Több ezer magyar bojkottálta a rezsit: így csinálták, legálisan

Share Button

Annak ellenére is évről-évre duplázódik a hazai háztartási méretű kiserőművek száma és kapacitása Magyarországon, hogy meglepően erős szabályozási és bürokratikus ellenszélben hasít az iparág. A jelentős bővülés egyrészt a technológia fejlődésével párhuzamos árcsökkenéssel, másrészt az olcsó finanszírozási lehetőségekkel magyarázható. Ez utóbbi a jelenlegi kamatkörnyezetben olyannyira igaz, hogy maga a beruházás után a havi átalányon megtakarított összeg több esetben nagyobb, vagy legalább akkora lesz, mint a megvalósításhoz igénybe vett hitel törlesztőrészlete (erre cikkünk végén konkrét példákat is mutatunk).

Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány végre jelentős szerepet szán a zöldenergiának Magyarország jövőbeli energiaellátását tervezve. Legalábbis erre utal, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben többször is hangoztatta: a kormány legfontosabb célja a hazai energiaellátás biztosítása kapcsán az, hogy az ország ne szoruljon importra, és hogy Magyarország saját maga tudja előállítani a szükséges áramot. Mint mondta, a kormány álláspontja az, hogy

a hazai villamos energia termelés 50 százalékban nukleáris energiából valósuljon meg, a másik 50 százalékot azonban zöld energiaforrásokból, elsősorban napenergiából kell biztosítani.

Ez mindenképpen meglepőnek tűnő fejlemény, és egyfajta fordulatot jelez a korábbiakhoz képest, gondoljunk csak a nem kifejezetten napenergia-barát lakossági kiserőmű szabályozásra, amelytől nem függetlenül Magyarország még Kelet-Európában is sereghajtónak számít a kiépített fotovoltalikus kapacitásokat tekintve. Így van ez annak ellenére is, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb adatait böngészve kiderül, gyakorlatilag évről-évre duplázódik a hazai háztartási méretű kiserőművek kapacitása.

 

A jelentős bővülés persze a szabályozási és a bürokratikus környezet erős ellenszelében is könnyedén magyarázható. Egyrészt Magyarország megújulók tekintetében rendkívül gazdag ország: csak napenergiából a primerenergia-felhasználásunk majdnem kétszeresét biztosítani lehetne. A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottságának korábbi felmérése szerint tehát rendelkezésre állás tekintetében, azaz az ~1850PJ/évre becsült elvi potenciál aligha képezheti jelenleg felső korlátját a fogyasztásnak.

De a rendelkezésre álló erőforrások mellett a a piaci környezet is magyarázatot adhat a bővülés ütemére. A technológia fejlődésével például egyre olcsóbb és egyre jobb minőségű napelemes rendszerek érhetőek el. A Tesla például a minap jelentette be, hogy megkezdte a napelemes tetőcserepek értékesítését, de a magyar forgalmazók is egyre innovatívabb megoldásokat kínálnak, sokszor meglepően erős akciók keretében.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy jelenleg a kamatkörnyezet is a beruházások bővülését indukálja. „Napelem, szigetelés ingyenpénzből – Ez a kézikönyv segít a döntésben” c. anyagában nemrég a Portfolio foglalta össze, hogyan lehet pályázni a legfrissebb lehetőségre, azaz az április végétől elérhető uniós ingyenmilliókra. Itt a Pénzcentrumon pedig rendre elővesszük, hogy piaci konstrukciók igénybe vétele mellett is gyakorta saját magát finanszírozza egy energetikai beruházás.

Utóbbi esetében, azaz a bankok kínálatában elérhető termékekkel sem túl bonyolult a kalkuláció: ha az energetikai számítás alapján a havi átalányon megtakarított összeg nagyobb, vagy legalább akkora lesz, mint a megvalósításhoz igénybe vett hitel törlesztőrészlete, akkor, uccu neki! Na persze a megtérülés a napelemes rendszereknél nem biztos, hogy minden esetben beelőzi a válaszott futamidőt, ugyanakkor hosszú távon nem szabad megfeledkezni arról, hogy előbb utóbb (a napelemes rendszerek élettartama ugyanis minimum 20-30 év) konkrétan pénzt termel majd neked.

De hogy ne a sötétben tapogatózz, a Pénzcentrum kalkulátorával is elvégeztünk egy próbaszámítást. A beállításoknál ezúttal 1,2 millió forintos hitelösszeget (ez kisebb önerő mellett is bőven elég egy átlagos családi ház energiaszükségletét biztosítani képes, azaz 3,6 kW-os napelemes rendszerre, tervezéssel, engedélyeztetéssel, szereléssel együtt), és 5 éves futamidőt adtunk meg – ezen kívül az alapértelmezett funkciókkal kalkuláltunk.

A törlesztőrészletek szerinti rangsor (hiszen a rezsiköltséggel történő összehasonlítás miatt ezúttal ez a mérvadó) alapján a legolcsóbb korszerűsítésre szánt konstrukciót az MKB Bank „Mosly Személyi Kölcsön” fémjelzésű konstrukciója nyújtja, ezzel 10,62 százalékos THM, és 1 531 318 forintos visszafizetendő összeggel 24 977 forintra jön ki a havi törlesztő. De nem sokkal maradt le az aranyéremről a K&H Bank „Megújult otthonszépítő személyi kölcsöne” sem, amely 11,33 százalékos THM, és 1 557 573 forintos visszafizetendő összeggel 25 491 forintos törlesztőrészletet tud. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a CIB Bank „Előrelépő Személyi Kölcsöne” állhatott fel, amely 11,73 százalékos THM mellett havi 26 176 forintos törlesztőt ígér.

További említésre méltó konstrukciók és kondícióik:

Inkább spórolnál még a korszerűsítésre?

Ha nincs elég megtakarításod, és egy kölcsönbe sem mersz most beleugrani, akkor sem kell lemondanod a napelemes rendszerekről. Épp az ilyen helyzetekre (is) találták ki a lakás-takarékpénztári megtakarítást, amelynél a havonta befizetett összegek után évente 30 százalékos (max. 72 ezer forint) állami támogatást kapunk, amivel 4 éves futamidő mellett akár 10 százalék feletti hozamot is elérhetünk. A Pénzcentrum kalkulátorának segítségével azt is megnézheted, milyen LTP-termékkel járnál a legjobban. De nézzünk néhány konkrét példát:

Ha a családban ketten is félre tudnak tenni havonta 20 ezer forintot, akkor az OTP Lakástakarék Start 4 csomagjával négy év alatt kétszer 1 172 313 forintot kapnának lakáscélra. Az Aegon Kamat Fix Plusz 4-el négy év után egyenként 1 172 392 forinttal lehetünk gazdagabbak, ha pedig az Erste Lakástakarék EgyOtthont választjuk, úgy négy év után kétszer 1 250 600 forinttal leszünk gazdagabbak.

Ha a megtakarítási idő nem 4, hanem 6 év, akkor ugyanilyen feltételek mellett (vagyis havonta kétszer 20 ezer forint átutalásával számolva) az OTP Lakástakarék Start 6 csomag kétszer 1 877 661 forintot hoz a konyhára, az Aegon Kamat Fix Plusz 6-ot választva kétszer 1 877 904 forint üti a markunkat. Az Erste Takarék EgyOtthonnal is jól járhatunk, így kétszer 1 877 776 forintot kaphatunk lakásra.

Forrás: penzcentrum.hu