeti katasztrófa, cyber- vagy egyéb támadás érné, és ennek következtében üzemképtelenné válna.
Az USA hadseregének olajfelhasználása több mint 20 százalékkal esett 2007 és 2015 között, azonban ez inkább a hadi tevékenység csökkenésével, mintsem a megújuló energiaforrások növekvő szerepével magyarázható. A hadsereg átlagos éves olajszámlája 14,28 milliárd dollár volt 2007 és 2015 között.
Több százmilliós szerződések
Amellett hogy az ország fosszilis üzemanyagfogyasztását is segít mérsékelni, a hadsereg megújuló energia iránti lelkesedése máris széles körű hatást gyakorolt az iparágra, több százmillió dollár értékben generálva szerződéseket a megújuló energiaforrások hasznosításában tevékenykedő vállalatok részére. A trendből jól profitálnak a napenergetikával foglalkozó vállalatok, mint a SunPower, vagy olyan közműcégek, mint a Sempra Energy és a Southern. A Southern 11 katonai napenergia projektet futtat 310 megawatt összkapacitással, a Sempra pedig decemberben fejezte be 150 megawattos arizonai naperőművét, amely 14 kaliforniai katonai bázis áramellátását fogja teljesíteni 25 évig. A SunPower már a Trump adminisztráció alatt nyert el egy közel 100 millió dolláros szerződést a kaliforniai Vandenberg légibázis áramellátására. A tengerészet pedig egy 2013-ban kötött 119 millió dolláros szerződés értelmében tavaly kezdte el felszerelni rombolóit az L3 által fejlesztett gáz-elektromos hibrid motorokkal a cégektől és a Védelmi Minisztériumtól származó információk alapján.
Bár Trump nem egyszer intézett kirohanást a napenergia és támogatása ellen, valamint kiállt a fosszilis tüzelők növekvő felhasználása mellett és megkérdőjelezte a klímaváltozás tudományos magyarázatát is, a Reuters által megkérdezett katonai vezetők bíznak benne, hogy az elnök nem fog keresztbe tenni a megújuló energia fejlesztési terveiknek. A minisztérium meglehetősen kevés forrást különít el ilyen célra – mondta a hírügynökségnek J.B. Brindle alezredes, aki ugyanakkor további részleteket, így számokat sem árult el. Wayne Kinsel alezredes, a légierő logisztikai vagyonkezelési divíziójának feje azt várja, hogy a megújuló energiaforrások térnyerése a hadseregben a Trump adminisztráció regnálása alatt is folytatódhat, és ez a vélemény általánosnak mondható a katonai vezetők körében.
Bush alatt kezdődött
Erre utal az is, hogy Donal Trump védelmi minisztere, Jim Mattis maga is régóta szorgalmazta az egységek olajfüggésének mérséklését, miután a tengerészet csapatvezetőjeként testközelből tapasztalhatta meg a dízel-konvojok sérülékenységét a 2000-es évek elején Afganisztánban és Irakban. A programnak ugyanakkor vannak ellenzői is: a konzervatív és Trumphoz közel álló Heritage Foundation például kifogásolta, hogy a hadsereg megújuló energiaforrásokat támogat.
A megújuló energiaforrások térnyerése 2007-ben, George W. Bush elnöksége idején kezdődött, aki aláírta azt a törvényt, amely előírja, hogy 2025-ig a Pentagon épületeinek áramellátását 25 százalékban megújuló forrásból kell fedezni. A folyamat Obama alatt felgyorsult, aki a szárazföldi és légierő, valamint a tengerészet számára előírta, hogy megújuló alapú villamos energia termelésük érje el az 1-1 gigawattot, és egy, a harcoló járművek energiaellátását szolgáló technológiákat fejlesztő laboratórium létrehozásáról is rendelkezett. A Pentagon 2015-ös jelentése felhívta a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek biztonsági fenyegetést jelentenek, ami szintén az energiaellátás függetlenítése mellett szólhat.
