A közel nulla energiaigény? családi ház építési költsége Németországban mindössze 5 százalékkal több mint a hagyományosé, Magyarországon a többlet még 10 százalék – közölte az Óbuda Group mérnök-tanácsadó az MTI-vel.
A különbséget azzal magyarázza a cég, hogy Németországban elterjedt az energiatakarékos építés, és így olcsóbbak a hozzávaló anyagok és szerkezetek.
Immár magyar jogszabály is rögzíti: 2020. december 31-ét követ?en minden új épületnek közel nulla energiaigény?nek kell lennie. A közel nulla érték azt jelenti, hogy az épületet annyira kell energiatakarékossá alakítani, hogy az erre fordított költség – az épület becsült élettartama alatt – megtérüljön. Másképpen fogalmazva: a lehet? legkisebb ráfordítással kell a lehet? legnagyobb energiamegtakarítást elérni.
Követelmény az is, hogy a közel nulla energiaigény? épületeknél az éves energiaigény 25 százalékát – megújuló energiaforrásból – az épületen, illetve a telken belül kell el?állítani.
Az energiatakarékos épületekre való átállás fokozatos lesz.
Els? lépésben a jöv? év els? napjától szigorodnak az épületszerkezetek h?átbocsátására, és az egész ház h?veszteségére vonatkozó el?írások, amennyiben a projekt közpénzekb?l finanszírozott. Ebbe a körbe tartoznak a hazai vagy uniós pályázati forrásokból készül? épületek is.
A második lépcs?ben – 2018. január 1-jét?l – az el?bbi követelményértékek már minden épületre kiterjednek.
A harmadik lépcs?ben minden középületet – a hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban lev? új épületeket – közel nulla energiaigény? épületként kell megvalósítani, 2018 végét?l.
A családi házak tehát csak a negyedik lépcs?ben, 2020 végét?l kerülnek sorra.
ghg gpp gfp
Forrás: MTI 2014. július 22., kedd 5:01
