Az energetikai és gazdasági kooperációról, valamint a geopolitikai, illetve a globális kihívások kezelésében megvalósuló együttm?ködésr?l tárgyalt Ahmet Davutoglu török kormányf?vel és kabinetjének két miniszterével Ankarában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki hétf?n telefonon számolt be megbeszéléseir?l az MTI-nek.
A török miniszterelnökkel, valamint Mevlüt Cavusoglu külügyminiszterrel és Taner Yildiz energiaügyi miniszterrel folytatott megbeszélésekr?l szólva Szijjártó hangsúlyozta, Törökország a jöv?ben stratégiai szerepet fog betölteni Európa, és benne Közép-Európa energiaellátásában, hiszen Oroszország lemondta a Déli Áramlat földgázvezeték megépítését. Moszkva jelenleg arról tárgyal Ankarával, hogy a Déli Áramlatba szánt gázt Törökországba szállítsa.
A magyar miniszter kiemelte: „Nekünk most az a feladatunk, hogy el?készítsünk olyan beruházásokat, amelyek révén a Törökországba szállítandó gázt el kell juttatni Közép-Európába”. Hozzátette, Oroszország most arról egyeztet Törökországgal, hogy éves szinten 63 milliárd köbméternyi földgázt szállítson. Tárgyalás folyik arról is, hogy a görög-török határ közelében egy regionális elosztó központot építsenek.
Hangoztatta: Törökország nyitottságot mutat arra, hogy az Oroszországból érkez? gázt Közép-Európába továbbszállítsa. A török kormányf?, az energiaügyi miniszter, valamint a külügyminiszter biztosította ?t arról, hogy számukra fontos szempont Magyarország energiaellátása. Megállapodtak abban, hogy amint végleges eredmény születik a török-orosz gázszállítási és a regionális központ kialakításáról szóló megbeszéléseken, azonnal megkezdik a közvetlen török-magyar tárgyalásokat a gáz egy részének Közép-Európába szállításáról.
Most az a feladat, Magyarország egyeztessen Görögországgal, Macedóniával és Szerbiával arról, hogy a gázszállítás milyen útvonalon lehetséges. „Egyeztetünk az Európai Bizottsággal arról, hogy ehhez milyen finanszírozási segítséget nyújthat az Európai Unió” – mondta Szijjártó Péter.
Hozzátette: az energetikai kérdésekhez tartozik, hogy Törökország négy fázisban újabb atomer?m?veket épít, illetve fejleszt. Ezres nagyságrendben van szüksége szakemberek képzésére. Tárgyalások kezd?dtek arról, hogy a szükséges szakemberek egy részét Magyarországon képezzék ki.
Kiemelte, hogy tavaly nyolc százalékos volt a magyar-török kereskedelmi forgalom növekedése, a forgalom várhatóan meghaladja a 206 millió dollárt. A továbbfejlesztés érdekében az Eximbank februárban képviseletet nyit Isztambulban. Ugyanebben a bankban 170 millió dolláros hitelkeret nyílik a magyar kis- és középvállalkozások törökországi piaci tevékenységének segítésére.
A miniszter szólt arról is, hogy elhárult az akadály a magyar szarvasmarha-szállítások Törökországba történ? újraindítása el?tt.
Szijjártó Péter partnereivel megállapodott arról is, hogy a két ország között szorosabbra f?zik a védelmi és biztonságpolitikai együttm?ködést, a kooperációt globális kihívások kezelésében. „F?leg az iszlám széls?ségek elleni harcban továbbra is elkötelezetten veszünk részt” – tette hozzá.
Beszámolt arról, hogy politikai együttm?ködésr?l szóló megállapodás született a magyar és a török külügyi tárca között. A legutóbbi ilyen dokumentum 1993-ban keletkezett.
Február végén Budapestre látogat Ahmet Davutoglu kormányf?, és a látogatás keretében megrendezik a két kormány magas szint? stratégiai tanácsának következ? ülését – mondta Szijjártó Péter, aki szerint a vizit várható id?pontja február 24-25-e lesz.
kgd kvs
Forrás: MTI 2015. január 26., hétf? 16:09
