Welcome to Magazine Premium

You can change this text in the options panel in the admin

There are tons of ways to configure Magazine Premium... The possibilities are endless!

Member Login
Lost your password?

Túl drága lenne Trump napelemes fala

Share Button

Nemcsak a szolárpanelek dobnák meg az egyébként is költséges építkezés büdzséjét, hanem a hálózat kiépítése, mellyel a gyéren lakott határvidékről a városokba juttatnák az áramot.

Trump 12,1-15,4 méter magas, átlátszó falat akar, nehogy a fal felett átdobott, 25-30 kilós drogcsomagok valakit fejbe találjanak. (Igen, valóban ezzel indokolta a transzparens fal szükségességét.) A 3218 kilométer hosszú határból csak 1126-1448 kilométeres szakaszon létesítene falat, mert szerinte a többi helyen a természeti viszonyok fogják vissza az illegális határátlépést. Elsősorban folyók. Texasban a Rio Grande folyik a határszakasz nagy részén, Arizonában pedig a Colorado-folyó, bár ez csak 24 mérföldes szakaszon. Trump a két folyót “erőszakos és kegyetlen” folyású víztömegként jellemezte riportereknek az Air Force One fedélzetén, útban Franciaország felé. Persze ebben is van némi elrugaszkodás a valóságtól, ahogy azt Trumptól már megszokhattuk. Texasban például a folyó néhol legfeljebb annyira széles, mint egy patak.

Ironikus, hogy az az amerikai elnök, aki kilépteti országát a párizsi klímaegyezményből; s a klímaváltozást a kínai napelemgyártók összeesküvésének nevezi, hogy olcsó szolárpaneleikkel legyőzhessék a konkurens amerikai termékeket – nos, ez az államférfi végül napkollektorokat akar helyezni a falra, amivel feltartóztatná az illegális bevándorlást a mexikói határon. “Nincs jobb hely a napenergiára a mexikói határnál, a déli határnál. Nagyon jó az esélye, hogy felépíthetünk egy szolárfalat, ami még jól is nézne ki.”

Trump közölte azt is, hogy nagyvállalatok dolgoznak a fal megvalósíthatósági tervein, de (cég)neveket nem mondott.

Árammennyiség

“Gyönyörű építményről” zengedezett az elnök, hozzátéve, hogy “elképesztő tervezeteink vannak”, ami arra utal, hogy már több dizájntervet is átnézett. A határon egy 1046 kilométeres szakaszon már eleve meghúzódnak kerítések és falak, ezeket is fel kell újítani, hangsúlyozta Trump. 1100-1500 kilométeres falon szolárpaneleket működtetni nem kevés energiatermeléssel jár. A Gleason Partners alapítója, Tom Gleason áprilisban azt mondta a The Washington Postnak, hogy már benyújtott egy látványtervet a napkollektoros falra a Fehér Háznak. Ő úgy számolta, mérföldenként (1,6 km.) 2 megawatt áramot tudna generálni a fal, ami 350 háztartás ellátásához elégséges. A költség: 7,5 millió dollár/mérföld.

A portlandi Elemental Energy úgy számolta, az ezer mérföldes fal 2657 gigawattóra (GWh) energiát tudna termelni évente. Ilyen mennyiségű áramnak a piaci értéke 106 millió dollár lenne. Érdekes módon az Air Force One fedélzetén utazó újságíróknak azt mondták Trump sajtósai, hogy nem hozhatják nyilvánosságra a falról szóló kommentjeit, de amikor egyikük nyilvánosan megkérdezte Trumpot Párizsban, hogy miért titkos ez az egész, Trump is ámélkodott ezen, s végül a Fehér Ház belátta, hogy a titkolózás tényének nyilvánosságra kerülése elég ciki, és elküldték az újságírónak a beszélgetés kéziratát, mondván, nyugodtan megírhatja a lapjának. Egy becslés szerint a szolárpanelek 500 000 háztartást tudnának ellátni árammal.

Energiahatékonyság

A The Financial Times-ban azon töprengtek szakértők, hogy ha a szolárpanelek függőlegesen állnak a falon, azzal 50 %-kal romlana a hatékonyságuk, mert nem mindegy, hogy milyen szögben érik őket a nap sugarai, s ahogy haladna az égen napközben a nap, az elmozduló szög még 10 %-kal rontaná a hatékonyságot. Napkollektorok a napfény energiájának átlagosan mindössze 20 %-át képesek hasznosítani, tehát ha az említett tényezőket bekalkuláljuk, a fal napenergiatermelése alig 8 %-os hatékonysággal működhetne.

Áramelvezetés

Pluszkiadást jelentene, hogy a panelek idővel elromlanak, rendszeresen cserélni kell őket. Ugyancsak nagy költségtétel annak a hálózatnak kiépítése, mely eljuttatná a megtermelt energiát a nagyvárosokba. A határszakasz ugyanis gyéren lakott, az amerikai társadalomnak alig 2 %-a él a határ 60 kilométeres körzetében. A angliai Institution of Engingeering Technology 2012-ben készült elemzése szerint egy ilyen hálózat kiépítése mérföldenként 8,8 millió dollárba kerülne, de ha a talajba ásnák a kábeleket, akkor akár 50,2 millió dollárt is elérheti a hálózat költsége mérföldenként. Vagyis az áram szállítására közel 8 milliárd dollárt kellene szánnia a kormánynak a fal megépítésének költségén felül.

Ki fizetne érte?

Nem elképzelhetetlen, hogy az USA Mexikónak akarná eladni a megtermelt energiát. A régióban a CFE nevű állami tulajdonú cég a fő energiaszolgáltató. Ha ez szerzi be az áramot egy 20 éves szerződésben, kilowattóránként 6 centért, akkor tulajdonképpen a mexikói állam fizetné meg a fal építését. Persze Mexikó vezetése mondhatja, elvből elhatárolódnak attól, hogy áramot vegyenek Amerikától, nehogy Trump beválthassa kampányígéretét, hogy a mexikóiak fognak fizetni a falért. Mexikónak egyébként nagy szüksége lenne a megújuló energiákra. Kormánya azt vállalta a párizsi klímaegyezményben, hogy 2026-tól csökkenti ÜHG-kibocsátását.

A washingtoni realitások is bejátszanak a projekt életképességébe. Figyelembe véve, hogy milyen retorikát hangoztatott eddig Trump, a szolárfal ötlete politikailag meglehetősen kényes dolog számára. Részben azért, mert ha amerikai szoláreszközöket szereltet fel, azok drágábbak, mint a kínai konkurencia termékei. Másrészt hónapok óta arról beszél, hogy a szént akarja újra helyzetbe hozni az energiaszektorban, felélesztve a halódó, veszteséges szénbányaipart és lendületet adni a (túl drága működési költségű) széntüzeléses erőműveknek. Ha még Mexikó is lesz a megtermelt napenergia fogyasztója, az végképp felrúgná az eddigi Trump-szólamokat.

Forrás: piacesprofit.hu

Tags:



Hirdetés