Nem építenek több atomerőművet az Egyesült Államokban a legnagyobb ilyen létesítményeket üzemeltető cég egyik vezetője szerint. Az Exelon nevű vállalat elnökhelyettese William Von Hoene az amerikai Energetikai Szövetség washingtoni találkozóján beszélt erről.
A szakember azt mondta, nagyon borúlátó az atomenergia amerikai jövőjével kapcsolatban. A technológia túl drága, ha a meglévő létesítmények képesek tovább működni, illetve az energiatárolási technológia is fejlődik, akkor egyszerűen nem lesz szükség új nukleáris erőművekre, és nem is fogják ezeket megépíteni, mert nem lehetne őket gazdaságosan üzemeltetni.
Az iparágon belül különösen a megújulók támogatói hangoztatják régóta, hogy az atomenergia egyre kevésbé versenyképes. A nukleáris erőművek nagy előnye korábban az volt, hogy bár drága őket felhúzni, az üzemeltetési költségeik nagyon alacsonyak voltak. A fűtőanyag sokkal olcsóbb, mint például egy szén- vagy gázalapú erőműnél, így ezekkel tudtak versenyezni. A megújulók megjelenésével azonban eltűnt ez az előny, hiszen ezek többségében egyáltalán nincs fűtőanyag, így az üzemeltetési költségük még alacsonyabb. Ha egyszer megépítik őket már nem nagyon kell más kiadásokkal számolni, egyszerűen csak termelnek.
Épp ezért a megújulókkal az atom csak addig tudott versenyezni, amíg előbbiek építési, telepítési költségei magasak voltak*. A technológia fejlődésével, és a zöldenergia terjedésével azonban a megújuló létesítmények építése egyre olcsóbbá vált, így az atomenergia melletti utolsó gazdasági érvek is szép lassan eltűntek.
A legutóbbi felmérések szerint most már tulajdonképpen minden megújuló olcsóbban termel, mint egy atomerőmű. Arról, hogy a nukleáris energia költségei hogyan alakultak az elmúlt években, még szakmai körökben sincs konszenzus, gyakoribb azonban az a vélemény, hogy a fukushimai katasztrófa óta a szigorodó előírások miatt inkább drágult a technológia. A Lazard nevű tanácsadócég tavaly év végi elemzése is ezt támasztotta alá, és az Egyesült Államok kormányzati felügyelete alatt álló energiainformációs hivatal (EIA) évente megjelenő elemzéseiből is hasonló trend, de legalábbis stagnálás rajzolódik ki.
Az viszont még az EIA jelentéseiben is jól látszik, hogy a zöldenergia költségei gyorsan esnek. A legutóbbi, márciusban publikált elemzésük szerint például egy atomerőmű működése során minden költséget figyelembe véve átlagosan 92,6 dollárért állít elő egy megawattórányi áramot, aminél a szárazföldi szél, a nap, a víz és a geotermikus erőművek is 30-50 százalékkal olcsóbban működnek. Négy évvel ezelőtt a napelemes rendszerek még másfélszer drágábban termeltek, mint az atomerőművek.
Technológiai alapon még lehet érvelni nukleáris létesítmények mellett, azonban ez is egyre nehezebb. Ha pedig a Von Hoene által is emlegetett tárolási kérdésekre sikerül választ találni, akkor tényleg végleg elfogynak az érvek. Az Exelon alelnökének nyilatkozata egyébként épp azért fontos fejlemény, mert korábban főleg a zöldek támadták az ilyen beruházásokat, az atomipar pedig többnyire összezárt. Most azonban valaki a szektoron belülről mondta ki, hogy a technológia szerinte halálra van ítélve.
Ráadásul mindezt abban az országban ahol jelenleg a legtöbb atomerőmű működik. Az Egyesült Államokban 61 ilyen létesítmény van, összesen 99 reaktorral. Az Exelon ezekből 14 egységben 23-at üzemeltet.
Ha azonban a jövőben nem építenek több nukleáris erőművet, akkor ez a szám elkezd majd csökkenni, ahogy a meglévő egységeket fokozatosan leállítják. A reaktorok száma a százat minden bizonnyal még átlépi, a Georgia állambeli Vogtle atomerőműben ugyanis még épül két blokk, amelyeket jelen állás szerint 2020-ban és 2021-ben átadnak. Az elmúlt időszakban azonban ezeknek a státusza is többször változott, a kivitelező, a japán Toshiba holdinghoz tartozó amerikai Westinghouse ugyanis csődbe ment.
