1986. április 26-ra virradó éjjel felrobbant a csernobili atomer?m? négyes számú reaktora. Ami ezután következett, az az ENSZ szerint „a legnagyobb környezeti katasztrófa volt az emberiség történetében.”
Csernobil éppen az a baleset volt, ami az atomenergia-ipar ígéretei alapján soha nem történhetett volna meg.
25 évvel kés?bb a fukusimai katasztrófa egyértelm?vé tette: mindenütt számolnunk kell egy újabb Csernobil kockázatával, ahol atomenergiát használunk.
A Csernobil által kibocsátott, hosszú élet? radioaktív izotópok miatt a katasztrófa még most, 30 évvel kés?bb sem ért véget, és továbbra is emberek millióinak életére van hatással.
Forrás: greenpeace.blog.hu
B?vebben
A világ legragyogóbb koponyáinak is sok fejfájást okoz, hogy miként csökkenthetnék a klímaváltozással járó környezetpusztulást. Figyelembe véve, hogy a globális felmelegedésért els?sorban a fosszilis üzemanyagok felelnek, ésszer? lenne, ha ezeket kivonnák a forgalomból. Csakhogy egyesek szerint ez lehetetlen. Mások azt állítják, ha megoldható is, ehhez legalább 20-80 évre lenne szükség.
Ennyi id?nk viszont nincsen. A G7 országok ugyan megállapodtak, hogy 2100-ig leállnak a fosszilis üzemanyagok használatával, de lehet, hogy akkor már túl kés? lesz. Ha továbbra is ilyen mennyiségben használjuk ?ket, az 2036-ra visszafordíthatatlan környezetkárosodással járhat. Egy új tanulmány viszont azt állítja, hogy
A tanulmány vezet? szerz?je Benjamin Sovacool, a Sussex Energy Group igazgatója szerint els?dleges fontosságú lenne, hogy eltávolodjunk a mai globális energiapiaci rendszert?l, és ennek a folyamatnak a gyorsasága is fontos elem. Sovacool els?sorban a klímaparadoxon miatt aggódik ennyire az átállás gyorsasága miatt; ha nem cselekszünk hamar, a környezetkárosodás egy id? után visszafordíthatatlanná válik.
Sovacool szerint a ma közkézen forgó tanulmányok azért becsülik több évtizedre az átállás id?tartalmát, mert azok a korábbi átmenetek hosszát veszik alapul. Európának 96-160 évig tartott, mire a fatüzelésr?l átállt a szénre. Az elektromosság 47-69 év alatt jutott el az els? szikrától a széles kör? elterjedésig. Sovacool tanulmánya szerint az újabb átállás ma még gyorsabban megtörténhet, köszönhet?en a klímaváltozással járó természeti katasztrófáknak, illetve a példátlan technológiai fejl?désnek.
A váltásban a kormányok szerepe kulcsfontosságú lehet. Sovacool három példát említett a tanulmányában, amik a gyors átállás sikerét mutatják:
- Ontario 11 év alatt teljesen felhagyott a szén, mint energiahordozó használatával, pedig a tartomány energiaigényének 25 százalékát ebb?l fedezték.
- Indonéziában alig három év alatt a teljes lakosság kétharmada átállt a petróleumról propán-bután kályhákra.
- Brazíliában hat évvel a Proálcool-program bevezetése után a helyi autók 90 százaléka etanollal fut.
A három projektnek van egy közös pontja: mindegyik er?s kormányzati támogatással valósult meg, egy olyan id?szakban, amikor ehhez valós fogyasztói igények is társultak. A fogyasztói igények viszont els?sorban a kormányzati ösztönz?k hatására változnak meg.
Forrás: index.hu
