FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
V. NÉMETH ZSOLT
Környezetügyért, Agárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkár
Iktatoszam: KfF-20/2017.
Kiss Ernő elnök úr részére
Magyar Napelem Napkollektor Szövetség
Tárgy: tájékoztatás a fotovoltaikus elem környezetvédelmi termékdíjával kapcsolatban
Tisztelt Elnök Úr!
A 2016. december 6-án elektronikus úton küldött levelet, amely a napelemek környezetvédelmi termékdíjára vonatkozó kérdéseit tartalmazza, köszönettel megkaptam. A megkeresésében foglaltakra vonatkozóan az alábbiakról tájékoztatom:
A levelében foglalt kérdései arra irányultak, hogy a fotovoltaikus elemek után megfizetett termékdíj felhasználása milyen célokra történt, valamint történtek-e napelemek újrahasznosítására irányuló fejlesztések. További kérdésként merült fel, hogy van-e olyan hazai vállalkozás, amely a hulladékká vált napelem hasznosítását végzi, tekintve, hogy az Önök egyik tagvállalata gyártási hulladékot szeretne átvetetni, de nem talál ilyen partnert.
A fotovoltaikus elemek után megfizetett termékdíjak felhasználásával kapcsolatban tájékoztatom, hogy a környezetvédelmi termékdíj egy olyan díj, amelynek összege a központi költségvetés részét képezi, és amelyet a Kormány felelősségteljes és megfontolt döntése alapján csoportosít a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló törvénynek megfelelő fejezetekhez, az azokhoz tartozó feladatok biztonságos ellátása érdekében. Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet ugyancsak költségvetési támogatást kap a hulladékgazdálkodási feladatainak elvégzéséhez, az e célra szolgaló fejezeti kezelésű előirányzatból.
A termékdíjból származó bevételek a központi költségvetésben a (XLII. fejezet) Költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai között szerepelnek. A központi költségvetés bevételei pedig nem előre meghatározottak, nem célzott kiadásokat finanszíroznak, hanem a globális fedezet elve alapján a költségvetési kiadásokra összességükben nyújtanak fedezetet. Erre tekintettel a termékdíjból származó bevételek a többi bevételi tétellel, így pl. az adóbevételekkel együtt fedezik a költségvetési kiadásokat.
Tekintettel arra, hogy Magyarországon a napelemek széleskörű elterjedése nem jellemző (2014-ben a megújuló energiaforrásokkal előállított villamos energia mindössze 2%-at adta) továbbá arra, hogy ezen berendezések élettartama megközelítőleg 25 év, a hulladék státuszban történő tömeges megjelenésük a közeljövőben nem várható. Ezen megfontolásból a napelem hulladékok hasznosításának hazai fejlesztését kizárólag a hosszú távú hulladékgazdálkodási iparfejlesztési célok között indokolt megjeleníteni.
A környezetvédelmi termékdíj hazánkban ugyanakkor a gyártói felelősségvállalás eszközeként alkalmazott szabályozó eszköz, amely biztosítja, hogy az adott termék hulladékhasznosításáért annak gyártója vállalja a felelősséget. A gyártói felelősség termékdíj megfizetésével történő érvényesítésének optimális időpontja azonban a forgalomba hozatal, tekintettel arra, hogy a termék hulladékká válásakor (ami akar 25 év is lehet) kérdéses gyártó vagy a forgalmazó piaci jelenlete, illetve a felelősség majdani érvényesíthetősége. A termékdíj megfizetésével a gyártó, illetve forgalmazó a hulladékról történő gondoskodás felelősséget az államra háríthatja. Mindezekből következően a jelenleg forgalomba hozott napelemek után megfizetett termékdíj összeget természetesen nem lenne ésszerű az éves forgalmazásnak megfelelő mennyiségű hulladékra tervezett hasznosítói kapacitás kiépítésére fordítani, tekintve, hogy az elhasználódott napelemek nagy mennyiségben történő megjelenése 5-10 év múlva várható. Az ehhez kapcsolódó állami feladat az európai uniós irányelvi követelmények teljesítéséhez elengedhetetlen feltételrendszer kiépítése és működtetése, természetesen a hulladék keletkezésének megfelelő ésszerű ütemben.
Jelenleg nincs tudomásunk olyan hulladékhasznosító vállalkozásról, amely a napelemek komplex újrahasznosítását végezne, azonban az elhasználódott napelemekből kinyert anyagok hasznosítására jelenleg is van lehetőség. A napelemek elterjedése hazánkban a nyugati országokhoz képest később kezdődött, illetve jelentősen kisebb mértékben, ebből adódóan a jelenleg képződő hulladék mennyisége sem számottevő. Ebből is adódhat, hogy ez idáig egyetlen hasznosító sem bővítette tevékenységet ezen hulladékáram kezelésével, illetve a hasznosítói támogatás igénye sem merült fel. Amennyiben azonban az elhasználódott napelemek mennyisége hasznosítói kapacitások kiépítését teszik indokolttá, az iparfejlesztésre, illetve a hasznosításhoz szükséges mértékű támogatására a forrás rendelkezésre fog állni.
A megkeresésében foglalt ,gyártási hulladék”-ra vonatkozóan megjegyzendő, hogy a gyártási hulladék után termékdíj-kötelezettség nem keletkezik, így ezen hulladék hasznosítása nem tartozik a termékdíj szabályozás tárgykörébe. A gyártási hulladék pontos anyagi összetételének ismerete nélkül a megfelelő hasznosítói partner kiválasztása nem lehetséges. A hulladékhasznosítókkal kapcsolatban a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége tud részletes információt adni, amely rendelkezik a megfelelő partner kiválasztásához és ajánlásához szükséges piacismerettel és lehetőségekkel.
Végül felhívom a figyelmet arra, hogy a jogértelmezés a jogalkalmazó mindenkori feladata és felelőssége. A jogalkotásról szóló törvény, továbbá a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet alapján a minisztérium állásfoglalás kibocsátására nem jogosult, ezert minisztériumi tájékoztatásokban foglaltakra a környezethasználók és a hatóságok nem hivatkozhatnak, azok nem használhatóak fel peres vagy közigazgatási eljárás során.
Kérem a tájékoztatásom szíves elfogadását.
Budapest, 2017. január 09.
V. NÉMETH ZSOLT
Környezetügyért, Agárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkár
