A kormány stratégiája változatlan az energetikát illetően, a változó környezetre új hosszútávú stratégiával reagál a Mol, a gázpiacok globalizálódásának nagy nyertese pedig Európa lehet. Az LNG egyre fontosabb alternatív forrás lehet az európai gázpiacokon, a szén pedig az út végére ért – ezek hangoztak el többek között a Portfolio idei energetikai konferenciáján. A németeknél gőzerővel zajlik az átalakulás, a megújulók rengeteg új munkahelyet teremtettek.
Minden cég szoftvercéggé válik
Bacsó Tibor, a Microsotf Hungary energetikai tanácsadója azt fejtette ki, hogy mit is jelent az informatika egy nagyvállalatnál, hogyan kapcsolódik ez az energetikához, az energiafelhasználáshoz. A Microsoft 2012 óta karbon semleges működést folytat, azaz 100 százalékban megújuló energiát használ fel. Ennek nyomán 9,5 millió tonnával csökkentette széndioxid kibocsátását.
Hogy miért éppen most történik a nagy, forradalmi változás az energiapiacon? Bacsó szerint egyrészt az iparágak között konvergencia van, korábban nem versenyző cégek kezdtek el versenyezni egymással. Továbbá mindenki számára elérhetővé vált a fejlődés, nemcsak a nagy cégeknek a kiváltsága. Ez utóbbiban nagy szerepe van az IT-nak.
Mindeközben a fogyasztói elvárások is változnak, egyre nagyobb hányada akar az ügyfeleknek kizárólag elektronikus csatornákon keresztül kommunikálni. Egyelőre még nehéz elképzelni, de a jövőben minden cég szoftvercéggé válik – ezt a Microsoft vezére, Satya Nadella is vallja.
Totális átalakulás Németországban
Dr. Klaus Müschen, a német RENAC vezető kutatója a német energiastratégiai átalakulásról beszélt el?adásában, melyben kifejtette, az Energiewende megvalósításának fő okai között szerepel az új technológiák fejlődése, valamint a fenntartható, gazdaságilag sikeres energiastratégia iránti igény. A német energiastratégia látványos átalakulása évtizedekkel korábban megindult már, a kormányzati támogatásnak köszönhetően a megújulók aránya az áramtermelésben fokozatosan, stabilan emelkedett.
Az Energiewende legfőbb előnyei között említette meg, hogy nem lesz szükség ezáltal energiaimportra, az ellátásbiztonság megvalósul, továbbá környezeti, egészségügyi és foglalkoztatottsági előnyei is vannak. Németországnak legutóbb évi 31 milliárd eurós megtakarítást jelentett már a megújulók és ezzel párhuzamosan az energiahatékonyság növekedése, ezt az energiaimport költségeken sikerült elérni. Németországban a megújuló energia szektor 2014-ben 355 400 munkahelyet teremtettek – emelte ki.
Az út végére ért a szén
Varró László, az IEA vezető közgazdásza az energetikai befektetésekről beszélt előadásában, jelenleg ez éves szinten mintegy 1800 milliárd dollár, ennek a 17 százaléka megy a megújulókba. A megújulók villamosenergia szektorra vonatkozó hatása drámai, minden várakozást felülmúl, ezen kívül azonban a hatás egyel?re marginális. Nominális értelemben a megújuló áramtermelő beruházások évek óta stagnálnak, 2011-hez képest azonban jelentősen, több mint 30 százalékkal nőtt az egységnyi befektetésre jutó megújuló alapú villamos energia.
Fontos téma Európa-szerte a nap és a szélenergia, illetve ezeknek az energiarendszerekre gyakorolt hatása. Itt Varró kiemelte, hogy szoftver oldalon jelentős fejlődés történik, a mai villamosenergia rendszerek ötször nagyobb megújuló energiamennyiséget bírnak el, mint 10 évvel ezelőtt. Varró hangsúlyozta, hogy a szén az út végére ért, azonban ha ez kiesik, és nő a megújuló termelés, a rugalmas gázalapú termelésből többet kell behozni a rendszerbe.
Varró egy lényeges dologra hívta még fel a figyelmet, a villamosenergia eszközök piaci értéke jelentősen megnőtt az utóbbi években, elsősorban az alacsonyabb kamatkörnyezet miatt. A fizikai értékeltség azonban nem változott. A szoftverfejlődés miatt a villamosenergia rendszerek bírják még a terhelést, de itt most 10-20 százalékos megújuló arányról beszélünk, nem ennek többszöröséről.
Az előadást követő panelbeszélgetéshez kapcsolódó közönségszavazás szerint az elkövetkező 3-5 év legfontosabb gázpiaci eseménye a régióban az LNG okozta élesedő versenyhelyzet lehet. A panelbeszélgetés során Varró László elmondta, a Gazprom hivatalos marketing kommunikációja sokat változott, a német piacon is aukciókat tartanak, Londonban kereskedőcégük van. Ez jól tükrözi az európai gázpiacon végbement változásokat, a hosszútávú orosz szerződések mára szinte kivétel nélkül piaci árazásúak.
3,5 millió gázfogyasztó váltott kereskedőt
Dr. Légrádi Gergely, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnere a gázpiacon történt államosítás kapcsán keletkezett gyakorlati kihívásokat, nehézségeket mutatta be röviden, a folyamat ugyanis igencsak a háttérben zajlott. Magyarországon lényegében 3,5 millió gázfogyasztó váltott kereskedőt, ami azt jelentette, hogy megszűntek a korábbi szerződések, és újak jöttek létre.
Hogy egy ilyen folyamat mennyire nem egyszerű, elég csak a csoportos beszedési megbízások (amik „átrepültek” az egyik szereplőről a másikra) kezelésére, az IT adatok átadására (itt utólag manuálisan is bele kellett nyúlni a folyamatba, hogy az ügyféladatok migrálása megvalósulhasson), a lekötött tartalékok kezelésére és a kapacitáslekötések kezelésére. A folyamat során igen bonyolult háttér megállapodások történtek.
Hogy látják a jövőt az energiacégek vezetői?
Dr. Eric Depluet, az E.ON Hungária vezérigazgatója egy kerekasztal beszélgetés során elmondta, nincs már az energetikában az a stabil környezet, ami korábban volt, az olcsó olaj és gáz korát éljük. Ennek komoly következményei lesznek, az átalakulás ugyan nem fog gyorsan menni, de a hatás jelentős lesz. A jövőben a kulcs a flexibilitás. Ezzel egyetért Fasimon Sándor, a Mol Magyarország operatív működéséért felelős vezetője is, kiemelte, hogy az ágazatban brutális változások vannak, azonban óvatosnak kell lenni. A jövő elektromos hálózatai lesznek az átalakulásban a kulcsfontosságúak. Hozzátette, a Mol számára fontos az e-mobilitás, amit egyelőre egy új, induló piac.
Szabó Gergely, a MET Magyarország vezérigazgatója megjegyezte, egy relatíve kisebb szereplő, mint a MET úgy tud versenyezni az iparágban, hogy megkülönbözteti magát, termékeit, ügyfeleit. A kisebb fogyasztóknál a kulcs a sztenderdizálás, a nagyobb ügyfeleknél pedig a megfelelő megkülönböztetés. Ságodi Attila, a KPMG partnere elmondta, a nagy cégeknek néha komoly fogadásokat kell kötni arra, hogy mi lesz a jövő iránya, ez pedig nem mindig sül el jól. Ez nem magyar, hanem globális jelenség. A szabályozás változása idehaza megnehezíti ezt a folyamatot. Kulcskérdés szerinte, hogy a kisebb cégek hogyan tudnak ebben a környezetben versenyezni, finanszírozási forrást szerezni. Ez utóbbira jó megoldás lehet a vállalatok közti együttműködés. Tóth András, az MVM stratégiai vezérigazgató-helyettese is komoly változásokra utalt az iparágban, 10 évvel ezelőtt még komolytalan kijelentés lett volna, ha valaki azzal áll elő, hogy az olajnak komoly versenytársa lehet. Az e-mobilitás szerinte fontos trend, és egy nagyvállalat sem kerülheti el, hogy új piacokra lépjen be. Az MVM számára fontos az innováció, erre külön inkubációs központot hoztak létre.
Ami a versenyképességet illeti, Eric Depluet kiemelte, a túl sok államosítás és központi beavatkozás nem tesz jót ezen a téren. Megjegyezte, az energiacégeknek a jövőben nem csak a hagyományos szereplőkkel kell majd versenyezniük, hanem az új, innovatív cégekkel is, mint például az internetes cégekkel. Szabó Gergely a versenyképesség kapcsán a vállalatok közti együttműködés fontosságát emelte ki, példaként megemlítette a MET és a Magyar Telekom közös vállalatát.
Óriási fejlődés az energiatárolásban
Ságodi Attila, a KPMG kormányzati, infrastruktúra, energetikai és közüzemi ágazatokért felelős vezetője az innováció fontosságára hívta fel a figyelmet az energetikában. Ami a megújulókat illeti, Magyarországnak bőven van mit behozni a megújuló termelésbe való beruházások tekintetében. Ságodi kiemelte, a megújulók a fenntarthatóság és a megfizethetőség tekintetében is versenyképessé válhatnak.
Az egyik fontos téma az energetikában az elektromos autók terjedése, az innovációban itt világelső a Tesla, ez a részvények kibocsátáshoz képest mutatott árfolyam teljesítményében is tetten érhető. A másik lényeges téma az energiatárolás, 2008 óta az akkumulátorok költsége a negyedére csökkent, az energiasűrűség pedig az ötszörösére emelkedett. Az energiatárolásra egyre több technológia létezik, nagy részük azonban még a technológiai érettség kezdeti szakaszában van.
Megindult egyébként az energiatárolási piac növekedése, Németországban a tárolási piac kapacitása már 270 megawatt.
Forrás/bővebben: portfolio.hu
