A tengeralattjáróktól kölcsönvett megoldásokkal épít víz alatti adatközpontokat a Microsoft, mert az emberiség fele a tengerpartok 180 kilométeres körzetében él, és minden információt a felhasználók közelében érdemes tárolni. A Natick Projektben kifejlesztett, teherszállító konténer méretű prototípust a skóciai Orkney-szigetek mellett bocsátották vízre.
A Natick adatközpontja 40 láb (bő 12 méter) hosszú, és a 12 rackszekrényében 864 szerver dolgozik, megfelelő hűtőrendszerrel összekötve. A hardvert Franciaországban rakták össze, onnan szállították át Skóciába. A konténer két kábelre csatlakozik, az egyik adja az áramot, a másik pedig üvegszálon szállítja az adatokat.
A következő évben a sziklás tengerfenéken marad a konténer, de onnan még felhozzák, hogy a kutatók alaposan megvizsgálhassák, és kiderüljön, hogy ez mennyire járható út, tényleg érdemes-e víz alá helyezni a digitális felhőt.
A kísérlet helyszíne nem is lehetne jobb, hiszen az Európai Tengeri Energiaközpontot (European Marine Energy Centre) többek közt árapályt és hullámenergiát hasznosító erőművek, turbinák tesztelésére hozták létre, magyarán helyben előállított megújuló energiával tudják ellátni a szervereket. De még a parton álló házak tetejét is napelemek borítják, így a sziget tízezer lakosa több energiát termel, mint amennyire szüksége van.
A Microsoft jövőképében az áll, hogy önellátó adatközpontokat szeretnének telepíteni a tengerekbe, olyan régiókban is, ahol bizonytalan az áramellátás.
Forrás: index.hu
