Az Energiaklub újabb város, ezúttal Salgótarján Fenntartható Energia és Klíma Akciótervének elkészítésében vállalt aktív szerepet.
Az Akcióterv célja, hogy támpontot adjon a város energetikai beruházásaihoz, és megfogalmazza azokat az intézkedéseket, melyekkel csökkenthetők a klímaváltozás kockázatai. A 2030-ra kitűzött 40%-os szén-dioxid kibocsátás csökkentési célok elérésének érdekében javaslatokat fogalmaz meg az energiahatékonyság javítása, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítása kapcsán.
Salgótarján elkötelezte magát az éghajlatvédelem és a fenntartható energiagazdálkodás irányába, 2017-ben csatlakozott a megújult Polgármesterek Klíma és Energiaügyi Szövetségéhez, a közgyűlés pedig már jóvá is hagyta az Energiaklub és a T-Systems Magyarország Zrt. által készített Akciótervet.
Salgótarján teljes energiafelhasználása a bázisévnek választott évben, 2009-ben 888 GWh volt, amely azóta kb. 17%-kal csökkent.
Az energiafelhasználásból eredő szén-dioxid-kibocsátás 2009-ben 175 ezer tonnát, 2015-ben 136 ezer tonnát tett ki. A kitűzött legalább 40%-os CO2-csökkentésből tehát 2015-ig kb. 22%-ot sikerült megvalósítani az eddigi intézkedésekkel, a hátralevő évek feladata lesz a további, összességében legalább 40%-os csökkentés elérése. A végső energiafogyasztás tekintetében 2009-ben a lakóépületek (43%), valamint a szolgáltató és ipari szektor (35%) képviselték a legnagyobb arányt.
Salgótarján szerencsés helyzetben van abból a szempontból, hogy megújuló energiaforrásokban bővelkedik a terület, illetve számos energiahatékonysági potenciállal lehet számolni. A környező erdők szigorúan tartamos erdőgazdálkodásával, a bányavizek hőszivattyús használatával, a számos lapostető napelemekkel és a magas épületek szélgenerátorokkal történő hasznosítása csak néhány a számtalan lehetőség közül.
Az egyik legjelentősebb megtakarítást egy helyi hulladékhasznosító kogenerációs erőmű áram és hő-termelésének köszönhetően lehetne elérni, melyet a közösségi közlekedés és a távhőellátás hasznosítana. Mindezek mellett nagy jelentőségük ellenére gyakran feledésbe merülnek, ám a sikerhez jelentősen hozzájárulnak a szemléletformálással, tájékoztatással, zöld közbeszerzéssel, zöld infrastruktúrával és életmódváltással (pl. szelektív hulladékgyűjtés) kapcsolatos intézkedési javaslatok is. Számításaink szerint mindezek segítségével Salgótarján elérheti a vállalt 40%-os CO2-kibocsátás-csökkentést 2030-ra 2009-hez képest.
Klímaadaptáció
A klímaakcióterv két fő részből áll: felméri az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat és a várható hatásokat, illetve alkalmazkodási intézkedésjavaslatokat fogalmaz meg. Salgótarján sérülékenységét a társadalmi-gazdasági helyzete is nagyban befolyásolja. A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerbe feltöltött adatok, a lakosság és a helyi szakemberek tapasztalatai alapján elsősorban a hőhullámok emberi egészségre gyakorolt hatásaira, a villámárvizekre és a fejlesztésekben rejlő alkalmazkodási potenciálra érdemes fókuszálni a 2030-ig terjedő időszakban.
Az erősségeket fontos kihasználni, illetve a meglévő értékeket óvni és tudatosítani, mint például a magas erdősültség és a főépítész adaptációs ismeretei. A helyi veszélykezelési és vízkárelhárítási tervek jó alapot adnak a kritikus helyzetek kezelésére.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás intézkedéseinek fókusza az akciótervben az intenzív csapadékok és a hőhullámok kezelése, melyek várhatóan gyakrabban és erőteljesebben fogják befolyásolni a salgótarjániak életét. Elsősorban az épületek, közterek és a sérülékeny társadalmi csoportok védelmére koncentrálnak, kiegészülve a tudatformálás és képzés terén szükséges tennivalókkal, melyek megteremtik az alapját a helyi társadalom sérülékenységének csökkentésének. Jelentős probléma továbbá a vízbázisok klímaérzékenysége, ezért szerepel az intézkedéscsomagban az ivóvízellátó hálózat felújítása, ami jelenleg rendkívül rossz állapotban van.
Forrás: energiaklub.hu
