MAGYARORSZÁG ENERGIA STRATÉGIÁI I
Egy elmaradt demonstráció pótlására
Új energia a gazdaságban- a magyar energiafordulat
Ismét jelezzük, hogy a 2017.év a Nap éve. Azt is jelezzük, hogy 2018 meg a választás éve lesz. Választhatunk, valóságban is erősödjön-e a gazdaságunk, a közérdeknek, a tiszta, biztonságos jövőnek megfelelően erősödjön-e. Gazdaság (gazdagság) energia szorosan összekapcsolódó fogalmak.
Napnál világosabb rovatunk igyekszik megkeresni azokat stratégiai elképzeléseket amely Magyarország energetikai jövőjét hivatott meghatározni. Elmaradt egy napenergia hasznosítás érdekében szervezett demonstráció. Hátha ez segít valamit.
Nem címkézzük, hanem sorszámozzuk őket, hiszen nem a címben jelzett pártra, vagy annak vezetőjére kell szavazni, hanem a magyar jövőre.
Tehát következik:
MAGYARORSZÁG ENERGIA STRATÉGIÁJA I.
A magyar politikai közbeszédben az új energiák sokszor csak üres alternatívaként kerülnek bemutatásra az olajjal, a földgázzal és az atomenergiával szemben. A jelenlegi jobboldali kurzus pedig mindent elkövet, hogy bizonyítsa: az orosz gáz- és atomfüggés ésszerűbb, mint a szél-, a nap- és a geotermikus energia együttvéve. Ez a világgazdasági folyamatok totális félreértésén alapuló végzetes stratégiai hiba, amely teljes tévútra viheti a magyar gazdaságot a következő évtizedekben. Európa és Magyarország gazdasági és ipari növekedésének záloga az új energiákba való befektetés. Az új energia nem csak több munkahelyet teremt, mint bármilyen atomerőmű-beruházás vagy gázszerződés, de gazdasági növekedésünk alapja is lehet. A német energiafordulathoz hasonló reformra van szükségünk, ha Magyarországot újra az európai unió él-tanulói között akarjuk látni. Az új energiát előtérbe helyező gazdaságfejlesztési modellel valódi energiafüggetlenséget, gazdasági fellendülést, új munkahelyek tízezreit lehet megteremteni Magyarországon is.
1.) Új energia célszámok
A ? lehetőségként tekint a fosszilis energiahordozók csökkenő árára, az ebből származó megtakarítást arra kell felhasználnunk, hogy – Németországhoz hasonlóan – a megújuló energiák részarányát növeljük Magyarországon atomenergetikai beruházások helyett.
A ? szerint ezért új magyar energia célszámokra van szükségünk: 2020-ra az energiafelhasználásunk egynegyedének (25%) új energiákból kellene származnia, 2050-re pedig kétharmados (66%) új energiarészesedést írnánk elő. Az uniós energiahatékonyság célszám 27%-ra való növelését 2030-ig szintén jogilag kötelezővé tennénk a magyar háztartások érdekében.
2.) Új energiaforrások atomerőmű helyett
A ? szerint a megújuló energia sokkal jobban megéri, a Paks2 beruházás pedig stratégiai hiba. Egy új balközép magyar kormány ezért az orosz paksi hitelszerződést felmondja, a beruházást leállítja.
A ? alapvetően nem atomenergia-ellenes, ezt meghagyjuk a magyarországi zöldpártoknak. Az atomenergia kivezetésének legfőbb oka nem az, hogy a nukleáris technológiák kapcsán számos biztonsági, vagy környezetvédelmi aggály merül fel, a paksi atomerőmű bővítés leállítását gazdasági racionalitás diktálja. Az új energiák ára rövidtávon az atomenergia alapú villamos energia árának felére csökken (a napenergiából származó villamos energia kilowattóránként éra 13-18 forint körül alakul, addig az atomenergia alapú villamos energia ára kétszer ennyi, 31-32 forint maradt). A paksi hitelre fordított erőforrások jobb felhasználása tényleges gazdasági növekedést, nagyarányú munkahelyteremtést, és magyar energia függetlenséget hordoz magában. Hosszú távon nincs szükségünk atomenergiára, mivel egy újabb beruházás – technológia és fűtőanyag híján – tovább növelné Magyarország orosz energiafüggőségét. . A már meglévő atomreaktorok szakaszos leállása lehetővé teszi a magyar gazdaság és ipar számára a fokozatos átállást az új energiára. .
3.) Új energia a munkahelyteremtésben – különleges gazdasági övezetek és az új energia ipar
Fényévnyi a távolság Budapest és környéke, illetve egyes szegényebb magyarországi térségek fejlettsége, életminősége között. Gondoskodni kell ezért a gazdaságilag leginkább elmaradott, legsúlyosabb szociális válsághelyzetben lévő régiók fejlesztéséről. Azt akarjuk, hogy induljon program a legelmaradottabb térségek különleges gazdasági övezetekké nyilvánítására, amelyek fölzárkóztatását közvetlen állami-uniós befektetésekkel, célzott új energiaipari beruházásokkal, képzésekkel, munkahely-teremtéssel, a helyközi közlekedés fejlesztésével segíti a jövendő kormány.
Az új paksi beruházás helyett nagyszabású megújuló energia programba, a „magyar energiafordulatba” akarunk kezdeni a munkanélküliség által leginkább sújtott magyar megyékben. A Paks2 beruházástól a magyar kormány legjobb esetben is tíz ezer új munkahelyet vár az építés időtartama alatt, míg az új atomerőmű működtetéséhez kevesebb, mint tized ennyi munkaerőre van szükség. Ezzel szemben, ha a megújuló energiaforrások térnyerését nem akadályozzuk diszkriminatív adókkal és termékdíjakkal, a Bizottság számításai szerint 20 ezer új munkahelyet hozhatunk létre öt éven belül.
A magyar gazdaságot meghatározó, autóipari beruházásokhoz hasonló új energia-ipari befektetésekre van szükség Tolna, Bács-Kiskun, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád megyékben. Ezekben a szociális válsághelyzetben lévő megyékben képzeljük el a különleges gazdasági övezetek kialakítását, ahol az új energiára épülő gazdaság és iparfejlesztés kerül a központba. A 2020-as évek húzóágazata, a Mercedes és Audi beruházásokhoz hasonló léptékű megújuló összeszerelő üzemek létesítése lesz (napelem, szélerőmű turbina gyár) ezeken a területeken.
4.) Új energia az adópolitikában
A? a napelem és szélerőmű termékdíj azonnal kivezetése mellett foglal állást. A DK továbbá javasolja, hogy a napelemekre, szélturbinákra, illetve egyéb új energiával kapcsolatos eszközök vonatkozó általános forgalmi adó (ÁFA) kulcsa az uniós szabályoknak megfelelően legalacsonyabb, vagyis 5%-os legyen, továbbá, hogy az Unió erre a termékcsoportra engedélyezze a 0%-os ÁFÁ-t[1].
A? ezzel párhuzamosan kezdeményezi, hogy az Európai Unió a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló irányelvben tegye lehetővé megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó termékek 0%-os ÁFA kulcsát. Ennek nem csupán derogáció, egyszeri engedélyezés formájában kell megjelennie az uniós szabályozásban, hanem általános útmutatásként, amellyel Európa ösztönzi az új energia befektetéseket saját területén. A? a napelem és szélerőmű termékdíj azonnal kivezetése mellett foglal állást. A további javaslatunk, hogy a napelemekre, szélturbinákra, illetve egyéb új energiával kapcsolatos eszközök vonatkozó általános forgalmi adó (ÁFA) kulcsa az uniós szabályoknak megfelelően legalacsonyabb, vagyis 5%-os legyen, továbbá, hogy az Unió erre a termékcsoportra engedélyezze a 0%-os ÁFÁ-t[2].
A? ezzel párhuzamosan kezdeményezi, hogy az Európai Unió a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló irányelvben tegye lehetővé megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó termékek 0%-os ÁFA kulcsát. Ennek nem csupán derogáció, egyszeri engedélyezés formájában kell megjelennie az uniós szabályozásban, hanem általános útmutatásként, amellyel Európa ösztönzi az új energia befektetéseket saját területén.
5.) Új energia otthon – magadnak: egymillió napelem és házi szélerőmű
A ? támogatja a közösségi energiatermelést, amely folyamat végén a háztartások nem csak önellátóak lehetnek, de villamos energia termelőként tevékenykednek („magyar konnektorba, magyar áramot” program, „rázd fel magad”/”termeld magad” program, „energiaháló” program, „add a tetőd” program, „áramot a szomszédtól” program). Az új energia program négy lépcsőben képzeli el a magyar háztartások energia-önellátásának megteremtését.
A ? támogatja a háztartások egyéni erőfeszítéseit, hogy otthoni új energia beruházásokkal (napkollektor, napelem, házi szélerőmű, földhő) önellátóak lehessenek, azonban nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a közösségi energiatermelésre.
A szomszédok összefogásával hozzunk létre helyi szintű energiacsaládokat. 5-10 szomszéd összefogásával épüljön szélerőmű, vagy valósuljon meg napelem beruházás, amely első lépésben kiválthatja a családok éves villamos energiafogyasztását. Azt kezdeményezzük ezért, hogy egy jövendő balközép kormány támogassa egymillió új napelem, napkollektor és házi szélerőmű telepítését! Ez kormányzati és uniós támogatás nélkül nem mehet végbe, ezért a jövendő kormány a következőképpen finanszírozná a házi erőműveket: 75%-ban uniós forrásokból, 15%-ban állami vissza-nemtérítendő támogatásból, 10%-ban pedig állami garancia mellett felvett alacsony kamatozású lakossági hitelprogramokkal
Település szintű összefogással teremtsük meg saját falunk, községünk vagy városunk energia ellátását. A település szintű új energia ellátás során a település lakosai vásárolhatnának részesedést az új energiát előállító nagyobb szélerőműben, napelem parkban az önkormányzatok és az energia vállalatok mellett. A megújuló erőműben vásárlandó részesedéssel a települések lakosai szintén nagymértékben csökkenthetik energiaszámláikat, részben saját tulajdonú villamos áramot használnának fel.
Negyedik lépcsőben hozzunk létre nagyszabású szél- és napelem parkokat (pl.: állami autópálya-rendszer mentén, az állami szántóföldek szélein, termelésből kivont területeken úgy hogy az adott területeket az állam 90 évre megújuló energiatermelés céljából használatra bocsátja). Ebben az esetben szintén megteremthető lenne a lakossági részesedés (energiaszövetkezetek), amely hosszútávon jövedelemgeneráló hatással is bírna.
6.) Új energia otthon – másoknak
Új energia törvény írná elő a háztartások által előállított plusz energia kötelező hatósági átvételét, valamint a megújuló energiák hálózatba való betáplálási tarfiáit a német megújuló energiatörvény mintájára. A betáplálási tarifákat sávosan határoznánk meg úgy, hogy a legkisebb háztartási termelő kapná a legmagasabb árat az előállított energiáért, míg a települési, illetve megújuló energia parkok méretgazdaságosságukból kifolyólag alacsonyabb díjazásban részesülnének
7.) Új energiahatékonyság, mint külön energiaforrás
Olyan energiahatékonyságot szolgáló tartós megoldásokra, befektetésekre van szükségünk, amelyek hosszú távon is alacsonyan tartják a rezsiszámlákat. A lakóházak energetikai felújításával a háztartások energiafelhasználása felére csökkenthető. A lakóépületek megfelelő felújítása tehát 50%-kos rezsicsökkentéssel érne fel.
8.) Gázstop három lépcsőben
A ? 2020-től megtiltaná a közberuházás keretében (állami, vagy önkormányzati szerepvállalás mellett) megvalósuló új ingatlanépítések esetében az olaj-, vagy gáz alapú fűtés használatát, 2020-től kezdve ezen épületek energiaellátását teljes mértékben új energiák felhasználásával kellene fedezni. A ? 2025-től a közpénzben (állami vagy uniós támogatásban) részesülő új ingatlan beruházások esetében sem engedélyezné az olaj-, illetve gázfűtés bevezetését. 2030-tól pedig teljes gázstopot rendelnénk el Magyarországon: már magánberuházás keretében megvalósuló új ingatlan építések során sem lehetne olaj-, vagy gáz alapú fűtést használni.
9.) Új távfűtés
Ma Magyarországon a háztartások ötöde, vagyis közel két millió ember függ a távfűtéstől. Magyarországon 655 ezer lakásban van távfűtés, ezt 95 településen 207 hőszolgáltató (80%-ban gázüzemű erőmű) biztosítja. A távfűtés túlnyomó részben fosszilis tüzelőanyagok elégetésével történik. A drága import fosszilis energiahordozók a magas rezsiszámlák egyik fő okozói. Mivel a hőtermelés a távhőszolgáltatás költségeinek 65-70 százalékát teszi ki, ezért a hőtermelés költségének további csökkentése jelenti a távfűtéssel rendelkező lakások energia számláinak csökkentését. A ?mintának tekinti Dániát, ahol 2020-ban már kizárólag megújuló forrásból kívánják megoldani a távfűtést
10. Új energiatárolás
Energiatárolás nélkül nem létezhet magyar energiafordulat. Az új energiatermelési módok előre nem tervezhető jellege miatt kihívást jelentenek az elektromos infrastruktúra számára. Bár az energia unió, a keresztezőkapacitások megteremtésével hozzájárul egy stabil európai elektromos hálózat kialakításához, ez nem elegendő. Magyarországnak is ki kell alakítania a saját hálózatának kiegyensúlyozott működéséhez szükséges eszközöket („csúcserőművek”). Ennek két pillére: szivattyús tárózó erőművek, valamint a háztartások megújuló energia termeléséhez kapcsolódó akkumulátorok.
NAPNÁL VILÁGOSABB ROVATUNK ZÁRÓGONDOLATAI
MAGYARORSZÁG NAPELEMEKBŐL SZÁRMAZÓ VILLAMOS ENERGIÁJÁT AZ IPARI ÉS LAKÓÉPÜLETEK KIHASZNÁLATLAN TETŐSZEKEZETE MELLETT, A MEZŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSRA NEM ALKALMAS TERÜLETEK KELL,HOGY MEGTERMELJÉK. MAGYARORSZÁGON MEG KELL JELENNI EGY ÚJ SZAKKÉPZETT FÖLDTULAJDONOSI RÉTEGNEK, EGY ÚJ MEZŐGAZDASÁGI ÁGNAK AMELYEK TERMÉKETLEN FÖLDTERÜLETEKEN A LEHETŐ LEGNAGYOBB HATÉKONYSÁGGAL AZONNAL, ÁTALAKÍTÁS NÉLKÜL FELHASZNÁLHATÓ ELEKTROMOS ENERGIÁT TERMELNEK
VÍZIÓ:
LÁTOK 100 felemelt kezet akik kórusban kérdezik. Hogy leszünk mi ebből 100-an még gazdagabbak ?
A KÖZÉRDEKŰ VÁLASZ:
SEHOGY. VISZONT 9 900 000 MAGYAR NAGYOBB LÉTBIZTONSÁGBAN KEZDHET EL ÉLNI.
BÁR NE LENNE IGAZ HÍRESZTELÉS:
A HÍREK SZERINT AZ EU RÁBÓLINTOTT A PAKSI BŐVITÉSRE. VISZONT A NAPNÁL VILÁGOSABB, HOGY,
A MAGYAR NÉP MÉG NEM !
2017 március 10.
bocsó nemecsek imre
[1] Jelenleg a legalacsonyabb engedélyezett ÁFA kulcs 5%, azonban az Európai Bizottság felhatalmazást adhat a minimális mértéknél alacsonyabb vagy akár 0%-os adókulcsra is.
[2] Jelenleg a legalacsonyabb engedélyezett ÁFA kulcs 5%, azonban az Európai Bizottság felhatalmazást adhat a minimális mértéknél alacsonyabb vagy akár 0%-os adókulcsra is.
