Szükség van lakossági energiahatékonysági pályázatokra – hívta fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) csütörtöki közleményében, hozzátéve, értetlenül fogadják a Miniszterelnökséget vezet? miniszter bejelentését, hogy uniós forrásokból nem lesz lakossági energetikai pályázat a 2014-2020-as programozási ciklusban.
Lázár János a Portfolio csütörtöki gazdasági konferenciáján beszélt arról, hogy lakossági energia-korszer?sítési program uniós pénzb?l nem lesz, csak állami intézményi program, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak részben a rezsicsökkentéssel, részben banki eszközökkel nyílik majd lehet?sége energia-korszer?sítésre. A MEHI Nonprofit Kft. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint energiahatékonysági beruházásokra a Brüsszel által elfogadott operatív programokban mintegy 450 milliárd forintnyi forrás van elkülönítve, ebben szerepelnek a lakosság, a középületek és a vállalkozások által felhasználható pénzek. A kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia számításai szerint a középületek 2020-ig tartó energetikai felújítására 152 milliárd forint szükséges, ezt az összeget három operatív programon belül (KEHOP, TOP, VEKOP) elkülönítették – idézte fel a MEHI. Ha a programokból a közintézmények felújítására további pénzeket irányít át a kormány, akkor azt kockáztatja, hogy az épületenergetikai stratégiában meghatározott célok kerülnek veszélybe. A stratégia ugyanis összesen 49 petajoule-nyi primerenergia fogyasztás-csökkentést irányzott el? 2020-ig, de a középületek energetikai felújításával elérhet? csökkentés csak 1,6 petajoule-nyi – hangsúlyozza közleményében az intézet.
A MEHI közölte azt is, hogy a lakossági források megvonása hosszú távon százmilliárdokba kerülne a gazdaságnak. Az intézet által kidolgozott hatékonyság program számításai szerint – amelyet a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is alátámasztott – a támogatott lakossági energiahatékonysági program több tízezer állást hozna létre az épít?iparban, és évente akár hetven milliárd forinttal emelné meg a költségvetés adóbevételeit – ismertették. Érthet? törekvése a kormánynak, hogy a lakás- és háztulajdonosokat bevonja a felújítási költségek finanszírozásába, de állami ösztönz? programok nélkül nem fog elindulni egy lakossági rezsicsökkent? felújítási hullám – fogalmaznak a közleményben. A magyarok átlagosan még mindig összkiadásuk több mint negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére. Vásárlóer?-paritáson a gáz és áram együttes költségeit tekintve az EU 28 tagállamának utolsó harmadában van Magyarország – közölte a MEHI. Az intézet szerint a magyar lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó f?tési energiafelhasználása. A háztartások energiahatékonysági javulását tekintve az uniós átlag a magyarnál két és félszer magasabb – áll a közleményben.
Forrás: szegedma.hu
