A NAÜ ajánlását a magyar kormány 2011-ben rendeletként beépítette a magyar jogba, vagyis törvénytelen ilyen helyre atomerőművet építeni. Ráadásul nem független szakértők írtak a problémákról, hanem az MVM Paks II. Zrt. megbízásából készült, 2016-os geológiai tanulmány szerzői számoltak be erről. Az Átlátszó ugyan először egy ismeretlen forrástól szerezte meg az egyik tanulmányt, később a cég közérdekű adatigénylésben kiadta a többi munkát is. Ezekben írnak ugyan az aktív lemeztörésről és a tízezer évnél fiatalabb elmozdulásokról, mégis arra a megállapításra jutnak, hogy a blokklétesítésnek nincs geológiai akadály.
Az Országos Atomenergia Hivatal a telephely engedélyt idén márciusban ennek fényében adta meg. Ahogy arról a Napi.hu beszámolt, több szakmai civil szervezet kritizálta az engedélyezési folyamatot, mert abba semmilyen betekintést nem engedtek.
A 8 milliárd forintért elvégzett kutatás a portál cikke szerit nem az első a sorban, amely hasonló megállapításokat tesz és azokat virágnyelven bagatellizálják el. Érdemi földtani kutatómunkára az 1990-es években került sor, ezek pedig beszámoltak a fiatal vetőzónák (törésvonalak) létéről. Korábban a kommunizmus alatt a szovjet vezetés határozott az erőmű helyéről, földrengésbiztonsággal nem foglalkoztak. Ezzel együtt 1998-2002 között utólag az atomerőműben fejlesztések történtek: 1360 tonna acélszerkezettel erősítették meg a főépületi csarnokokat, és további 300 tonnával a reaktorépület tartószerkezeteit, összesen több mint 2500 tonna acélszerkezetet építettek be az erőmű megerősítésére.
Forrás: napi.hu