A fukushimai atomreaktor szerencsétlensége után egyértelm? az Európai Unió célja az energiafordulat érdekében. Így a szélenergia, a napenergia és a biomassza decentralizálható technológiáinak triumvirátusa által termelhet? megújuló energia újabb gazdasági lehet?ségeket nyit a mez?gazdaságban dolgozók és közösségek számára a különböz? régiókban. De a valóság sok helyen másképpen néz ki, mivel az energiafordulat megvalósítását egy igen komplikált, mérlegel? és pragmatikus folyamat – a sokrét? célok és a helyi szerepl?k közötti egyeztetés – el?zi meg.
A megújuló energia el?állításának decentralizált technológiái ugyan már elérték a potenciális érdekl?d?k áramlatát, azonban tudnunk kell azt is, hogy az energiafordulat nem m?ködik önmagától. Az egyes projektek megvalósítását komplikáló egynéhány okot a helyi szint? problémákban kell keresni, mivel a technikára és az ökológiára szabott központi el?írások és rendeletek nem tükrözik a döntéshozatal valóságos komplexitását.
A régionális szerepl?k és a helyi intézmények által egyidej?leg elvégzett elemzési folyamatok után közösségi értéknek kellene tekinteni a decentrálisan megtermelt energiát.
Az energiafordulat kulcskérdéseit ezért többé nem a technológiai fejl?désben, vagy a célok különböz? szint? társadalmi egyeztetésében kell keresni, hanem a felel?s intézmények különböz? szint? együttm?ködésében és az ehhez kapcsolódó lehet?ségekben kell elemezni ahhoz, hogy az energiafordulatot helyi szinten is ki lehessen alakítani.
Az energiafordulat lényeges vezéreleme egy olyan energiapolitika, amely a gazdaságpolitikai vezetés és a hagyományos, valamint a megújuló energiaszektor elismert szakemberei által központilag és céltudatosan el?írt és szabályozó keretformában tükröz?dne vissza. Jó lenne, ha végre hazánkban is egy hatékony, valamint fenntartható kiépítésre ösztönz? és rugalmasan szabályozó rendszer lenne (pl.: a régen várt METÁR kidolgozott formája), amelyben például a betáplálási támogatás nagyságát is korrekten szabályoznák. Az így meghatározott különféle szabályozó és piacgazdasági intézkedések érdekeit azután országos-, régiós- és járás-, de akár határokon átnyúló szintekre is le lehetne bontani, ahol is ezek végül valóban a közösségi jólét érdekeinek komplex megvalósításában találkoznának.
E közös nemzeti és nemzetközi cél elérésének érdekében lehetne a helyi szerepl?k ökológiai, energiaellátási, környezetvédelmi, turisztikai és helyi gazdasági érdekeltségeit, azaz a regionális identitás célkit?zéseit kiemeltté és egységessé tenni.
Eddig sajnos elég nagy az ellentmondás az energiafordulat regionális lehet?ségei és a valóságos helyzet között, hiszen az átalakítási szerep betöltésére és annak gyakorlására, valamint a fejl?dési lehet?ségek kihasználására er?s gazdasági er?, jó hálózat és a regionális civilszervezetek elkötelezettségére lenne szükség.
Ezek hiányában történhet meg az, hogy a széler?m?vek, a napelemes rendszerek és a biomassza er?m?vek decentalizált technológiáinak lehetséges pozitív helyi hatásai egyre inkább az ún. „Big Playerek” eszközeivé válnak, és a decentralizált energiatermelés valós célja sok helyen háttérbe is szorul. (Pl. biogáz el?állítására nagyméret? repce és kukorica termelés a bérelt mez?gazdasági földterületeken, vagy, ahol a helyi lakosság nem részesül az onshore széler?m? parkok rohamos kiépítésének hasznából, vagy több, közvetlenül a mez?gazdasági termelés alól éppen kivont és megvásárolt földterületen közepes nagyságú (50-499 kWp) napelemes rendszerek telepítése). Leginkább az olyanoknak sikerül több milliárd forint uniós támogatáshoz jutni, akik tulajdonosi hátterét nem lehet átvilágítani, illetve a támogatott projekt is el?bb-utóbb köddé válik, és eredménye ismeretlen marad. Ezek az elharapódzó visszaélések mindenütt frusztrációt és konfliktusokat teremtenek.
A szolárkutatás szakemberei további árcsökkentéseket várnak a napelemes szektorban
Az elmúlt évek lényeges fejl?dési sikereinek ellenére még mindig nincs kimerítve a szoláráram költségcsökkentési lehet?sége (ábra).
A szakemberek véleménye szerint három területen kell a mostani állapoton változtatni ahhoz, hogy még kedvez?bb legyen a szoláráram: a szoláramot termel? rendszerek hatásfokának növelésében, az anyagköltségek csökkentésében és a gyártási folyamatok optimalizálásában. Ezek a pontok követik a fotovoltaikszövetség 2010-ben elindított innovatív kutatásainak projektjeit.
Az utóbbi években kétharmadára csökkent a kulcsrakész napelemes rendszerek bekerülési költsége és ennek a trendnek még nem belátható a vége. Egyes véleménye szerint 2020-ig további 30 százalékos árcsökkentés is lehetséges. A fotovoltaik a konvencionális energiaforrásokkal szemben világszerte a versenyképesség lépcs?fokán áll. Néhány éven belül egyre több piaci szegmensben és a Föld több régiójában már támogatás nélkül is gazdaságos lesz ez a technológia.
A jelenlegi trend szerint a világ villamosenergia-szükséglete közel 3%- kal fog évente emelkedni. Ez a fejl?dés összességében nézve legalább 50 százalékos energiaigény növekedést fog el?idézni 2030-ig. Az ezzel járó CO2-kibocsátás, a jelenlegi energiatermel? er?m?vek kiépítésének jellegéb?l és üzemelési módszeréb?l kifolyólag 3 500 megatonna CO2-kibocsátásra emelkedne. Amennyiben a villamosenergia el?állításához gázer?m?vekkel helyettesítenénk a jelenlegi széner?m?veket, úgy legalább 5 %-al tudnánk csökkenteni a jelenlegi CO2- kibocsátás nagyságát.
Tehát a jelenlegi széner?m?vek modern gázer?m?vekkel történ? széleskör? helyettesítése még az EU komplett CO2 emissziós értékeit is csökkentené.
A széner?m?vek gázer?m?vekkel (pl. „power-to-gas” technológiára) történ? teljes mérték? és id? el?tti kiváltása természetesen irreális lenne. Ahogyan az is természetes, hogy a fenntarthatóság és az ellátás biztonsága mellett továbbra is a gazdaságossági szemlélet az, amely nagyon fontos, hiszen nem lenne semmi értelme, hogy újabb építés? széner?m?veket állítsunk le csak azért, hogy csökkentsük a CO2 emisszió nagyságát. Nagyon megalapozott Németországban az a vélemény, hogy a megújuló energiák er?teljes kiépítése sem vezet mindig automatikusan jobb klímamérleghez. Azonban az átlátható potenciál igen mély benyomást kelt az emberben.
Viszont a kiöregedett széner?m?vek leállítása nemcsak az emissziós értéket csökkentheti, hanem még gazdaságos is lehet, mint azt az USA bebizonyította. Ezért nagyon fontos az energiatanulmányokban felmerül? esetek elemzésekor a fenntarthatóság, a biztonság és a gazdaságosság állandó szem el?tt tartása.
Manapság egyre több napelemes rendszert üzemeltet? társasházi tulajdonos válik közvetlenül áramértékesít?vé és látja el közvetlen szomszédjait illetve a nyilvános intézményeket zöldárammal. Azok az ökoáramtermel?k, akik az épület saját hálózatán keresztül látják el közvetlen környezetüket pl. az albérl?ket, csökkentett ökojárulékot és forgalmi adót is fizetnek.
A számlázásokra és egyéb adminisztratív kötelezettségek elintézésére már léteznek szolgáltató vállalkozások is. Az eddig kihasználatlan magánépületek és városi tet?k felületei és falai (BIPV) egyre jelent?sebbé válnak. De a termel?k részére továbbra is a betáplálási els?bbség a fontos.
Mindez még komplikáltabb lesz azonban akkor, ha a termel? a távolabb es?, szerz?dött fogyasztóihoz el?ször a közcélú hálózaton keresztül vezeti el a napelemes rendszer által termelt áramot. Ilyenkor a különböz? adók mellett például még a termelési prognózis kötelezettségét is figyelembe kell vennie, aminek segítségével aztán a hálózati felel?s biztosítani tudja saját közcélú hálózatának stabilitását.
Elméletileg még a teljes autark áramellátás is vonzóbb lehet az egyre költségkedvez?bb áramtárolás (akkutelepek) várhatóan gyors fejl?désével. De egy ideig még biztosan nem mondhatunk le a közcélú hálózatokra történ? csatlakozásról. Ma még azonban a nagyobb arányú saját célú felhasználásnál is ésszer?bb az ingadozó hozamot a közcélú hálózatban köztesen eltárolni. Az áramszolgáltatók természetesen nincsenek elragadtatva, ha csak a hiányzó mennyiséget veszi el t?lük az ember, de ezt a folyamatot megakadályozni már nem tudják.
Ne feledjük el, hogy az energiafordulat csak akkor fog sikerülni bárhol a világon, ha decentralizáltan történik, az még távolról sem elég, ha a nyilvánosság el?tt valami ellen vagyunk. Konkréttá és világossá kell tenni azt is, hogy mi mellett állunk ki.
Az energiafordulat költségeit egyenl?en kell felosztani a gazdasági szerepl?k között, a jövedelemben szegényebb háztartásokat pedig megfelel? szociálpolitikai megoldásokkal kell segíteni (a magyarok az európai egy f?re jutó átlagos vásárlóer? negyven százalékánál is kevesebb pénzb?l gazdálkodnak). Az energia- és szociálpolitikát sohasem szabad egymás ellen kijátszani!
Az innovációs lehet?ségek hozzáférhet?ségét meg kell nyitni és Európában kell tartani, amely által továbbra is versenyképesek maradhatunk.
Ezért lenne fontos, hogy Magyarország a fotovoltaik további kutatására és fejlesztésére (K&F), a már fejlett EU-s tagországokkal karöltve támogatási lehet?ségeket dolgozzon ki és készítsen el?.
2013.11.28. | forrás: Magyar Installateur 2013/11-12 | Michael Debreczeni
