A vezeték 450 ezer háztartás elektromosáram-ellátását tudná biztosítani és a megújulóenergia-források révén megtermelődő többletenergiát is oda lehetne továbbítani, ahol éppen akkor nagyobb az igény rá.
Egy 2016 júliusában készült megvalósíthatósági tanulmányt követően Franciaország és Írország megállapodott a projekt megépítésében, az Európai Bizottság pedig június 28-i ülésén 4 millió eurót ítélt meg a projekt finanszírozására – pontosabban a projekt részleteinek kidolgozására, nyilvános konzultációra és a tényleges építés előkészítésére.
A vezeték Írország szélessávú internetösszekapcsoltságát is bővíti majd, miután a vezeték üvegszálas kapcsolatot is tartalmaz majd. Ha elkészül ez lesz írország egyetlen összeköttetése egy uniós tagállammal, miután az Egyesült Királyság várhatóan 2019 elején elhagyja az Európai Uniót. (Megjegyzés: már azt is elkezdte pedzegetni az EU egyik legbefolyásosabb politikai ereje, hogy elképzelhető a brexittárgyalások egy évvel történő meghosszabbítása.)
Az Euractiv szerint az ír parlament szenátusának brexitért felelős bizottsága kedden a projekt felgyorsítását szorgalmazta. Neale Richmond, a bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy az energiaellátásban már nem támaszkodhatnak a britekre, a kelta rendszerösszekötő rendszer nagyobb energiabiztonságot jelent majd a brexit után az ország számára.
Egy keddi brüsszeli, a villamosenergia-rendszer jövőjéről szóló rendezvényen a francia hálózatüzemeltető RTÉ európai ügyekért felelős igazgatója, Vincent Thouvenin arról beszélt, hogy vállalata egyre több megújuló energiaforrást kapcsol össze. Ez az ír-francia projekt szempontjából jó hír, hiszen Írország szélenergia-kapacitása a 2008-as 1000 MW körüli szintről 2015-ben 2500 MW közelébe emelkedett.
A brüsszeli portál megjegyzi, hogy a projekt megvalósulásával az Egyesült Királyságot ki is veszik a közvetítő szerepéből és így a kilépési tárgyalásokat illetően csökkenhetnek a piaci szabályokat és az ügyfelek adatvédelmét érintő bizonytalanságok.
Forrás: napi.hu
