Forradalmasítaná az energiatermelést és a bolygó szinte teljes energiaszükségletét biztosítaná, ha a Napban zajló fúziót földi körülmények között is reprodukálni lehetne. A fúziós energia területén hatalmas fejlesztések zajlanak, de temérdek probléma áll még a kutatók előtt, mire az első valóban gazdaságosan működő fúziós reaktor termelésbe áll. Az egyik ilyen problémára találtak megoldást a Texas A&M Egyetem kutatói.
A Nap az energiáját az egy protonból álló hidrogénatomok héliumatomokká való fúziójából nyeri. Hasonló, hatalmas hőmérséklettel járó reakció reprodukálása földi körülmények még nem sikerült, aminek csak egyik oka, hogy egyelőre nem ismerünk olyan anyagot, amely kibírná az extrém körülményeket, amelyek egy ilyen reaktor belsejében kialakulnának.
A fúziós energia hallatlan előnye, – amellett, hogy gyakorlatilag korlátlanul állna rendelkezésre – az, hogy a reakció „melléktermékeként” keletkező hélium szinte semmilyen káros hatással nincs a természetre. Nem toxikus anyag és nem is számít üvegházhatású anyagnak sem. Ezért is annyira vonzó lehetőség a jövőbeni energiatermelésre – mondta Dr. Michael Demkowicz, a Sience Daily című lapnak a Texas A&M Egyetem kutatója.
A probléma leegyszerűsítve annyi, hogy ha a héliumot egy szilárd anyagú tartályba (reaktorba) helyezzük, akkor az anyag a szénsavas ásványvizek széndioxid buborékaihoz hasonlóan pezsegni kezd. Minél több hélium kerül a tartályba, a jelenség annál intenzívebb lesz, a hélium buborékok összekapocsolódnak és végül mintegy szétrobbantják a tartály anyagát.
Erre a problémára találtak megoldást az Új-Mexikó-i Los Alamos Nemzeti laboratórium kutatói Demkovicz vezetésével. A tudósok azt vizsgálták, hogy miként viselkedik a hélium, vékony fémrétegek egymáshoz rögzítésével előállított nanokompozit anyagokban. Az eredmények, amelyeket a Science Advances hasábjain publikáltak, meglepetést okoztak. Ahelyett, hogy buborékok keletkeztek volna, a hélium hosszú csatornákba rendeződött, hasonlóan az élő szövetekben lévő erekhez.
Az eredmények valósággal sokkoltak minket – mondta Demkowicz. Ahogy minél több hélium került ezekbe a nanokompozit anyagokba, ezek a csatornák összekapcsolódtak egymással és az érrendszerhez hasonló struktúrát hoztak létre. Ezek az eredmények nagyban elősegítik egy olyan anyag kifejlesztését, amely ellenáll a héliumnak, ez pedig nélkülözhetetlen lenne a fúziós energiatermelés megvalósításához.
Forrás: nrgreport.com
