2021. január 1-t?l kizárólag közel nulla energiaigény? épületek létesíthet?k. Az uniós tagállamokra kötelez?en érvényes EU-direktíva minden épülettípusra kiterjed, s?t, közintézményeket 2018-tól már csak ezen el?írás eszerint lehet létesíteni. Az átállás közelsége sokakban mintha még mindig nem tudatosult volna.
Ma még csak lehet?ség, de pár év múlva kötelez? lesz az energiatudatos tervezési és kivitelezési gyakorlat alkalmazása új építéseknél.
Energiatakarékos épületek létesítéséhez minden épít?anyagipari komponens rendelkezésre áll, ám ahhoz, hogy a ház – bármilyen épülettípus – az elképzeléseknek megfelel?en alacsony energiaköltséggel m?ködjön, szükség van hozzáért? tervez?kre – építészekre, mérnökökre -, és kivitelez?kre is, akik meg tudják valósítani a terveket. Energiahatékonyságot célzó épületfelújításnál is elengedhetetlenek ezek a kritériumok: tapasztalt szakemberekre érdemes bízni a munkát, különben sok pénzt lehet bukni.
Energiahatékony módon építeni sokféleképpen lehet; laikusként is tudjuk, mennyire fontos a küls? h?szigetelés, az épület optimálistájolása és árnyékolása, de említhetnénk a beépített nyílászárók min?ségét, a h?hímentes kivitelezést, s még megannyi fontos részletet.
A technológia már megvan
Létezik egy 25 éve kidolgozott építési metódus, amivel már a tervezés korai szakaszában pontosan méretezhet? a leend? épület energetikai viselkedése (fogyasztása). A passzívház-technológiaként ismertté vált 25 éves német építési szabvány és épületmin?sítési rendszer gyakorlatilag minden klímazónában megbízhatóan alkalmazható, Skandináviában éppúgy, mint a mediterrán területeken. A kétezres évek közepéig jobbára csak Németországban és Ausztriában épültek passzívházak; ma már az USA és Kína is komolyan fontolgatja a technológiára való átállást.
Magyarországon nem terjedt el robbanásszer?en, de 2009 óta folyamatosan épülnek magyar passzívházak, jellemz?en magánépíttet?knek. Önkormányzati nagyberuházásokra is van pár példa, Budapest XIII. kerületében valósult meg a bérlakásként m?köd? 100 lakásos passzívház és ugyanitt adtak át nemrégiben egy passzívház-technológiával létesült óvodaépületet is. Tömegformálását illet?en is szakmai bravúrként emlegetik az angyalföldi passzívház ovit.
– fogalmaz Szekér László DLA okleveles építészmérnök, min?sített passzívház tervez? és oktató, a Passzívház Magyarország Egyesület (korábbi nevén Passzívházépít?k Országos Szövetsége, PAOSZ) alapító-elnöke.
Itt van az hamar, már csak 4 év
A több magyar min?sített passzívház tervezésében és kivitelezésében közrem?köd? szakember szerint nem eléggé tudatosult az emberekben – s talán még a szakmában sem -, hogy 2021. január 1-t?l kizárólag közel nulla energiaigény? épületek építhet?ek. Árnyalja a képet, hogy 2021. január 1. után csak azok az épületek kaphatnak használatba vételi engedélyt, melyek megfelelnek ennek a kritériumnak, így a követelmények azokra is vonatkoznak, akik 2021. januárja el?tt kezdik az építkezést.
A közel nulla energiaigény? épületnek nem feltétlenül kell passzívháznak lennie, de ezzel a építési szabvánnyal lehet ezt a követelményt a legmegbízhatóbban elérni. A közel nulla energiaigény pontos kritériumai egyel?re nem közismertek azon kívül, hogy a jelent?sen lecsökkentett energiafogyasztást és a megújuló források kötelez? alkalmazását célozzák. Az Európai Unió a tagállamok hatáskörébe utalta a konkrét követelmények megállapítását. (A közel nulla energiaigény ez esetben közel sem jelent zéró energiafelhasználást, hiszen a már ismert szabályozás szerint is három jobb energiakategória létezik: AA, AA+, AA++.)
A jelenleg ismert általános el?írás úgy fogalmaz, hogy az épületet legalább annyira energiatakarékossá kell tenni, hogy az erre fordított költség az épület élettartama alatt megtérüljön. Életciklus-számításnál általában 35-50 évet vesznek figyelembe épületszerkezeteknél, épületgépészeti rendszereknél az élettartam jóval kevesebb, 15-20 év.
Nap, szél, föld, mib?l jöhet még energia?
Nagy váltást fog jelenteni az is, hogy a közel nulla energiás épületeknél az energiaigény 25 százalékát megújuló forrásokból kell fedezni, ami új kihívás elé állítja szakmát és az építtet?ket. Megújulók alatt nálunk jellemz?en napkollektoros, napelemes rendszereket értenek (melegvíz-, elektromos áram el?állításához jól hasznosítható a szoláris energia), de a talajh?, a szél- és vízenergia is kiaknázható.
Passzívházaknál rögzített követelmény az alacsony energiafogyasztás, de már megjelentek a megújulókkal kiegészített, ténylegesen zéró energiaigény?, s?t, energiatermel? passzívházak. A passzívház alapkritériuma, hogy az épület éves f?tési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2/év) értéket, az összes primerenergia fajlagos igénye pedig nem lehet nagyobb mint 120 kWh/(m2/év). Összevetésképpen: a hagyományos téglaszerkezet? épületek 300-400 kWh/(m2/év) energiát használnak fel. A passzívház a hagyományos épületszerkezetekhez képest 80-90 százalék, vagy akár 100 százalék energiát takarít meg.
Forrás: penzcentrum.hu
