Szélenergia terén nem várható felfutás, mert a magyar rendszer nem tudja kiegyensúlyozni a szélenergiából adódó folyamatos változást, a geotermikus energia megfelel? hasznosítása az uiós szabályok miatt nehéz, napenergiában a legnagyobb a növekedési lehet?ség – mondta az NRGreportnak az Erste Bank Energiahatékonysági és Megújuló Finanszírozási Programjának vezet?je, Trombitás Zoltán.
Hogyan hatott a megállapodás a bank energetikai stratégiájára?
A korábbi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a lakossági energiahatékonysági beruházások legf?bb motorjai a vissza nem térítend? támogatások. Az eredetileg elfogadott KEHOP program olyan mérték? vissza nem térítend? támogatást biztosított volna (103 milliárd Forint), amely azel?tt nem állt rendelkezésre, hiszen a korábbi hazai költségvetési finanszírozású energiahatékonysági programok évente 10-15 milliárd forintnyi támogatást nyújtottak összesen ezen célcsoportnak. Ezen beruházások – akár kamatmentes – hitelfinanszírozással történ? megvalósítását illet?en valószín?leg kisebb érdekl?dés várható.
Nyilvánvaló, hogy a kormányzati és önkormányzati intézményeknél is szükség van – néhány esetben – vissza nem térítend? forrás bevonására, ám az ilyen energiahatékonysági fejlesztésekre a piacon is vannak elérhet? megoldások. Ilyenek például az ún. ESCO típusú konstrukciók, melynek keretében az energiahatékonysági fejlesztéseket végz? cégek hosszú távú szolgáltatási és üzemeltetési szerz?dés keretében végzik el a fenti intézményeknek az egyedi infrastruktúrára szabott energiahatékonysági fejlesztést.
Ha a lakossági szegmensben nem is, az önkormányzati és vállalati energiahatékonysági területén lát a bank nagyobb növekedési lehet?séget?
A magyar bankrendszerben egyedüliként még 2010-ben az Erste leszerz?dött az EBRD-vel, melynek keretében 15 millió eurós keretet folyósítottunk önkormányzati energiahatékonysági fejlesztésekre, els?sorban közvilágítás korszer?sítési beruházásokra ESCO-típusú konstrukcióban, de voltak f?téskorszer?sítést célzó beruházások is. Az önkormányzati energiahatékonysági fejlesztések finanszírozását azért is gondoljuk az egyik célterületnek, mert az önkormányzatok 15-20%-a jut vissza nem térítend? uniós forráshoz, a többieknek egyéb módon kell megoldaniuk az ilyen típusú fejlesztéseket. Ezek a beruházások 7-8 év alatt, gyakran akár hamarabb megtérülnek.
Igényelnek hitelt a vállalatok a kötelez? uniós energetikai audithoz, megfeleléshez szükséges fejlesztésekre?
A szabályozás f?ként a közép- és nagy vállalati kör azon részét érinti, ahol nagy a h?- és áramfogyasztás. Külön termékünk erre nincs, azonban hasonló fejlesztéseket megvalósító cégeket finanszírozunk, velük közösen támogatjuk a vállalatok fejlesztéseit. Tapasztalataink szerint a cégeket nem kimondottan az uniós szabály, hanem inkább m?ködésük költségoptimalizálása sarkallja a fejlesztés megvalósítására.
A cégek az uniós fejlesztési támogatások megjelenésével párhuzamosan fordulnak a bankhoz, vagy azoktól függetlenül is?
A kis- és középvállalatoknál rendszerint normál technológiakorszer?sítési vagy termelésb?vítési beruházások részeként végzik el az energiahatékonysági fejlesztéseiket, vagy célzott uniós forrás igénybevételét tervezik. F?ként a barnamez?s beruházásoknál és energetikailag fejletlen technológiák esetében, valamint közép-és nagyvállalatoknál merül fel a banki finanszírozási igény.
Mekkora az energetikai projektek aránya a bank hazai portfolióján belül?
Ma még elhanyagolható, de a vállalati hitelportfolió növekedésével együtt körülbelül 4-5%-ot tesznek majd ki az önkormányzati és vállalati energiahatékonysági és a megújuló fejlesztések.
Mekkora ez a szám az Erste Csoporton belül?
A csoport régóta finanszíroz szél- és naper?m? fejlesztéseket a környez? országokban, és más speciális megújulókban is komoly beruházásaik vannak.
Az Erste Bank finanszíroz megújuló fejlesztéseket? Itthon kevés a megújuló beruházás, széler?m?vek például évek óta nem épülnek.
A megújuló termeléshez kapcsolódó beruházások egész Európában támogatottak. Hogy mennyire tud el?relépni egy ország ezen a téren, támogatási rendszerét?l és a befektet?knek nyújtott ösztönz?kt?l függ. A környez? országokhoz képest Magyarországon eddig nem támogatták túlzottan a megújuló energiát, ebb?l és technológiai és környezeti adottságainkból adódik az ország lemaradása ezen a téren.
| Az Erste Bank Energiahatékonysági és Megújuló Finanszírozási Programjának vezet?je, az önkormányzati energiahatékonysági, ESCO típusú finanszírozások, valamint megújuló energiatermel? projektek szakért?je. Több mint 10 év tapasztalatot szerzett vállalatfinanszírozás területén.
Korábban a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának munkatársa. Ezt megel?z?en a Siemens konszern Global Procurement Office munkatársaként dolgozott Münchenben, Németországban. |
Szélenergia terén nem várunk felfutást: a magyar rendszer nem tudja kiegyensúlyozni a szélenergiából adódó folyamatos változást. Az ország elektromos áramtermelésben a naper?m?vek aránya elhanyagolható, ám ezen a területen látjuk az egyik legkomolyabb növekedési lehet?séget a megújulók közül. A biogáz er?m?vek jelenléte els?sorban a mez?gazdaságban, állattartó gazdaságokban jellemz?, ahol az áram és a h? felhasználása helyben történik. A geotermikus energia megfelel? hasznosítása pedig azért nehéz, mert a felhasznált vizet uniós szabályoknak megfelel?en vissza kell pumpálni a földbe.
A megtermelt energia viszonylag csekély, a befektetési költség magas egy ilyen beruházásnál. Miért finanszírozza a bank?
A korábbi évekkel ellentétben most sokkal kedvez?bb a finanszírozási környezet. T?keigényes beruházásokról van szó: ezek cash flow-jában komoly tételt jelent a finanszírozási költség, kamat. A kockázati feláruk is magasabb, azonban a fix kamatozású konstrukciókkal ki tudjuk védeni a kamatkockázatokat. A beruházás teljes idejére fixálható a finanszírozási költség, ami óriási segítség, hiszen így alapvet?en „csak” a szóban forgó beruházás technológiáját szükséges validálni.
A bank jelenleg 18-20 naper?m? projekt finanszírozásán dolgozik, a közelmúltban adtak át egyet közülük Mez?hegyesen.
Mekkora a nem teljesít? vagy bed?lt energetikai projektek aránya?
Nincs ilyen.
Hogyan hatottak a világpiaci események, az energiaárak alakulása a bank projektjeire?
Az energiaárak természetesen befolyásolják a projekt megtérülését. A támogatott id?szak ugyanis egy meghatározott id? után lejár, a megtérülés számításnál azonban csak a támogatott id?szakot tudjuk figyelembe venni. Az áram szabadpiaci ára 14-16 forint között mozog, technológiától függ?en a megújulók megtérüléséhez 22-27 forint szükséges. Vannak fejlesztések, például a közvilágítás korszer?sítése, amelyek még ezen energiaárak mellett is megtérülnek.
Miben változott a bank finanszírozási politikája az utóbbi id?ben?
A korábban említett kamatfixálás mellett ma a beruházás természetét?l függ?en 20-30%-os saját rész mellett is finanszírozunk megújuló projekteket, melyek finanszírozási feltételei korábban sokkal szigorúbbak voltak. Az önkormányzatok és vállalatok energiahatékonysági fejlesztései esetében is kedvez? kamattal és – a korábbiaknál sokkal kedvez?bb – önrész elvárás mellett finanszírozunk.
