Csak akkor profitálhatnak a régió országai egy alacsony súlyozott átlagos tőkeköltségből (WACC) napelemes és szárazföldi szélenergiaprojektek esetében, ha egy megbízható támogatási rendszer illetve szabályozási környezet áll mögöttük. ”WACC-tudatos” stabil politikai hátteret kell biztosítani nemzeti és európai szinten a befektetések ösztönzésére és a megfelelő üzleti modellek előmozdítására. Ezek a European Climate Foundation által finanszírozott „Pricetag Projekt” fő megállapításai. A kutatást koordinátorként az Ecofys és eclareon végezte.
Külső munkatársként részt vett a Starfish Energy és az EPU-NTUA. A Pricetag projekt célja a szárazföldi szélenergia és naperőmű projektek tőkeköltségének megállapítása Bulgáriában, Horvátországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában. Az elemzés továbbá új adatokat biztosít az Európai Unió által finanszírozott DiaCore Projekt eredményei frissítéséhez és háttéranyagként szolgál a lehetséges kockázatcsökkentő eszközről folyó politikai vitához a megújuló energiaforrások terén.
Az Európai Központi Bank és a nemzeti bankok döntéseinek köszönhetően 2014 és 2016 között csökkent a súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) az összes üzleti befektetésre vonatkozóan. Ezen túlmenően a hitelfelvétel költsége hozzávetőlegesen 30%-kal csökkent2 miközben a szélenergia illetve napelemprojektek WACC mutatója nem változott hasonló mértékben.
„Meglepődtünk azon, hogy a legtöbb piacon a kedvező tőkeköltség ellenére nem állapíthattunk meg fejlődést a szélenergia terén”, mondta Robert Brückmann az eclareontól. „Egyedül a görög piac tűnt valamennyire ígéretesnek, habár ott a tőkeköltség meglepően magas. Viszont Görögországban egy többé vagy kevésbé működő támogatási rendszerrel találkoztunk. Az elemzésünk rávilágít, hogy a délkelet-európai piacok még mindig milyen jelentős mértékben függenek a stabil politikai háttértöl. Ezek teszik lehetővé a fenntartható üzleti modellek működését. Úgy gondoljuk, hogy ez az összes EU-piacra igaz.”
Az összes vizsgált tagállamban jóval magasabb a szélenergia és napelem projektek tőkeköltsége, mint a legjobban teljesítő EU-országokban. Ez azt jelenti hogy az adófizetők és a fogyasztók a szükségesnél többet fizetnek a megújuló energia célérték elérése érdekében Bulgáriában, Horvátországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.
David de Jager az Ecofystól megállapítja hogy „a legtöbb vizsgált országban a szárazföldi szélenergia és napelem projektek kockázatosabb befektetésnek tűnnek az ekvivalens alternatívákhoz, például az infrastrukturális befektetésekhez képest. Az egyetlen kivétel Görögország: Az ország gazdasági visszaesése ellenére is magas és megbízható bevételt tudott biztosítani a jelenlegi támogatási rendszer keretében és ennek köszönhetően vonzóvá váltak a a befektetők számára. Ennek ellenére a támogatás mértékét jelentősen lehetne csökkenteni, ha a tőkeköltség alacsonyabb lenne.”
„Ez a riport valami nagyon fontosat árul el arról, hogy Európa hogyan érheti el megújuló energia céljait”, mondja Chris Barrett az European Climate Foundationtől. Az utóbbi évek alacsony kamatai önmagában nem bizonyulnak elégnek – a befektetőknek átlátható és támogató háttérre van szükségük, mind nemzeti és európai szinten. Mindezt azért, hogy a megújuló energia hasznosítása olyan ütemben és kapacitással történjen, amit az alacsony szén-dioxid kibocsátás felé való átmenet igényel.
