Welcome to Magazine Premium

You can change this text in the options panel in the admin

There are tons of ways to configure Magazine Premium... The possibilities are endless!

Member Login
Lost your password?

Napsugárzás, napfénytartam és felhőzet Magyarországon

Share Button
Sugárzás

Napsugárzás, click pill napfénytartam és felh?zet Magyarországon

Az éghajlat kialakításánál alapvet? az a sugárzó energia, here amely a Napból a földfelszínre jut. A besugárzás területi eloszlását két tényez? határozza meg: a földrajzi szélesség, valamint a felh?zet mennyisége. Hazánk területén az országon belül tapasztalható kis szélességkülönbség miatt a dönt? szerepet a felh?zet játssza.

1. ábra
A globálsugárzás (MJ/m2) átlagos évi összege Magyarországon (2000-2009)
Globálsugárzás alatt a Napból érkez? közvetlen sugárzás valamint az égbolt minden részér?l érkez? szórt sugárzás összegét értjük.
Magyarországon a legtöbb besugárzás a Tiszántúl déli területein tapasztalható, Szeged környékén ez az érték eléri a             4800-4900      MJ/m2 értéket is. Emellett a globálsugárzás nagy területeken meghaladja a 4500 MJ/m2-t. Legkevesebb besugárzásban az Északi-középhegység térsége részesül, itt helyenként 4300 MJ/m2 alatti globálsugárzás összegek is el?fordulnak.
2a. ábra
A globálsugárzás átlagos havi értékei Magyarországon
az 1998-2009 közötti id?szak alapján
2b. ábra
A felh?borítottság átlagos havi értékei Magyarországon
az 1971-2000 közötti id?szak alapján
Júliusban kapjuk a legtöbb besugárzást – ugyan júniushoz képest ebben a hónapban a nappalok már valamivel rövidebbek, s a Nap delelési magassága kisebb, viszont a felh?zet mennyisége csekélyebb, mint nyár elején. A nagy (az évben a legnagyobb) borultság és a rövid nappalok miatt decemberben a legkisebb a besugárzás.

3. ábra
Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az 1971-2000 közötti id?szak alapján
Napfénytartamon azt az id?tartamot értjük, ameddig a felszínt közvetlen sugárzás éri. A napfénytartamot befolyásoló tényez?k a csillagászatilag lehetséges napfénytartam, a domborzat valamint a felh?zet – ez utóbbi a napsütést még a besugárzásnál is er?sebben befolyásolja.
Magyarországon a legtöbb, 2000 óra fölötti évi napsütés a déli, délkeleti országrészben jellemz?, míg a legkevésbé napos területek az ország északi, északkeleti részében valamint az Alpokalján jelennek meg 1800 óránál is kevesebb évi napfényösszeggel.
Télen magasabb hegyvidékeink másfélszer annyi napfényes órában részesülnek, mint az alföldi területek, mivel télen gyakoriak az olyan inverziós helyzetek, amikor az alacsonyabban fekv? vidékeket megül? ködb?l magasabb hegyeink kiemelkednek, és zavartalan napsütésben részesülnek. Nyáron ellenben a hegységek borultabb, csapadékosabb id?járása miatt mintegy 10 százalékkal kevesebb a napsütéses órák száma az alacsonyabb fekvés? sík fekvés? területekhez viszonyítva.

4. ábra
A napfénytartam átlagos havi értékei Magyarországon az
1971-2000 közötti id?szak alapján
Magyarországon napfényes órákban legszegényebb id?szak a december, míg a maximális napfénytartam júliusban alakul ki.
További irodalom
Dr. Péczely György: Éghajlattan
Justyák János: Magyarország éghajlata
Dr. Dobosi Zoltán – Dr. Felméry László: Klimatológia
Magyarország éghajlati atlasza (Kiadó: Országos Meteorológiai Szolgálat)
Forrás: http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/altalanos_eghajlati_jellemzes/sugarzas/




Hirdetés