http://www.sma.de/en/products/software/sunny-design.html
Az egész éves áramfogyasztást fedezheti és karbantartást sem igényel a hálózatra kapcsolt napelemes rendszer. Az engedélyeztetést és telepítést érdemes szakcégre bízni.
A napelemes rendszer kiválasztását az áramfogyasztás és a helyszín lehet?ségei határozzák meg. Ha van villamos hálózat (be van kötve az áram), akkor a korszer?bb és jóval gazdaságosabb megoldás a hálózatra kapcsolt rendszer. Mivel az engedélyeztetés meglehet?sen komplikált folyamat, mindenképpen érdemes napelem forgalmazó-telepít? szakcégekre bízni, azaz kulcsrakész rendszert „vásárolni”. Jó hasonlat lehet egy komplett f?tés rendszer kiépítése, annak kialakításában és engedélyeztetésében is a szakcégek a kompetensek – mondta el a MaNap Iparági Egyesület és a Manitu Solar részér?l Szolnoki Ádám.
Azt, hogy mekkora és milyen napelemes rendszerre van szükségünk, az áramfogyasztás és a helyszín határozza meg. Legpontosabban az egy év alatt elfogyasztott áram, azaz kWh (kilowattóra) mennyiség alapján lehet tervezni, a rendelkezésre álló tet?felület figyelembe vételével. Ez alapján el?zetes igénybejelentést kell benyújtani a szolgáltatóhoz. Mivel a rendszert 50 kilowatt (vagy kVA) alatt (lakossági méret tipikusan 2,5-8 kWp) köteles a szolgáltató befogadni, így a válaszként kapott feltételek között a használható eszközök, esetleg a szükséges átalakítások szerepelnek jellemz?en. (A napelemek névleges óránkénti teljesítményét, névleges csúcsteljesítményét kWp-ben, „kilo watt peak”-ben adják meg.) Ezt követ?en a szolgáltató felé csatlakozási tervdokumentációt kell benyújtani, ami megfelelés esetén jóváhagyásra kerül – ezt szintén a szakcégek készítik el. Elvileg ekkor kezd?dne a kivitelezés, ami 1-4 napig tart összesen, de szakcégek – ismerve a rendszertervek kritériumait, a kett?t párhuzamosan is intézhetik. A jóváhagyást követ?en az ügyféllel a szolgáltató szerz?dést módosít (ebben szerepel, hogy van egy háztartási méret? kiser?m? (HMKE) is a hálózatán).
Ezt követ?en indul az óracsere (úgynevezett ad-vesz mér? fölszerelése; éves elszámolás keretében nettósítják a termelés/fogyasztást), mely a jellemz? lakossági nagyságrendben ingyenes, költségét a szolgáltató állja. Amennyiben pályázati forrást szeretne igénybe venni, akkor a pályázat benyújtása, elbírálása külön folyamat, amely általában egy kész rendszer-ajánlat alapján elkészíthet?. A tipikus átfutási id? a megrendelést?l a kulcsrakész állapotig 1-4 hét, amib?l a helyszíni szerelés 1-4 munkanapot vesz igénybe. Az engedélyeztetés és óracsere valójában a sz?k keresztmetszet, ez 1-3 hónap között változik.
Jótanácsok, hasznos tippek
– Nem városi környezetben, ahol felmerülhet, hogy a villamos hálózat nem elég „er?s”, vagy megbízható, mindenképpen érdemes megvárni a szolgáltató igénybejelentésre adott válaszát. Amennyiben villamosságilag jól ellátott környezetben vagyunk (város, iparterület közelsége), – ha a fent említett kiépített teljesítmény elegend? – nem várható meglepetés.
– El?fordul, hogy az óracsere lassan történik meg, így „kárba veszhet” némi termelés, de ez egyre kevésbé jellemz?.
– Kóklerek és „nagyokat ígér?k” természetesen itt is vannak, de ha valaki az interneten található cégek közül többet megkérdez, akkor könnyen kisz?rhetik az ügyfelek az ellentmondásosnak ítélt információt és vállalkozót. A MANAP célja a piac megtisztítása is, a tagok közül id?vel kisz?rik azon cégeket, akik kártékonyan tevékenykednek. Egyel?re ilyen problémával nem szembesült az egyesület, ami valószín?leg annak tudható be, hogy tagnak azok jelentkeztek, akik hosszú távon, megbízható módon igyekeznek ezen a piacon részt venni.
– A várható termelés mindig egy kritikus kérdés – erre, ha nem is 100 százalékos, de mégis a legmegbízhatóbb független forrás az Európai Bizottság PVGIS projektje által készített kalkulátor.
Árak és trendek
A csatlakozásnak esetleg óracsere költsége lehet, ami 80-120 ezer forint + áfa között mozoghat. A csatlakozási dokumentáció elkészítése általában az installátor kulcsrekész árában benne van. Egy tipikus családi házra – 300 kWh havi fogyasztás – körülbelül 14-15 ezer forint, melynek 90-95 százalékát napelemmel akarjuk megtermelni, egy 3 kWp méret? rendszer való – ennek kulcsrakész bekerülés költsége bruttó 2,4 és 3 millió forint között van, azaz kilowattonként a rendszer bruttó 800-1000 ezer forint, attól függ?en, hogy milyen min?ség? napelem modult szeretnénk a rendszerben. A bekerülési érték hozzávet?leges megoszlása: 60 százalék napelem, 15 százalék inverter, 10-15 százalék között a szerelvény és szintén 10-15 százalék között a munkadíj.
A szaldó elszámolás a törvény szerint ugyan megengedi, hogy többet termeljünk, s?t elvileg az általunk fizetett tarifa 85 százalékát vissza is fizetné a szolgáltató a többletre, de a szabályozás még tele van lyukakkal (például adóvonzat, számlaadási kötelezettség). A bizonytalan helyzet miatt a feltételekben hamarosan változás várható, addig azonban az egyesület senkit sem buzdít a saját fogyasztást meghaladó, bevételszerzést célzó napelemes áramtermelésre HMKE méretnél.
Amennyiben m?ködés közben a napelemes rendszer éppen többet termel, mint amit a ház elhasznál (jellemz?en nappal, nyáron), akkor a fel nem használt áramot visszatáplálják az áramszolgáltató hálózatába. A napi és évközbeni ingadozás miatt (napelemes rendszer éves termelés javát április és november között termeli meg) érdemes átállni éves elszámolásra az áramszolgáltatója felé, így a nyáron és nappal megtermelt plusz kWh-kat télen és este visszaveheti szaldó elszámolással – azaz az áramszolgáltatója hálózatát használja „átmeneti tárolóként”. Ebben az esetben a megtermelt kWh teljes egészében leírásra kerül, tehát nem csak a számlán szerepl? kWh-kal fizet kevesebbet, hanem az ezzel arányos rendszerhasználati és egyéb díjak is csökkennek.
forrás: napi.hu
A napelemes rendszer kiválasztását az áramfogyasztás és a helyszín lehet?ségei határozzák meg. Ha van villamos hálózat (be van kötve az áram), akkor a korszer?bb és jóval gazdaságosabb megoldás a hálózatra kapcsolt rendszer. Mivel az engedélyeztetés meglehet?sen komplikált folyamat, mindenképpen érdemes napelem forgalmazó-telepít? szakcégekre bízni, azaz kulcsrakész rendszert „vásárolni”. Jó hasonlat lehet egy komplett f?tés rendszer kiépítése, annak kialakításában és engedélyeztetésében is a szakcégek a kompetensek – mondta el a MaNap Iparági Egyesület és a Manitu Solar részér?l Szolnoki Ádám.
Azt, hogy mekkora és milyen napelemes rendszerre van szükségünk, az áramfogyasztás és a helyszín határozza meg. Legpontosabban az egy év alatt elfogyasztott áram, azaz kWh (kilowattóra) mennyiség alapján lehet tervezni, a rendelkezésre álló tet?felület figyelembe vételével. Ez alapján el?zetes igénybejelentést kell benyújtani a szolgáltatóhoz. Mivel a rendszert 50 kilowatt (vagy kVA) alatt (lakossági méret tipikusan 2,5-8 kWp) köteles a szolgáltató befogadni, így a válaszként kapott feltételek között a használható eszközök, esetleg a szükséges átalakítások szerepelnek jellemz?en. (A napelemek névleges óránkénti teljesítményét, névleges csúcsteljesítményét kWp-ben, „kilo watt peak”-ben adják meg.) Ezt követ?en a szolgáltató felé csatlakozási tervdokumentációt kell benyújtani, ami megfelelés esetén jóváhagyásra kerül – ezt szintén a szakcégek készítik el. Elvileg ekkor kezd?dne a kivitelezés, ami 1-4 napig tart összesen, de szakcégek – ismerve a rendszertervek kritériumait, a kett?t párhuzamosan is intézhetik. A jóváhagyást követ?en az ügyféllel a szolgáltató szerz?dést módosít (ebben szerepel, hogy van egy háztartási méret? kiser?m? (HMKE) is a hálózatán).
Ezt követ?en indul az óracsere (úgynevezett ad-vesz mér? fölszerelése; éves elszámolás keretében nettósítják a termelés/fogyasztást), mely a jellemz? lakossági nagyságrendben ingyenes, költségét a szolgáltató állja. Amennyiben pályázati forrást szeretne igénybe venni, akkor a pályázat benyújtása, elbírálása külön folyamat, amely általában egy kész rendszer-ajánlat alapján elkészíthet?. A tipikus átfutási id? a megrendelést?l a kulcsrakész állapotig 1-4 hét, amib?l a helyszíni szerelés 1-4 munkanapot vesz igénybe. Az engedélyeztetés és óracsere valójában a sz?k keresztmetszet, ez 1-3 hónap között változik.
Jótanácsok, hasznos tippek
– Nem városi környezetben, ahol felmerülhet, hogy a villamos hálózat nem elég „er?s”, vagy megbízható, mindenképpen érdemes megvárni a szolgáltató igénybejelentésre adott válaszát. Amennyiben villamosságilag jól ellátott környezetben vagyunk (város, iparterület közelsége), – ha a fent említett kiépített teljesítmény elegend? – nem várható meglepetés.
– El?fordul, hogy az óracsere lassan történik meg, így „kárba veszhet” némi termelés, de ez egyre kevésbé jellemz?.
– Kóklerek és „nagyokat ígér?k” természetesen itt is vannak, de ha valaki az interneten található cégek közül többet megkérdez, akkor könnyen kisz?rhetik az ügyfelek az ellentmondásosnak ítélt információt és vállalkozót. A MANAP célja a piac megtisztítása is, a tagok közül id?vel kisz?rik azon cégeket, akik kártékonyan tevékenykednek. Egyel?re ilyen problémával nem szembesült az egyesület, ami valószín?leg annak tudható be, hogy tagnak azok jelentkeztek, akik hosszú távon, megbízható módon igyekeznek ezen a piacon részt venni.
– A várható termelés mindig egy kritikus kérdés – erre, ha nem is 100 százalékos, de mégis a legmegbízhatóbb független forrás az Európai Bizottság PVGIS projektje által készített kalkulátor.
Árak és trendek
A csatlakozásnak esetleg óracsere költsége lehet, ami 80-120 ezer forint + áfa között mozoghat. A csatlakozási dokumentáció elkészítése általában az installátor kulcsrekész árában benne van. Egy tipikus családi házra – 300 kWh havi fogyasztás – körülbelül 14-15 ezer forint, melynek 90-95 százalékát napelemmel akarjuk megtermelni, egy 3 kWp méret? rendszer való – ennek kulcsrakész bekerülés költsége bruttó 2,4 és 3 millió forint között van, azaz kilowattonként a rendszer bruttó 800-1000 ezer forint, attól függ?en, hogy milyen min?ség? napelem modult szeretnénk a rendszerben. A bekerülési érték hozzávet?leges megoszlása: 60 százalék napelem, 15 százalék inverter, 10-15 százalék között a szerelvény és szintén 10-15 százalék között a munkadíj.
A szaldó elszámolás a törvény szerint ugyan megengedi, hogy többet termeljünk, s?t elvileg az általunk fizetett tarifa 85 százalékát vissza is fizetné a szolgáltató a többletre, de a szabályozás még tele van lyukakkal (például adóvonzat, számlaadási kötelezettség). A bizonytalan helyzet miatt a feltételekben hamarosan változás várható, addig azonban az egyesület senkit sem buzdít a saját fogyasztást meghaladó, bevételszerzést célzó napelemes áramtermelésre HMKE méretnél.
Amennyiben m?ködés közben a napelemes rendszer éppen többet termel, mint amit a ház elhasznál (jellemz?en nappal, nyáron), akkor a fel nem használt áramot visszatáplálják az áramszolgáltató hálózatába. A napi és évközbeni ingadozás miatt (napelemes rendszer éves termelés javát április és november között termeli meg) érdemes átállni éves elszámolásra az áramszolgáltatója felé, így a nyáron és nappal megtermelt plusz kWh-kat télen és este visszaveheti szaldó elszámolással – azaz az áramszolgáltatója hálózatát használja „átmeneti tárolóként”. Ebben az esetben a megtermelt kWh teljes egészében leírásra kerül, tehát nem csak a számlán szerepl? kWh-kal fizet kevesebbet, hanem az ezzel arányos rendszerhasználati és egyéb díjak is csökkennek.
Forrás: napi.hu
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Nemzeti Energiastratégia elfogadása után szemléletformálási cselekvési tervet készít az energiatakarékosság és energiahatékonyság társadalmi elfogadottságának növelésére – jelentette be a klíma- és energiaügyért felel?s államtitkár a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gömörsz?l?s információs központjának átadásán szombaton.
A kistérséggel szomszédos területen, az Aggteleki Nemzeti Parkban 198 millió forintos támogatással megújul az aggteleki karszt barlangjaiban kiépített világítási rendszer. Egy újabb, 45,9 millió forintos támogatás révén pedig Bodrogzug térségében a vizes él?helyek rehabilitációja is megvalósul.
Az államtitkár kitért arra, hogy „ma még nehezen elképzelhet? mélység?” energiahatékonysági beavatkozásokra lesz szükség a következ? két évtizedben, ám ez nem csak kötelezettséget, hanem lehet?séget jelenthet, ugyanis így tartós keresletet biztosító bels? piac épülhet a hazai mikro- és kisvállalkozások számára.
Elkerülhetetlen a gazdasági élet teljes átstrukturálása, az anyag- és energiatakarékos technológiák elterjedésének el?segítése. Környezettudatos gondolkodáson alapuló fogyasztói szokásokat kell kialakítani, amelyek figyelembe veszik a természeti er?források megújulási képességét is – hívta fel a figyelmet.
A következ? id?szak feladatainak megvalósításában a „legfontosabb szövetségeseknek” a felnövekv? nemzedék tagjait nevezte, ezért is fontos, hogy a legújabb, a természeti er?forrásokat szelíd módon hasznosító technológiákat testközelb?l is megismerjék – fejtette ki.
A Miskolci Ökológiai Intézet által indított gömörsz?l?si projekt a fenntartható fejl?dés gyakorlati megvalósulásának el?mozdítását ösztönzi a fenntartható életmód és viselkedésminták népszer?sítésével – hangsúlyozta Bencsik János.
A projekt részeként elkészült az új információs központ és megújultak a szállásépületek. A tervezés során figyelembe vették a megújuló energiaforrásokra alapozott, korszer? technológiákat, az új épület falát úgynevezett félpasszívház-típusú megoldással alakították ki. Az államtitkár szerint ez a fejlesztés jól példázza, hogy a helyi és a központi kormányzat együttm?ködése valóban az alapoktól újíthatja meg Magyarországot az Új Széchenyi Terv forrásainak célzott felhasználásával.
Forrás: hirszerzo.hu
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Nemzeti Energiastratégia elfogadása után szemléletformálási cselekvési tervet készít az energiatakarékosság és energiahatékonyság társadalmi elfogadottságának növelésére – jelentette be a klíma- és energiaügyért felel?s államtitkár a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gömörsz?l?s információs központjának átadásán szombaton.
A kistérséggel szomszédos területen, az Aggteleki Nemzeti Parkban 198 millió forintos támogatással megújul az aggteleki karszt barlangjaiban kiépített világítási rendszer. Egy újabb, 45,9 millió forintos támogatás révén pedig Bodrogzug térségében a vizes él?helyek rehabilitációja is megvalósul.
Az államtitkár kitért arra, hogy „ma még nehezen elképzelhet? mélység?” energiahatékonysági beavatkozásokra lesz szükség a következ? két évtizedben, ám ez nem csak kötelezettséget, hanem lehet?séget jelenthet, ugyanis így tartós keresletet biztosító bels? piac épülhet a hazai mikro- és kisvállalkozások számára.
Elkerülhetetlen a gazdasági élet teljes átstrukturálása, az anyag- és energiatakarékos technológiák elterjedésének el?segítése. Környezettudatos gondolkodáson alapuló fogyasztói szokásokat kell kialakítani, amelyek figyelembe veszik a természeti er?források megújulási képességét is – hívta fel a figyelmet.
A következ? id?szak feladatainak megvalósításában a „legfontosabb szövetségeseknek” a felnövekv? nemzedék tagjait nevezte, ezért is fontos, hogy a legújabb, a természeti er?forrásokat szelíd módon hasznosító technológiákat testközelb?l is megismerjék – fejtette ki.
A Miskolci Ökológiai Intézet által indított gömörsz?l?si projekt a fenntartható fejl?dés gyakorlati megvalósulásának el?mozdítását ösztönzi a fenntartható életmód és viselkedésminták népszer?sítésével – hangsúlyozta Bencsik János.
A projekt részeként elkészült az új információs központ és megújultak a szállásépületek. A tervezés során figyelembe vették a megújuló energiaforrásokra alapozott, korszer? technológiákat, az új épület falát úgynevezett félpasszívház-típusú megoldással alakították ki. Az államtitkár szerint ez a fejlesztés jól példázza, hogy a helyi és a központi kormányzat együttm?ködése valóban az alapoktól újíthatja meg Magyarországot az Új Széchenyi Terv forrásainak célzott felhasználásával.
Forrás: hirszerzo.hu
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Nemzeti Energiastratégia elfogadása után szemléletformálási cselekvési tervet készít az energiatakarékosság és energiahatékonyság társadalmi elfogadottságának növelésére – jelentette be a klíma- és energiaügyért felel?s államtitkár a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gömörsz?l?s információs központjának átadásán szombaton.
A kistérséggel szomszédos területen, az Aggteleki Nemzeti Parkban 198 millió forintos támogatással megújul az aggteleki karszt barlangjaiban kiépített világítási rendszer. Egy újabb, 45,9 millió forintos támogatás révén pedig Bodrogzug térségében a vizes él?helyek rehabilitációja is megvalósul.
Az államtitkár kitért arra, hogy „ma még nehezen elképzelhet? mélység?” energiahatékonysági beavatkozásokra lesz szükség a következ? két évtizedben, ám ez nem csak kötelezettséget, hanem lehet?séget jelenthet, ugyanis így tartós keresletet biztosító bels? piac épülhet a hazai mikro- és kisvállalkozások számára.
Elkerülhetetlen a gazdasági élet teljes átstrukturálása, az anyag- és energiatakarékos technológiák elterjedésének el?segítése. Környezettudatos gondolkodáson alapuló fogyasztói szokásokat kell kialakítani, amelyek figyelembe veszik a természeti er?források megújulási képességét is – hívta fel a figyelmet.
A következ? id?szak feladatainak megvalósításában a „legfontosabb szövetségeseknek” a felnövekv? nemzedék tagjait nevezte, ezért is fontos, hogy a legújabb, a természeti er?forrásokat szelíd módon hasznosító technológiákat testközelb?l is megismerjék – fejtette ki.
A Miskolci Ökológiai Intézet által indított gömörsz?l?si projekt a fenntartható fejl?dés gyakorlati megvalósulásának el?mozdítását ösztönzi a fenntartható életmód és viselkedésminták népszer?sítésével – hangsúlyozta Bencsik János.
A projekt részeként elkészült az új információs központ és megújultak a szállásépületek. A tervezés során figyelembe vették a megújuló energiaforrásokra alapozott, korszer? technológiákat, az új épület falát úgynevezett félpasszívház-típusú megoldással alakították ki. Az államtitkár szerint ez a fejlesztés jól példázza, hogy a helyi és a központi kormányzat együttm?ködése valóban az alapoktól újíthatja meg Magyarországot az Új Széchenyi Terv forrásainak célzott felhasználásával.
Forrás: hirszerzo.hu
iframe>
Két, egymástól független kutatás is beért a napokban, amely segítheti az olajtól, illetve a fosszilis üzemanyagoktól való elszakadásunkat.
Napjainkban az emberiség a számára szükséges energia durván 85 százalékát szerzi nem megújuló, fosszilis forrásokból; olajból, szénb?l és földgázból. A fogyasztás természetesen a készletek apadásával jár (az ennek nyomán megugró benzinárakat mindenki tapasztalhatta, ha máshogy nem, a kenyér árán keresztül), és ezt ellensúlyozni egyel?re nem is tudjuk. Pedig már csupán az ezzel járó klímaváltozás hatásainak mérséklése szempontjából is jót tenne, ha radikálisan csökkenthetnénk a légkörbe puffogtatott szén- és kénalapú gázok mennyiségét. Arról nem is beszélve, hogy 2050-re a világ jelenlegi energiaigénye legalább duplázódni fog.
Az olyan megújuló energiaforrások, mint a napsugárzást használó fotovoltaikus elemek és a széler?m?vek csak apró lépést jelentenek a fosszilis energiaforrásoktól való eltávolodás irányában. Ezek sajnos sem megfelel? mennyiségben, sem elég alacsony áron nem tudnak komplett alternatíván nyújtani. Részben azért nem, mert egy megkövesedett koncepcióra alapulnak – az emberiség szeret az elektromosságra, mint f? energiahordozóra támaszkodni.
Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy mi történne, ha nem elektromosság formájában kapnánk az energia nagy részét. Nem hatalmas er?m?vekben állítanánk el?, aztán magasfeszültség? vezetékeken szállítanánk el a lakásokig és az ipari fogyasztókig. Természetesen arról szó sincs, hogy újfent g?zgépeket állítsunk használatba, de például olyan alternatív energiatárolók felhasználásával már régóta kísérleteznek, mint a hidrogéngáz vagy a metán. Ezek kívülr?l való állapotváltoztatással alakíthatók energiatárolóvá – például napsugárzás segítségével.
Fotoszintézis és széndioxid-átalakítás
Ezek a megoldások eddig inkább csak tapogatózások voltak; a módszerek ugyan m?ködnek, csak nem túl hatékonyan, ugyanakkor drágán. Remélhet?leg ezen változtat majd a Cambridge-ben található MIT fejlesztés. Daniel Nocera, a Massachusetts-i M?szaki Intézet kémikusa ugyanis nem ész nélkül szórta el az adófizet?k pénzét: olyan „mesterséges levelet” hozott létre olcsó alapanyagokból, amely a növények fotoszintetizálását utánozza. Ennek köszönhet?en képes a vizet molekuláris hidrogénre (H2) és oxigénre (O2) bontani, azaz hidrogén- és oxigéngázt el?állítani. Ehhez egy vékony, lapos, háromréteg? szilícium napcellát használt. A szerkezetet egy pohár vízbe helyezve és közvetlen napfénynek kitéve a szilícium elnyeli a napsugárzás fotonjait, elég energiával rendelkez? elektronokat termelve ahhoz, hogy beinduljon a folyamat. Az így keletkez? hidrogéngáz ezt követ?en eltárolható vagy el is égethet?, illetve egy üzemanyagcellán átfuttatva elektromosság termelhet? általa.
A másik tanulmányt az Illinois állambeli Champaignben található Dioxide Materials kémikusa, Richard Masel és az Illinois-i Urbana-Champaign Egyetem kutatója, Paul Kenis publikálta. Közlésük szerint felfedeztek egy új, a korábbiakhoz képest jóval energiahatékonyabb eljárást a széndioxid (CO2) szénmonoxiddá (CO) való átalakítására. Ez az els? lépés abban a folyamatban, melynek során mesterségesen lehet szénhidrogén üzemanyagot el?állítani. Noha az eljárás már régóta a tudósok fókuszában van, mindmáig csak olyan megoldásokkal tudott el?állni a tudomány, mely nagy elektromos feszültséget igényelt, tehát gazdaságtalanná és nehézkessé tette a folyamatot, összességében jóval több energiabefektetést igényelve, mint amennyit végül ki lehetett bel?le nyerni.
Masel, Kenis és kollégái azonban rájöttek, hogy egy speciális oldószer segítségével – amit a kutatók csak ionos folyadéknak hívnak – ez az energiaigény tizedére csökkenthet?. Ez az oldószer voltaképp egyfajta folyékony só, ami hatékonyan képes a CO2 stabilizálására, amikor az extra negatív töltést kap (ez a széndioxid-szénmonoxid átalakítás els? lépése). A stabil állapot pedig jelent?sen csökkenti a küls? energiabevitel igényét.
Ugyan külön-külön egyik megoldás sem hoz áttörést, de mivel a fenti területeket rengetegen kutatják, ezek az úttör? munkák egyrészt támogatást nyújtanak a többi szakember számára, m?köd? rendszerként szolgáltatva bizonyítékot, másrészt támpontot adhatnak a további kutatásoknak. Más út ugyanis nem nagyon létezik az emberiség számára… Forrás:ma.hu
Két, egymástól független kutatás is beért a napokban, amely segítheti az olajtól, illetve a fosszilis üzemanyagoktól való elszakadásunkat.
Napjainkban az emberiség a számára szükséges energia durván 85 százalékát szerzi nem megújuló, fosszilis forrásokból; olajból, szénb?l és földgázból. A fogyasztás természetesen a készletek apadásával jár (az ennek nyomán megugró benzinárakat mindenki tapasztalhatta, ha máshogy nem, a kenyér árán keresztül), és ezt ellensúlyozni egyel?re nem is tudjuk. Pedig már csupán az ezzel járó klímaváltozás hatásainak mérséklése szempontjából is jót tenne, ha radikálisan csökkenthetnénk a légkörbe puffogtatott szén- és kénalapú gázok mennyiségét. Arról nem is beszélve, hogy 2050-re a világ jelenlegi energiaigénye legalább duplázódni fog.
Az olyan megújuló energiaforrások, mint a napsugárzást használó fotovoltaikus elemek és a széler?m?vek csak apró lépést jelentenek a fosszilis energiaforrásoktól való eltávolodás irányában. Ezek sajnos sem megfelel? mennyiségben, sem elég alacsony áron nem tudnak komplett alternatíván nyújtani. Részben azért nem, mert egy megkövesedett koncepcióra alapulnak – az emberiség szeret az elektromosságra, mint f? energiahordozóra támaszkodni.
Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy mi történne, ha nem elektromosság formájában kapnánk az energia nagy részét. Nem hatalmas er?m?vekben állítanánk el?, aztán magasfeszültség? vezetékeken szállítanánk el a lakásokig és az ipari fogyasztókig. Természetesen arról szó sincs, hogy újfent g?zgépeket állítsunk használatba, de például olyan alternatív energiatárolók felhasználásával már régóta kísérleteznek, mint a hidrogéngáz vagy a metán. Ezek kívülr?l való állapotváltoztatással alakíthatók energiatárolóvá – például napsugárzás segítségével.
Fotoszintézis és széndioxid-átalakítás
Ezek a megoldások eddig inkább csak tapogatózások voltak; a módszerek ugyan m?ködnek, csak nem túl hatékonyan, ugyanakkor drágán. Remélhet?leg ezen változtat majd a Cambridge-ben található MIT fejlesztés. Daniel Nocera, a Massachusetts-i M?szaki Intézet kémikusa ugyanis nem ész nélkül szórta el az adófizet?k pénzét: olyan „mesterséges levelet” hozott létre olcsó alapanyagokból, amely a növények fotoszintetizálását utánozza. Ennek köszönhet?en képes a vizet molekuláris hidrogénre (H2) és oxigénre (O2) bontani, azaz hidrogén- és oxigéngázt el?állítani. Ehhez egy vékony, lapos, háromréteg? szilícium napcellát használt. A szerkezetet egy pohár vízbe helyezve és közvetlen napfénynek kitéve a szilícium elnyeli a napsugárzás fotonjait, elég energiával rendelkez? elektronokat termelve ahhoz, hogy beinduljon a folyamat. Az így keletkez? hidrogéngáz ezt követ?en eltárolható vagy el is égethet?, illetve egy üzemanyagcellán átfuttatva elektromosság termelhet? általa.
A másik tanulmányt az Illinois állambeli Champaignben található Dioxide Materials kémikusa, Richard Masel és az Illinois-i Urbana-Champaign Egyetem kutatója, Paul Kenis publikálta. Közlésük szerint felfedeztek egy új, a korábbiakhoz képest jóval energiahatékonyabb eljárást a széndioxid (CO2) szénmonoxiddá (CO) való átalakítására. Ez az els? lépés abban a folyamatban, melynek során mesterségesen lehet szénhidrogén üzemanyagot el?állítani. Noha az eljárás már régóta a tudósok fókuszában van, mindmáig csak olyan megoldásokkal tudott el?állni a tudomány, mely nagy elektromos feszültséget igényelt, tehát gazdaságtalanná és nehézkessé tette a folyamatot, összességében jóval több energiabefektetést igényelve, mint amennyit végül ki lehetett bel?le nyerni.
Masel, Kenis és kollégái azonban rájöttek, hogy egy speciális oldószer segítségével – amit a kutatók csak ionos folyadéknak hívnak – ez az energiaigény tizedére csökkenthet?. Ez az oldószer voltaképp egyfajta folyékony só, ami hatékonyan képes a CO2 stabilizálására, amikor az extra negatív töltést kap (ez a széndioxid-szénmonoxid átalakítás els? lépése). A stabil állapot pedig jelent?sen csökkenti a küls? energiabevitel igényét.
Ugyan külön-külön egyik megoldás sem hoz áttörést, de mivel a fenti területeket rengetegen kutatják, ezek az úttör? munkák egyrészt támogatást nyújtanak a többi szakember számára, m?köd? rendszerként szolgáltatva bizonyítékot, másrészt támpontot adhatnak a további kutatásoknak. Más út ugyanis nem nagyon létezik az emberiség számára… Forrás:ma.hu
Devecserben épül Magyarország els? autonóm szalmaháza,
amely egy a vörösiszap-katasztrófában otthonát elvesztett négytagú családnak pénzforgalom nélkül, felajánlásokból valósul meg – mondta a kezdeményezést életre hívó Pannon Presztízs magazin szerkeszt?je.
Tancsa Ágnes elmondta, a város önkormányzata azonnal a kezdeményezés mellé állt és kijelölte azt a 1023 négyzetméteres telket, ahol elkezd?dhetett az építkezés. Els?sorban újrakezdési lehet?séget szeretnénk adni egy családnak, környezetbarát, független, gazdaságos otthon formájában, ami az elvesztettet igyekszik pótolni – fogalmazott Tancsa Ágnes, hozzátéve, hogy szeretnék, ha az emberek jobban megismernék a devecserihez hasonló energiatudatos aktívházakat.
Az egyedülálló kezdeményezésr?l – amelyhez azóta nyolcvan cég, köztük az E.ON, a Bakonyerd? Zrt., a Bakonykarszt Zrt., a Mofém Zrt., a Tondach Hungária Zrt., a Zalakerámia és a Waberers is csatlakozott – tavaly decemberben született a Fejér Megyei Építészek Kamarája, Devecser Város Önkormányzata, Endes Attila és a Pannon Presztízs Magazin között egy megállapodás. Ebben rögzítették, hogy minden segítséget és támogatást megadnak a Presztízs Összefogás Ház felépüléséhez, és a megállapodás tartalmazza azt is, hogy az építészkamara tervezteti a házat és készítteti el az építési engedélyhez szükséges dokumentációt, Endes Attila technológiai elképzelései alapján – tette hozzá.
Tájékoztatása szerint a „Presztízs Összefogás Ház” egy 115 négyzetméteres, háromszobás családi ház, melynek egyediségét nem a küls? megjelenése, hanem energiatudatossága adja: energiaellátását napelemek és szélgenerátor biztosítja, a használati meleg vizet napkollektor állítja el?. Saját szennyvíztisztító rendszerrel, fúrt kúttal, víztisztítóval rendelkezik. Talajkollektor melegíti el? a beérkez? leveg?t a h?szivattyús szell?z?berendezés számára.
Táncsa Ágnes hozzátette, hogy a falakban, a vakolatban, a talajban hitelesített szenzorok mérik a h?mérsékletet, a páratartalmat, melyet egy központi egység összegez és értékel. A küls? meteorológiai állomás adataival összevetve hiteles értékeket mutat a napelemek, a napkollektor, a szélgenerátor m?ködésér?l, a szalma épít?anyagként való felhasználásáról.
Terveik szerint a devecseri család karácsonyra beköltözhet új otthonába, a házat vasárnap az 1000 Magyar Ház – Magyarázom a házam program keretében nyílt napon mutatták be az érdekl?d?knek.
forrás: MTI.hu
Devecserben épül Magyarország els? autonóm szalmaháza, amely egy a vörösiszap-katasztrófában otthonát elvesztett négytagú családnak pénzforgalom nélkül,
felajánlásokból valósul meg – mondta a kezdeményezést életre hívó Pannon Presztízs magazin szerkeszt?je.
Tancsa Ágnes elmondta, a város önkormányzata azonnal a kezdeményezés mellé állt és kijelölte azt a 1023 négyzetméteres telket, ahol elkezd?dhetett az építkezés. Els?sorban újrakezdési lehet?séget szeretnénk adni egy családnak, környezetbarát, független, gazdaságos otthon formájában, ami az elvesztettet igyekszik pótolni – fogalmazott Tancsa Ágnes, hozzátéve, hogy szeretnék, ha az emberek jobban megismernék a devecserihez hasonló energiatudatos aktívházakat.
Az egyedülálló kezdeményezésr?l – amelyhez azóta nyolcvan cég, köztük az E.ON, a Bakonyerd? Zrt., a Bakonykarszt Zrt., a Mofém Zrt., a Tondach Hungária Zrt., a Zalakerámia és a Waberers is csatlakozott – tavaly decemberben született a Fejér Megyei Építészek Kamarája, Devecser Város Önkormányzata, Endes Attila és a Pannon Presztízs Magazin között egy megállapodás. Ebben rögzítették, hogy minden segítséget és támogatást megadnak a Presztízs Összefogás Ház felépüléséhez, és a megállapodás tartalmazza azt is, hogy az építészkamara tervezteti a házat és készítteti el az építési engedélyhez szükséges dokumentációt, Endes Attila technológiai elképzelései alapján – tette hozzá.
Tájékoztatása szerint a „Presztízs Összefogás Ház” egy 115 négyzetméteres, háromszobás családi ház, melynek egyediségét nem a küls? megjelenése, hanem energiatudatossága adja: energiaellátását napelemek és szélgenerátor biztosítja, a használati meleg vizet napkollektor állítja el?. Saját szennyvíztisztító rendszerrel, fúrt kúttal, víztisztítóval rendelkezik. Talajkollektor melegíti el? a beérkez? leveg?t a h?szivattyús szell?z?berendezés számára.
Táncsa Ágnes hozzátette, hogy a falakban, a vakolatban, a talajban hitelesített szenzorok mérik a h?mérsékletet, a páratartalmat, melyet egy központi egység összegez és értékel. A küls? meteorológiai állomás adataival összevetve hiteles értékeket mutat a napelemek, a napkollektor, a szélgenerátor m?ködésér?l, a szalma épít?anyagként való felhasználásáról.
Terveik szerint a devecseri család karácsonyra beköltözhet új otthonába, a házat vasárnap az 1000 Magyar Ház – Magyarázom a házam program keretében nyílt napon mutatták be az érdekl?d?knek.
forrás: MTI.hu
Elindult a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából és az ÉMI Nonprofit Kft. szakmai felügyelete mellett a http://kivitelezok.emi.hu internetes oldal. A felület azt a célt szolgálja, hogy a rövidesen induló, családi házak használati meleg víz ellátására és f?tésrásegítésére kiírt napkollektoros pályázat szakkivitelez?i itt regisztráljanak, majd a pályázat nyertesei az oldalon keresztül elérhet? adatbázisból tudják kiválasztani a számukra megfelel? szakkivitelez?t.
A honlap célja, hogy a jöv?ben a http://kivitelezok.emi.hu egy felhasználóbarát információs felületként m?ködjön, amelyen keresztül a szakma képvisel?i és a lakosság egyaránt megtalálja a számára hasznos információkat a hazai épít?ipar szakkivitelez?ivel kapcsolatban.
Fontos kiemelni, hogy az oldal kétirányú kommunikációt tesz lehet?vé: a szakkivitelez?k regisztrálhatják a vállalkozásukat, ugyanakkor a megrendel?k – a pályázatok nyertesei – a kés?bbiekben visszajelzéseikkel min?síthetik a szakkivitelez?ket az elvégzett munka min?ségére vonatkozó tapasztalataik alapján.
Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Panellakás-felújítási mintaprojekt indul Gy?rben; az els? menetben 10 épület 325 lakásának teljes kör? energetikai felújítását végzik el 940 millió forintból – mondta el Simon Róbert Balázs (Fidesz-KDNP) pénzügyekért felel?s alpolgármester kedden sajtótájékoztatón a városban.
A mintaprojekt költségeinek negyedét a város állja – közölte, jelezve, hogy ha a Raab-Sol nev? beruházás egésze megvalósul, összesen 63 panel társasház 1683 lakása újulhat meg 4,5 milliárd forintból.
Hogy a további fázisokhoz a következ? öt esztend?ben mennyivel járul hozzá a város, azt Gy?r pénzügyi helyzetének függvényében döntik el – mondta az alpolgármester az MTI érdekl?désére.
Emlékeztetett: 2001-ben indultak el ezek a komplex vagy f?tés-korszer?sítési projektek, Gy?rben 14 ezernél több lakás újult meg, az önkormányzat 3,2 milliárd forinttal támogatta a 10,1 milliárd összérték? munkákat.
A projekt keretében h?szigetelik az épületek homlokzatát és födémjeit, szükség esetén kicserélik a nyílászárókat, az épületeknek külön h?központokat alakítanak ki. Szabályozhatóvá teszik a h?mérsékletet, valamint mérhet?vé válik az energiafogyasztást; a szell?z?rendszert és a melegvíz-szolgáltatást napkollektorok gy?jtötte energiával támogatják meg.
Az alpolgármester kiemelte: a projektben helyi kis- és középvállalkozások vesznek részt, ami azt jelenti, hogy ha öt éven keresztül fut a projekt, akkor 96 munkahely ?rizhet? meg a városban.
Forrás: MTI
Gy?r, 2011. augusztus 23., kedd (MTI) – Panellakás-felújítási mintaprojekt indul Gy?rben; az els? menetben 10 épület 325 lakásának teljes kör? energetikai felújítását végzik el 940 millió forintból – mondta el Simon Róbert Balázs (Fidesz-KDNP) pénzügyekért felel?s alpolgármester kedden sajtótájékoztatón a városban.
A mintaprojekt költségeinek negyedét a város állja – közölte, jelezve, hogy ha a Raab-Sol nev? beruházás egésze megvalósul, összesen 63 panel társasház 1683 lakása újulhat meg 4,5 milliárd forintból.
Hogy a további fázisokhoz a következ? öt esztend?ben mennyivel járul hozzá a város, azt Gy?r pénzügyi helyzetének függvényében döntik el – mondta az alpolgármester az MTI érdekl?désére.
Emlékeztetett: 2001-ben indultak el ezek a komplex vagy f?tés-korszer?sítési projektek, Gy?rben 14 ezernél több lakás újult meg, az önkormányzat 3,2 milliárd forinttal támogatta a 10,1 milliárd összérték? munkákat.
A projekt keretében h?szigetelik az épületek homlokzatát és födémjeit, szükség esetén kicserélik a nyílászárókat, az épületeknek külön h?központokat alakítanak ki. Szabályozhatóvá teszik a h?mérsékletet, valamint mérhet?vé válik az energiafogyasztást; a szell?z?rendszert és a melegvíz-szolgáltatást napkollektorok gy?jtötte energiával támogatják meg.
Az alpolgármester kiemelte: a projektben helyi kis- és középvállalkozások vesznek részt, ami azt jelenti, hogy ha öt éven keresztül fut a projekt, akkor 96 munkahely ?rizhet? meg a városban.
Gy?r, 2011. augusztus 23., kedd (MTI) – Panellakás-felújítási mintaprojekt indul Gy?rben; az els? menetben 10 épület 325 lakásának teljes kör? energetikai felújítását végzik el 940 millió forintból – mondta el Simon Róbert Balázs (Fidesz-KDNP) pénzügyekért felel?s alpolgármester kedden sajtótájékoztatón a városban.
A mintaprojekt költségeinek negyedét a város állja – közölte, jelezve, hogy ha a Raab-Sol nev? beruházás egésze megvalósul, összesen 63 panel társasház 1683 lakása újulhat meg 4,5 milliárd forintból.
Hogy a további fázisokhoz a következ? öt esztend?ben mennyivel járul hozzá a város, azt Gy?r pénzügyi helyzetének függvényében döntik el – mondta az alpolgármester az MTI érdekl?désére.
Emlékeztetett: 2001-ben indultak el ezek a komplex vagy f?tés-korszer?sítési projektek, Gy?rben 14 ezernél több lakás újult meg, az önkormányzat 3,2 milliárd forinttal támogatta a 10,1 milliárd összérték? munkákat.
A projekt keretében h?szigetelik az épületek homlokzatát és födémjeit, szükség esetén kicserélik a nyílászárókat, az épületeknek külön h?központokat alakítanak ki. Szabályozhatóvá teszik a h?mérsékletet, valamint mérhet?vé válik az energiafogyasztást; a szell?z?rendszert és a melegvíz-szolgáltatást napkollektorok gy?jtötte energiával támogatják meg.
Az alpolgármester kiemelte: a projektben helyi kis- és középvállalkozások vesznek részt, ami azt jelenti, hogy ha öt éven keresztül fut a projekt, akkor 96 munkahely ?rizhet? meg a városban.
Az állami áramholdingnak kérünk uniós támogatást
Egy viszonylag nagy, 600-700 megawattos (MW) úgynevezett szivattyús vízer?m?vet építtetne a kormány az állami Magyar Villamos M?vekkel (MVM) – derül ki az Európai Uniónak küldött, lényegében uniós támogatásért folyamodó dokumentumból. A hivatalos weblapon olvasható tervezet – felelevenítve egy több évtizedes vitát – a honi er?m?vek rossz fel- és leszabályozhatósága miatt tesz hitet a szakért?k szerint a 4-es metróberuházáshoz fogható, 300-600 milliárd forintba is belekerül? létesítmény mellett.
A kormányzati dokumentum nem egyértelm?síti sem a helyszínt, sem a várható bekerülési költséget. Sokkal konkrétabb ugyanakkor abban a tekintetben, hogy ehhez 365 millió euró – százmilliárd forint – támogatást kérünk, és a beruházást minden körülmények között az MVM révén képzelik el, ami újdonság. Korábban több helyszín is szóba került, például a Dunakanyarnál lév? pilisi Prédikálószéken (részben a b?s–nagymarosi egységhez kapcsolva), a zempléni Aranyos-völgyben vagy a Mátránál, jellemz?en magánforrásból. A dokumentum szerint több mint egy tucat lehet?séget megvizsgáltak, melyek egy része akár 1200 MW-os méretet is lehet?vé tenne.
Az ilyen egységeket szakért?k szivattyús-tározós er?m?veknek nevezik (a víz el?tagot szemérmesen lehagyva róla). Azért van rá szükség, mert a villamos energia nem tárolható: másodpercenként pont ugyan annyit kell termelni bel?le, mint amennyi az igény. Ezt elvileg úgy lehet ellensúlyozni, hogy a rendszerirányító (nálunk a Mavir) a pillanatnyi igényeknek megfelel?en ki-be kapcsolgatja az áramtermel?ket. Ilyen méreteknél ugyanakkor ez nehézkes, és több er?m?fajta „nem szereti” a gyakori fel- és leszabályozást. Ilyen tipikusan az atom- és a széler?m?, valamint a napelem.
Ha túl sok van ilyenekb?l, amelyeket a gáz-, fa- vagy szénblokkok nehezen tudnak ellensúlyozni, el?kerül a szivattyús-tározós er?m? gondolata. Lényege, hogy éjjel nyugodtan hagyják termelni az er?m?veket, amelyek áramával a mélyr?l egy hegy tetején lév? tározóba szivattyúzzák fel a vizet, aztán nappal lezúdítva visszanyerik a beletáplált áram 80 százalékát. Számos ilyen m?ködik a világon. Ugyanakkor hazánkban rendkívül parázs viták tárgya. Mivel kell hozzá egy magas hegy, telepítése általában némi tájrombolással jár. A környezetvéd?k tiltakoznak is az ilyen egységek ellen, olyannyira, hogy egyes korábbi tervnek az állami környezetvédelmi hatóság vetett gátat. Id?nként felmerül, hogy minden egységet a hegy gyomrába telepítsenek, de ez – a szintén felbukkanó környezetvédelmi aggályokon túl – több stadionnak megfelel? barlang kialakítását is szükségessé teszi, ami jócskán megdobná a beruházási költségeket.
Az ellenz?k szerint ezt az árat mindenképpen meg kell fizetni – ami értelemszer?en drága termelést és így tarifaemelést okoz. (Ezt ellensúlyozandó a kormányanyag utal a problémás szabályozás költségeinek évenkénti megugrására.) Számos környezetvéd? úgy véli: ha nincs a paksi atomer?m?, nem kell az éjszakai áramát éjjel hasznosító szivattyús-tározós er?m? sem.
Molnár László, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) f?titkára szerint ugyanakkor inkább a szél- és napelemes er?m?vek okozzák a hazai rendszer szabályozási nehézségeit. A megkérdezett környezetvédelmi szakemberekhez hasonlóan mégsem kívánt határozottan állást foglalni a szivattyús egység ellen vagy mellett. – Az energetika bonyolult, mindenre adódnak ellenérvek, melyek sok esetben hitvitákba torkollanak – vallja. – Minél inkább felpörög a térségi gazdaság, annál több igény lehet áramra, és a kiépítés forrásai is kedvez?bb feltételekkel szerezhet?k meg. Ám most nem minden jel mutat ebbe az irányba – utalt a válság hatásaira. Felhívta a figyelmet: a környez? országokban számos hasonló egység m?ködik, melyek energetikai szempontból alkalmasak a hazai egyenetlenségek kezelésére is. De a függetlenedést zászlajára t?z? kormányzati energiastratégia inkább honi kivitelezést tehet szükségessé.
Más szakért?k furcsállják, hogy a most elfogadott, 2030-ig hatályos kormányzati energiastratégia a függetlenedés alapvetése mellett ezt a problémát a környez? országokban m?köd? szivattyús egységek bevonásával oldaná meg. Az ilyen döntéseket ugyanakkor a környez? országokkal kapcsolatos különböz? aggályok befolyásolhatják. E tekintetben meg sem említik például Ukrajnát, noha onnan érkezik a „legvastagabb áramdrót”, viszont a kinti egységek egy része a Fidesz által nem igazán kedvelt Kapolyi László baloldali vállalkozóhoz köthet?. A mostani kérelemben szerepl? belföldi kivitelezésr?l az évtizedes energiastratégia nem ejt szót, ahogy a szóban forgó anyag sem a stratégiai pontokról.
Az MVM-nél lapunknak a kormányanyagot az ismert tényeken túl nem kívánták kommentálni.
Készül két másik gigaberuházás is
Az EU-nak elküldött kérelem alapvet?en az úgynevezett szén-dioxid-kvótakereskedelmen keresztül igényel támogatást. Az EU már közölte: 2013-tól megsz?nik a pénzzé tehet? – ezáltal több százmilliárdos állami bevételeket biztosító – kvóták ingyenes osztogatása. Ám ha egy tagállam kell?en szegény, és a szén-dioxid-kibocsátást jelent?sen csökkent? tervei vannak, mégis kaphat ilyet. Mi mindkét feltétel mellett er?sen érvelünk.
A hasznosításról meglehet?s összetett rendszert vázol a kormány. Eszerint bárki is kap majd Magyarországon ingyenes kvótát, azt az MVM-hez kell csatornázni, és haszna az állami vállalatnak jár. A szivattyús er?m?vön túlmen?en további két MVM-es gigaberuházás valósulna meg ebben a formában. Az egyik a már ismert magyar–szlovák gázvezeték – melynek 40 milliárdos tervezett költségéhez ötmilliárd forintot kérünk –, illetve egy másik újdonság. Eszerint az MVM egy majdan megalapítandó társaságon keresztül „intelligens mér?órákat” telepítene a háztartásokba, amire 38 millió eurót (tízmilliárd forintot) igénylünk. Egy-egy ilyen óra 20-25 ezer forint, amit áttételesen vagy közvetlenül végül a fogyasztóknak kell kifizetniük. Molnár László úgy véli: a nemzetközi tapasztalatok eddig nem váltották be az intelligens mér?khöz f?zött vérmes reményeket.
forrás: nol.hu
Pár hete 36 napelem m?ködik a megyeszékhelyi KVA Kft. telephelyén. A rendszer évente várhatóan 4700 kilowattóra áramot termel majd, ezzel a cég villanyszámlája nullára csökken, a környezetet pedig évi 4500 kilogrammal kevesebb szén-dioxid terheli.
– Régóta foglalkoztatott bennünket a zöld energiát el?állító berendezések megismerése – mondja a KVA Kft. ügyvezet?je, P?dör Sándor. – Az utolsó lökést a fukusimai atomer?m?ben történt katasztrófa adta, akkor döbbentünk rá: el?bb-utóbb tenni kell valamit.
A cég 1991 óta m?ködik, igaz, akkoriban még egyéni vállalkozásként, 2001-ben azonban kft.-vé alakult. F? tevékenysége az automatizálás és a villanyszerelés, ám az innováció mindig is fontos szerepet töltött be a m?ködésben. A napelemes rendszer kiépítését pályázat segítette.
– A beruházás 4 millió 37 ezer forintból valósult meg, aminek felét vissza nem térítend? támogatásból finanszíroztuk. Ha nincs ez a lehet?ség, valószín?leg kisebb rendszerben gondolkodtunk volna – fogalmaz az ügyvezet?, aki szerint ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások elterjedhessenek, a berendezések árainak csökkenése mellett minél több hasonló pályázatra lenne szükség, enélkül ugyanis 15 év körül van a megtérülési id?. – Mindenütt, ahol az állam az ügy mellé állt, elterjedt a megújuló energiaforrások alkalmazása.
|
|
Pár hete 36 napelem m?ködik a megyeszékhelyi KVA Kft. telephelyén. A rendszer évente várhatóan 4700 kilowattóra áramot termel majd, ezzel a cég villanyszámlája nullára csökken,
a környezetet pedig évi 4500 kilogrammal kevesebb szén-dioxid terheli.
– Régóta foglalkoztatott bennünket a zöld energiát el?állító berendezések megismerése – mondja a KVA Kft. ügyvezet?je, P?dör Sándor. – Az utolsó lökést a fukusimai atomer?m?ben történt katasztrófa adta, akkor döbbentünk rá: el?bb-utóbb tenni kell valamit.
A cég 1991 óta m?ködik, igaz, akkoriban még egyéni vállalkozásként, 2001-ben azonban kft.-vé alakult. F? tevékenysége az automatizálás és a villanyszerelés, ám az innováció mindig is fontos szerepet töltött be a m?ködésben. A napelemes rendszer kiépítését pályázat segítette.
– A beruházás 4 millió 37 ezer forintból valósult meg, aminek felét vissza nem térítend? támogatásból finanszíroztuk. Ha nincs ez a lehet?ség, valószín?leg kisebb rendszerben gondolkodtunk volna – fogalmaz az ügyvezet?, aki szerint ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások elterjedhessenek, a berendezések árainak csökkenése mellett minél több hasonló pályázatra lenne szükség, enélkül ugyanis 15 év körül van a megtérülési id?. – Mindenütt, ahol az állam az ügy mellé állt, elterjedt a megújuló energiaforrások alkalmazása.
|
|
Pár hete 36 napelem m?ködik a megyeszékhelyi KVA Kft. telephelyén. A rendszer évente várhatóan 4700 kilowattóra áramot termel majd, ezzel a cég villanyszámlája nullára csökken, a környezetet pedig évi 4500 kilogrammal kevesebb szén-dioxid terheli.
– Régóta foglalkoztatott bennünket a zöld energiát el?állító berendezések megismerése – mondja a KVA Kft. ügyvezet?je, P?dör Sándor. – Az utolsó lökést a fukusimai atomer?m?ben történt katasztrófa adta, akkor döbbentünk rá: el?bb-utóbb tenni kell valamit.
A cég 1991 óta m?ködik, igaz, akkoriban még egyéni vállalkozásként, 2001-ben azonban kft.-vé alakult. F? tevékenysége az automatizálás és a villanyszerelés, ám az innováció mindig is fontos szerepet töltött be a m?ködésben. A napelemes rendszer kiépítését pályázat segítette.
– A beruházás 4 millió 37 ezer forintból valósult meg, aminek felét vissza nem térítend? támogatásból finanszíroztuk. Ha nincs ez a lehet?ség, valószín?leg kisebb rendszerben gondolkodtunk volna – fogalmaz az ügyvezet?, aki szerint ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások elterjedhessenek, a berendezések árainak csökkenése mellett minél több hasonló pályázatra lenne szükség, enélkül ugyanis 15 év körül van a megtérülési id?. – Mindenütt, ahol az állam az ügy mellé állt, elterjedt a megújuló energiaforrások alkalmazása.
|
|
A Volkswagen csoport az elkövetkez? öt év során mintegy 62, 4 milliárd euró beruházást tervez autós üzletágában – közölte közleményében a Porsche Hungaria, idézve a Volkswagen csoport 2012 és 2016 közötti id?szakra készült és a felügyel? bizottság által pénteken jóváhagyott beruházási tervét.
A tárgyi eszközökre el?irányzott beruházás 49,8 milliárd eurót tesz ki, amelynek 57 százaléka, azaz több mint fele Németországban valósul majd meg. Az indoklás szerint, a Volkswagen nagyszabású belföldi beruházásai látványosan igazolják, hogy Németország, mint termelési helyszín, nemzetközi összehasonlításban is az els?k között szerepel.
Az autógyártó üzletág tárgyi eszközeire fordítandó beruházásokat a csoport igen jelent?s, mintegy 66 százalékos arányban, azaz 32,7 milliárd eurós nagyságrendben minden márkája modernizációjára, illetve modellpalettáik b?vítésére szánja. A f? irányt itt az új modellek, valamint a meglév?k utódjainak, illetve az ezekhez kapcsolódó komponensek szinte minden kategóriára kiterjed?, s a modulrendszer? technikák koncepciójának alkalmazásával történ? fejlesztése jelenti.
A Volkswagen folytatja termékoffenzíváját, amely során új piacokon, illetve járm?szegmensekben is meg kíván jelenni. A motortechnika területén a teljesítmény, az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás területén egyaránt jelent?sen továbbfejlesztett er?források megjelenése várható, különös tekintettel a hibrid- és elektromos hajtások fejl?désére.
A vállalat mindezeken túl az elkövetkez? öt év során további 17,1 milliárd euró, modellekt?l független beruházást is tervez, az új termékek ugyanis a magas min?ségi elvárások és a gyártási folyamatok állandó fejlesztése következtében a prés- illetve fényez?üzemek, valamint a szerel?szalagok folyamatos fejlesztését és kapacitásuk növelését is szükségessé teszik. A tervekben a gyártáson túl a fejlesztés, a min?ségbiztosítás, az értékesítés, az alkatrészellátás és az információs technológiák területein is jelent?s beruházások szerepelnek.
A befektetési stratégiában a szél-, nap- és vízenergia kiaknázására tervezett ráfordítások is szerepelnek, amelyek a gyárak megújuló forrásokból származó energiával történ? ellátását hivatottak biztosítani. A tervek a Volkswagen jelenlegi struktúrája szerint készültek, így már a Porsche Holding Salzburg teljes kör? konszolidálására is kiterjednek.
Nem tartoznak azonban ebbe a körbe, így a felsorolt számokat meghatározó tervekben sem szerepelnek a konszern kínai vegyesvállalatai. Ezek a társaságok a 2012 és 2016 közötti id?szak során összesen mintegy 14,0 milliárd eurót fordítanak majd saját forrásaikból új gyárakra és termékekre – ismerteti a közlemény.
forrás: hvg.hu
A Volkswagen csoport az elkövetkez? öt év során mintegy 62, 4 milliárd euró beruházást tervez autós üzletágában – közölte közleményében a Porsche Hungaria, idézve a Volkswagen csoport 2012 és 2016 közötti id?szakra készült és a felügyel? bizottság által pénteken jóváhagyott beruházási tervét.
A tárgyi eszközökre el?irányzott beruházás 49, 8 milliárd eurót tesz ki, amelynek 57 százaléka, azaz több mint fele Németországban valósul majd meg. Az indoklás szerint, a Volkswagen nagyszabású belföldi beruházásai látványosan igazolják, hogy Németország, mint termelési helyszín, nemzetközi összehasonlításban is az els?k között szerepel.
Az autógyártó üzletág tárgyi eszközeire fordítandó beruházásokat a csoport igen jelent?s, mintegy 66 százalékos arányban, azaz 32,7 milliárd eurós nagyságrendben minden márkája modernizációjára, illetve modellpalettáik b?vítésére szánja. A f? irányt itt az új modellek, valamint a meglév?k utódjainak, illetve az ezekhez kapcsolódó komponensek szinte minden kategóriára kiterjed?, s a modulrendszer? technikák koncepciójának alkalmazásával történ? fejlesztése jelenti.
A Volkswagen folytatja termékoffenzíváját, amely során új piacokon, illetve járm?szegmensekben is meg kíván jelenni. A motortechnika területén a teljesítmény, az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás területén egyaránt jelent?sen továbbfejlesztett er?források megjelenése várható, különös tekintettel a hibrid- és elektromos hajtások fejl?désére.
A vállalat mindezeken túl az elkövetkez? öt év során további 17,1 milliárd euró, modellekt?l független beruházást is tervez, az új termékek ugyanis a magas min?ségi elvárások és a gyártási folyamatok állandó fejlesztése következtében a prés- illetve fényez?üzemek, valamint a szerel?szalagok folyamatos fejlesztését és kapacitásuk növelését is szükségessé teszik. A tervekben a gyártáson túl a fejlesztés, a min?ségbiztosítás, az értékesítés, az alkatrészellátás és az információs technológiák területein is jelent?s beruházások szerepelnek.
A befektetési stratégiában a szél-, nap- és vízenergia kiaknázására tervezett ráfordítások is szerepelnek, amelyek a gyárak megújuló forrásokból származó energiával történ? ellátását hivatottak biztosítani. A tervek a Volkswagen jelenlegi struktúrája szerint készültek, így már a Porsche Holding Salzburg teljes kör? konszolidálására is kiterjednek.
Nem tartoznak azonban ebbe a körbe, így a felsorolt számokat meghatározó tervekben sem szerepelnek a konszern kínai vegyesvállalatai. Ezek a társaságok a 2012 és 2016 közötti id?szak során összesen mintegy 14,0 milliárd eurót fordítanak majd saját forrásaikból új gyárakra és termékekre – ismerteti a közlemény.
A Volkswagen csoport az elkövetkez? öt év során mintegy 62, 4 milliárd euró beruházást tervez autós üzletágában – közölte közleményében a Porsche Hungaria, idézve a Volkswagen csoport 2012 és 2016 közötti id?szakra készült és a felügyel? bizottság által pénteken jóváhagyott beruházási tervét.
A tárgyi eszközökre el?irányzott beruházás 49,8 milliárd eurót tesz ki, amelynek 57 százaléka, azaz több mint fele Németországban valósul majd meg. Az indoklás szerint, a Volkswagen nagyszabású belföldi beruházásai látványosan igazolják, hogy Németország, mint termelési helyszín, nemzetközi összehasonlításban is az els?k között szerepel.
Az autógyártó üzletág tárgyi eszközeire fordítandó beruházásokat a csoport igen jelent?s, mintegy 66 százalékos arányban, azaz 32,7 milliárd eurós nagyságrendben minden márkája modernizációjára, illetve modellpalettáik b?vítésére szánja. A f? irányt itt az új modellek, valamint a meglév?k utódjainak, illetve az ezekhez kapcsolódó komponensek szinte minden kategóriára kiterjed?, s a modulrendszer? technikák koncepciójának alkalmazásával történ? fejlesztése jelenti.
A Volkswagen folytatja termékoffenzíváját, amely során új piacokon, illetve járm?szegmensekben is meg kíván jelenni. A motortechnika területén a teljesítmény, az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás területén egyaránt jelent?sen továbbfejlesztett er?források megjelenése várható, különös tekintettel a hibrid- és elektromos hajtások fejl?désére.
A vállalat mindezeken túl az elkövetkez? öt év során további 17,1 milliárd euró, modellekt?l független beruházást is tervez, az új termékek ugyanis a magas min?ségi elvárások és a gyártási folyamatok állandó fejlesztése következtében a prés- illetve fényez?üzemek, valamint a szerel?szalagok folyamatos fejlesztését és kapacitásuk növelését is szükségessé teszik. A tervekben a gyártáson túl a fejlesztés, a min?ségbiztosítás, az értékesítés, az alkatrészellátás és az információs technológiák területein is jelent?s beruházások szerepelnek.
A befektetési stratégiában a szél-, nap- és vízenergia kiaknázására tervezett ráfordítások is szerepelnek, amelyek a gyárak megújuló forrásokból származó energiával történ? ellátását hivatottak biztosítani. A tervek a Volkswagen jelenlegi struktúrája szerint készültek, így már a Porsche Holding Salzburg teljes kör? konszolidálására is kiterjednek.
Nem tartoznak azonban ebbe a körbe, így a felsorolt számokat meghatározó tervekben sem szerepelnek a konszern kínai vegyesvállalatai. Ezek a társaságok a 2012 és 2016 közötti id?szak során összesen mintegy 14,0 milliárd eurót fordítanak majd saját forrásaikból új gyárakra és termékekre – ismerteti a közlemény.
forrás: hvg.hu
Nanotechnológiás napraforgóval fokoznák a napelemek hatékonyságát svájci és amerikai mérnökök. Az úgynevezett fényvezet? optofluid alkalmazásával olcsón, elromló mechanikai alkatrészek nélkül lehet koncentrálni és továbbítani a begy?jtött fényt. Így az elem élettartama és hatásfoka is többszörösére n?het, ami csökkenti a fajlagos költségeket, és új távlatokat nyit a megújuló energia felhasználásában.
A napelem akár a pincébe is telepíthet?, ha fényvezet? optofluid alkalmazásával továbbítják oda a tet?n begy?jtött fényt. A napfény koncentrálásával és pontos irányításával nagymértékben fokozható a biomassza-er?m?vek és a napelemek hatékonysága, valamint új technológiák kifejlesztésére is lehet?ség nyílik – írja a Nature Photonics tudományos folyóirat októberben megjelen? számában Demetri Psaltis, a svájci Lausenne-ban található M?szaki F?iskola (EPFL) mérnöki karának dékánja. Az optofluid elnevezés az optika és a mikrofluid kifejezések ötvözésével született.
A megoldás úgy m?ködik, hogy a fényt nanoátmér?j? kapillárisokban kering? folyadék továbbítja a forrástól a célig. (A nanométer a méter egymilliárdod része.) A fény sebességét Léon Foucault határozta meg 1850-ben, és azt is megállapította, hogy a fény lassabban halad a vízben, mint a leveg?ben. Ezen a jelenségen alapulnak az EPFL kísérletei, amelyek célja az energiatermelés forradalmasítása.
A hagyományos napkollektorokban a koncentrált sugarak melegítik föl a csövekben kering? vizet, amelyet többféle célra lehet felhasználni: lehet mosdani vagy mosogatni a meleg vízzel, de ha kell?en forró, be lehet vezetni a központi f?tés cs?hálózatába is. A biomassza-er?m?vekben pedig a napfény erejével alakítják a vizet és szén-dioxidot metánná, majd ebb?l gázturbinával áramot fejlesztenek. Mindkét technológia az optofluidok alapelvén – a fény és a h?t átadó transzferfolyadék manipulációján – nyugszik, de a mikro- és nanotechnológia kínálta precizitás nélkül.
A most kísérleti szakaszban járó eljárással például megvalósítható, hogy a tet?n felállított, optofolyadékkal teli gy?jt?állomás kövesse a nap járását, és folyamatosan ahhoz igazítsa a folyadék fénytörési szögét a hatékonyság fokozása érdekében. Az így koncentrált fényt fénycsatornák vagy optikai kábelek is továbbíthatják a helyiségek világítótesteihez, a légtisztító sz?r?khöz vagy a napelemekhez. Az ilyenformán ellátott napelemeket immár bárhol fel lehet szerelni az épületben, akár a pincében is: az id?járás viszontagságaitól védetten a berendezéseknek megsokszorozódik az élettartama, valamint a nanotechnológia révén egy egységnyi felületen nagyságrendekkel több szenzor helyezhet? el, ami jelent?sen megnöveli a teljesítményüket.
Az EPFL mérnökeinek javaslata az energiatermelésre. A folyékony prizma költséges mechanika nélkül követi a nap járását (1). Az egy irányból érkez? napsugarakat a Fresnel-lencse az optofolyadékkal ellátott reaktorra összpontosítja (2), a napfény így nagy hatékonysággal a vizet és a szén-dioxidot metánná és oxigéngázzá bontja (3). A hatékonyságot fokozza, hogy a reaktor nanocsövei jelent?sen megnövelik azt a felületet, amelyen a reakció végbemegy (4).
Az újfajta megoldás akképpen küszöböli ki a bejöv? fénymennyiség ingadozását (például felh?s id?ben), hogy az electrowettingnek (elektromos nedvesítésnek) nevezett eljárással lényegében keringeti a fényt a rendszerben. A folyékony tranzisztornak is nevezett készülék m?ködése a következ?: a hajszálvékony fénycsatorna külsejére egy apró vízcseppet juttatnak, amelyben az elektromos impulzus mikroáramlást kelt, ami a csepp falához préseli az ionokat. Ezáltal megváltozik a vízcsepp felületi feszültsége, alakja megnyúlik, hozzáér a szomszédos fénycsatornához – és máris létrejött a kapcsolat. A csepp fényhídként közvetít a két párhuzamos fénycsatorna között, ráadásul az azokban áramló fény mennyisége pontosan szabályozható az impulzusok módosításával.
„Az energiaszektor részeként az optofluid technológiának azzal a kihívással kell szembenéznie, hogy a nano- és mikroszinten már m?köd?képes fény- és folyadékszabályozást hogyan lehet a lakosság energiaigényét kielégít?, ipari méretekben alkalmazni” – mondta David Erickson, a Cornell Egyetem nanotechnológiával foglalkozó professzora, az EPFL vendégel?adója. „Az átlagos teljesítmény? asztali számítógépek seregéb?l fölépül? szuperszámítógép-hálózatokhoz hasonlóan az optofluid technológiával is hasonlóan járhatunk el, azaz milliónyi nanoméret? folyékony chip integrálásával alakítjuk ki a hagyományos teljesítmény? er?m?vet” – magyarázta Erickson.
Minél több optocsatorna helyezhet? el egységnyi felületen, annál több reakció keletkezik, tehát az a cél, hogy jelent?sen lekicsinyítsék a folyékony chipeket. Ez csökkentheti a fajlagos költségeket, hiszen a teljesítmény fokozásához nem szükséges a létesítmény méretét vagy a kiszolgáló személyzet számát növelni. A flexibilis optofluid csövek oda koncentrálják a fényt, ahová szükséges, ezzel ugrásszer?en javíthatják a hagyományos napcellák kapacitását. S?t ezáltal kiküszöbölhet? a káros direkt napsugárzás, a cella h?fokával ugyanis fordítottan arányos a teljesítménye. Ugyanannyi energia megtermeléséhez ráadásul lényegesen kisebb katalizátorfelület is elegend? – márpedig ez a napelem legdrágább része.
forrás: origo.hu
Nanotechnológiás napraforgóval fokoznák a napelemek hatékonyságát svájci és amerikai mérnökök. Az úgynevezett fényvezet? optofluid alkalmazásával olcsón, elromló mechanikai alkatrészek nélkül lehet koncentrálni és továbbítani a begy?jtött fényt. Így az elem élettartama és hatásfoka is többszörösére n?het, ami csökkenti a fajlagos költségeket, és új távlatokat nyit a megújuló energia felhasználásában.
A napelem akár a pincébe is telepíthet?, ha fényvezet? optofluid alkalmazásával továbbítják oda a tet?n begy?jtött fényt. A napfény koncentrálásával és pontos irányításával nagymértékben fokozható a biomassza-er?m?vek és a napelemek hatékonysága, valamint új technológiák kifejlesztésére is lehet?ség nyílik – írja a Nature Photonics tudományos folyóirat októberben megjelen? számában Demetri Psaltis, a svájci Lausenne-ban található M?szaki F?iskola (EPFL) mérnöki karának dékánja. Az optofluid elnevezés az optika és a mikrofluid kifejezések ötvözésével született.
A megoldás úgy m?ködik, hogy a fényt nanoátmér?j? kapillárisokban kering? folyadék továbbítja a forrástól a célig. (A nanométer a méter egymilliárdod része.) A fény sebességét Léon Foucault határozta meg 1850-ben, és azt is megállapította, hogy a fény lassabban halad a vízben, mint a leveg?ben. Ezen a jelenségen alapulnak az EPFL kísérletei, amelyek célja az energiatermelés forradalmasítása.
A hagyományos napkollektorokban a koncentrált sugarak melegítik föl a csövekben kering? vizet, amelyet többféle célra lehet felhasználni: lehet mosdani vagy mosogatni a meleg vízzel, de ha kell?en forró, be lehet vezetni a központi f?tés cs?hálózatába is. A biomassza-er?m?vekben pedig a napfény erejével alakítják a vizet és szén-dioxidot metánná, majd ebb?l gázturbinával áramot fejlesztenek. Mindkét technológia az optofluidok alapelvén – a fény és a h?t átadó transzferfolyadék manipulációján – nyugszik, de a mikro- és nanotechnológia kínálta precizitás nélkül.
A most kísérleti szakaszban járó eljárással például megvalósítható, hogy a tet?n felállított, optofolyadékkal teli gy?jt?állomás kövesse a nap járását, és folyamatosan ahhoz igazítsa a folyadék fénytörési szögét a hatékonyság fokozása érdekében. Az így koncentrált fényt fénycsatornák vagy optikai kábelek is továbbíthatják a helyiségek világítótesteihez, a légtisztító sz?r?khöz vagy a napelemekhez. Az ilyenformán ellátott napelemeket immár bárhol fel lehet szerelni az épületben, akár a pincében is: az id?járás viszontagságaitól védetten a berendezéseknek megsokszorozódik az élettartama, valamint a nanotechnológia révén egy egységnyi felületen nagyságrendekkel több szenzor helyezhet? el, ami jelent?sen megnöveli a teljesítményüket.
Az EPFL mérnökeinek javaslata az energiatermelésre. A folyékony prizma költséges mechanika nélkül követi a nap járását (1). Az egy irányból érkez? napsugarakat a Fresnel-lencse az optofolyadékkal ellátott reaktorra összpontosítja (2), a napfény így nagy hatékonysággal a vizet és a szén-dioxidot metánná és oxigéngázzá bontja (3). A hatékonyságot fokozza, hogy a reaktor nanocsövei jelent?sen megnövelik azt a felületet, amelyen a reakció végbemegy (4).
Az újfajta megoldás akképpen küszöböli ki a bejöv? fénymennyiség ingadozását (például felh?s id?ben), hogy az electrowettingnek (elektromos nedvesítésnek) nevezett eljárással lényegében keringeti a fényt a rendszerben. A folyékony tranzisztornak is nevezett készülék m?ködése a következ?: a hajszálvékony fénycsatorna külsejére egy apró vízcseppet juttatnak, amelyben az elektromos impulzus mikroáramlást kelt, ami a csepp falához préseli az ionokat. Ezáltal megváltozik a vízcsepp felületi feszültsége, alakja megnyúlik, hozzáér a szomszédos fénycsatornához – és máris létrejött a kapcsolat. A csepp fényhídként közvetít a két párhuzamos fénycsatorna között, ráadásul az azokban áramló fény mennyisége pontosan szabályozható az impulzusok módosításával.
„Az energiaszektor részeként az optofluid technológiának azzal a kihívással kell szembenéznie, hogy a nano- és mikroszinten már m?köd?képes fény- és folyadékszabályozást hogyan lehet a lakosság energiaigényét kielégít?, ipari méretekben alkalmazni” – mondta David Erickson, a Cornell Egyetem nanotechnológiával foglalkozó professzora, az EPFL vendégel?adója. „Az átlagos teljesítmény? asztali számítógépek seregéb?l fölépül? szuperszámítógép-hálózatokhoz hasonlóan az optofluid technológiával is hasonlóan járhatunk el, azaz milliónyi nanoméret? folyékony chip integrálásával alakítjuk ki a hagyományos teljesítmény? er?m?vet” – magyarázta Erickson.
Minél több optocsatorna helyezhet? el egységnyi felületen, annál több reakció keletkezik, tehát az a cél, hogy jelent?sen lekicsinyítsék a folyékony chipeket. Ez csökkentheti a fajlagos költségeket, hiszen a teljesítmény fokozásához nem szükséges a létesítmény méretét vagy a kiszolgáló személyzet számát növelni. A flexibilis optofluid csövek oda koncentrálják a fényt, ahová szükséges, ezzel ugrásszer?en javíthatják a hagyományos napcellák kapacitását. S?t ezáltal kiküszöbölhet? a káros direkt napsugárzás, a cella h?fokával ugyanis fordítottan arányos a teljesítménye. Ugyanannyi energia megtermeléséhez ráadásul lényegesen kisebb katalizátorfelület is elegend? – márpedig ez a napelem legdrágább része.
forrás: origo.hu
A Volkswagen csoport az elkövetkez? öt év során mintegy 62, 4 milliárd euró beruházást tervez autós üzletágában – közölte közleményében a Porsche Hungaria, idézve a Volkswagen csoport 2012 és 2016 közötti id?szakra készült és a felügyel? bizottság által pénteken jóváhagyott beruházási tervét.
A tárgyi eszközökre el?irányzott beruházás 49,8 milliárd eurót tesz ki, amelynek 57 százaléka, azaz több mint fele Németországban valósul majd meg. Az indoklás szerint, a Volkswagen nagyszabású belföldi beruházásai látványosan igazolják, hogy Németország, mint termelési helyszín, nemzetközi összehasonlításban is az els?k között szerepel.
Az autógyártó üzletág tárgyi eszközeire fordítandó beruházásokat a csoport igen jelent?s, mintegy 66 százalékos arányban, azaz 32,7 milliárd eurós nagyságrendben minden márkája modernizációjára, illetve modellpalettáik b?vítésére szánja. A f? irányt itt az új modellek, valamint a meglév?k utódjainak, illetve az ezekhez kapcsolódó komponensek szinte minden kategóriára kiterjed?, s a modulrendszer? technikák koncepciójának alkalmazásával történ? fejlesztése jelenti.
A Volkswagen folytatja termékoffenzíváját, amely során új piacokon, illetve járm?szegmensekben is meg kíván jelenni. A motortechnika területén a teljesítmény, az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás területén egyaránt jelent?sen továbbfejlesztett er?források megjelenése várható, különös tekintettel a hibrid- és elektromos hajtások fejl?désére.
A vállalat mindezeken túl az elkövetkez? öt év során további 17,1 milliárd euró, modellekt?l független beruházást is tervez, az új termékek ugyanis a magas min?ségi elvárások és a gyártási folyamatok állandó fejlesztése következtében a prés- illetve fényez?üzemek, valamint a szerel?szalagok folyamatos fejlesztését és kapacitásuk növelését is szükségessé teszik. A tervekben a gyártáson túl a fejlesztés, a min?ségbiztosítás, az értékesítés, az alkatrészellátás és az információs technológiák területein is jelent?s beruházások szerepelnek.
A befektetési stratégiában a szél-, nap- és vízenergia kiaknázására tervezett ráfordítások is szerepelnek, amelyek a gyárak megújuló forrásokból származó energiával történ? ellátását hivatottak biztosítani. A tervek a Volkswagen jelenlegi struktúrája szerint készültek, így már a Porsche Holding Salzburg teljes kör? konszolidálására is kiterjednek.
Nem tartoznak azonban ebbe a körbe, így a felsorolt számokat meghatározó tervekben sem szerepelnek a konszern kínai vegyesvállalatai. Ezek a társaságok a 2012 és 2016 közötti id?szak során összesen mintegy 14,0 milliárd eurót fordítanak majd saját forrásaikból új gyárakra és termékekre – ismerteti a közlemény.
A Volkswagen csoport az elkövetkez? öt év során mintegy 62, 4 milliárd euró beruházást tervez autós üzletágában – közölte közleményében a Porsche Hungaria, idézve a Volkswagen csoport 2012 és 2016 közötti id?szakra készült és a felügyel? bizottság által pénteken jóváhagyott beruházási tervét.
A tárgyi eszközökre el?irányzott beruházás 49,8 milliárd eurót tesz ki, amelynek 57 százaléka, azaz több mint fele Németországban valósul majd meg. Az indoklás szerint, a Volkswagen nagyszabású belföldi beruházásai látványosan igazolják, hogy Németország, mint termelési helyszín, nemzetközi összehasonlításban is az els?k között szerepel.
Az autógyártó üzletág tárgyi eszközeire fordítandó beruházásokat a csoport igen jelent?s, mintegy 66 százalékos arányban, azaz 32,7 milliárd eurós nagyságrendben minden márkája modernizációjára, illetve modellpalettáik b?vítésére szánja. A f? irányt itt az új modellek, valamint a meglév?k utódjainak, illetve az ezekhez kapcsolódó komponensek szinte minden kategóriára kiterjed?, s a modulrendszer? technikák koncepciójának alkalmazásával történ? fejlesztése jelenti.
A Volkswagen folytatja termékoffenzíváját, amely során új piacokon, illetve járm?szegmensekben is meg kíván jelenni. A motortechnika területén a teljesítmény, az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás területén egyaránt jelent?sen továbbfejlesztett er?források megjelenése várható, különös tekintettel a hibrid- és elektromos hajtások fejl?désére.
A vállalat mindezeken túl az elkövetkez? öt év során további 17,1 milliárd euró, modellekt?l független beruházást is tervez, az új termékek ugyanis a magas min?ségi elvárások és a gyártási folyamatok állandó fejlesztése következtében a prés- illetve fényez?üzemek, valamint a szerel?szalagok folyamatos fejlesztését és kapacitásuk növelését is szükségessé teszik. A tervekben a gyártáson túl a fejlesztés, a min?ségbiztosítás, az értékesítés, az alkatrészellátás és az információs technológiák területein is jelent?s beruházások szerepelnek.
A befektetési stratégiában a szél-, nap- és vízenergia kiaknázására tervezett ráfordítások is szerepelnek, amelyek a gyárak megújuló forrásokból származó energiával történ? ellátását hivatottak biztosítani. A tervek a Volkswagen jelenlegi struktúrája szerint készültek, így már a Porsche Holding Salzburg teljes kör? konszolidálására is kiterjednek.
Nem tartoznak azonban ebbe a körbe, így a felsorolt számokat meghatározó tervekben sem szerepelnek a konszern kínai vegyesvállalatai. Ezek a társaságok a 2012 és 2016 közötti id?szak során összesen mintegy 14,0 milliárd eurót fordítanak majd saját forrásaikból új gyárakra és termékekre – ismerteti a közlemény.
forrás: hvg.hu
Megnyílt a lehet?ség azok el?tt, akik szívesen vennének drágább áramot a környezettudatosság jegyében, az Elm?-ÉMÁSZ ugyanis piacra dobta a zöldtarifás rendszert, amely keretében 10 százalékkal többért juthatunk villamosenergiához.
A rendszer számos nyugat-európai országban m?ködik, a cég pedig úgy ítélte meg, hogy erre hazánkban is mérhet? igény mutatkozik, egy fogyasztót máris találtak, Ulmann Mónika színészn? – akit a sajtómeghívó csak a Zöld Tarifa nagyköveteként emlegetett – az újságírók szeme láttára írta alá az els? szerz?dést.
Hogy rajta kívül hány ügyfelet talál meg a cégcsoport új szolgáltatása, komoly kérdés, az Indexnek nem árulták el, hogy a piackutatáson a megkérdezettek hány százaléka mondta, hogy hajlandó lenne többet fizetni a zöldáramért, azonban úgy számolnak, hogy egyel?re még az emelt áron is veszteséges lesz a szolgáltatás.
A zöld energiát a cég tulajdonában lév? és a Sinergy által üzemeltetett a Hernádon lév? kétszer 250 kilowatt teljesítmény? vízi er?m? adja. Az Elm?-ÉMÁSZ munkatársainak reményei szerint a jöv?ben nem csupán ez a mini vízer?m? kap ilyen szerepet, de további víz- és széler?m?vek is bekapcsolhatók lesznek az ország els? tiszta áramot használó fogyasztói közössége energiaigényeinek kielégítésébe. Ennek köszönhet?en az áramszolgáltató készül társadalmilag elkötelezett, környezettudatos nagyvállalati ügyfelei zöld energiával történ? ellátására is.
Magyarország jelent?s lemaradásban van a megújuló energia részarányának növelésében, jelenleg a teljes energiatermelésnek alig hat százalékát adják a megújulók, a kormány tervei szerint 2020-ra ezt 14,6 százalékra tornáznánk fel. A zöldáram részaránya jelenleg mindössze néhány százalék, tíz év múlva a legmerészebb álmok szerint sem lesz több 11 százaléknál.
forrás: index.hu
Megnyílt a lehet?ség azok el?tt,
akik szívesen vennének drágább áramot a környezettudatosság jegyében, az Elm?-ÉMÁSZ ugyanis piacra dobta a zöldtarifás rendszert, amely keretében 10 százalékkal többért juthatunk villamosenergiához.
A rendszer számos nyugat-európai országban m?ködik, a cég pedig úgy ítélte meg, hogy erre hazánkban is mérhet? igény mutatkozik, egy fogyasztót máris találtak, Ulmann Mónika színészn? – akit a sajtómeghívó csak a Zöld Tarifa nagyköveteként emlegetett – az újságírók szeme láttára írta alá az els? szerz?dést.
Hogy rajta kívül hány ügyfelet talál meg a cégcsoport új szolgáltatása, komoly kérdés, az Indexnek nem árulták el, hogy a piackutatáson a megkérdezettek hány százaléka mondta, hogy hajlandó lenne többet fizetni a zöldáramért, azonban úgy számolnak, hogy egyel?re még az emelt áron is veszteséges lesz a szolgáltatás.
A zöld energiát a cég tulajdonában lév? és a Sinergy által üzemeltetett a Hernádon lév? kétszer 250 kilowatt teljesítmény? vízi er?m? adja. Az Elm?-ÉMÁSZ munkatársainak reményei szerint a jöv?ben nem csupán ez a mini vízer?m? kap ilyen szerepet, de további víz- és széler?m?vek is bekapcsolhatók lesznek az ország els? tiszta áramot használó fogyasztói közössége energiaigényeinek kielégítésébe. Ennek köszönhet?en az áramszolgáltató készül társadalmilag elkötelezett, környezettudatos nagyvállalati ügyfelei zöld energiával történ? ellátására is.
Magyarország jelent?s lemaradásban van a megújuló energia részarányának növelésében, jelenleg a teljes energiatermelésnek alig hat százalékát adják a megújulók, a kormány tervei szerint 2020-ra ezt 14,6 százalékra tornáznánk fel. A zöldáram részaránya jelenleg mindössze néhány százalék, tíz év múlva a legmerészebb álmok szerint sem lesz több 11 százaléknál.
forrás: index.hu
Rövidesen eléri a 12 giga-wattot (GW) az Olaszországban beépített fényelektromos berendezések teljes energiatermel? kapacitása.
Ezt adta hírül nemrég az illetékes olasz statisztikai hivatal. E szám mintegy 300 ezer berendezést jelent, kezdve a háztet?kre szerelt egyedi egységekt?l az ennél jóval kiterjedtebb panel-parkokig.
Ez az eredmény különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy – az illetékes kormányszervek „vargabet?i” és a legutóbb kifejezetten kedvez?tlen új jogszabály ellenére – e szakterület az utóbbi 2-3 évben indult látványos fejl?désnek. Ennek köszönhet?en ez év végére az itt m?köd? fotovoltaikus energiatermel? szektor részesedése az éves villanyáram fogyasztásból eléri a 3%-ot.
Ha pedig a 2012-re kalkulált telepítési el?irányzat (további 4 000 megawatt) is teljesül, e részarány már elérheti az 5,5%-ot, ami közel megfelel a jelenleg Olaszországban szénnel m?köd? er?m?vek által termelt villamos energia felének. Tekintettel az ország különösen kedvez? napenergetikai adottságaira e területen az elkövetkez? évek során is tartósan gyors fejl?désre lehet számítani – állapították meg helyi kutatók.
Összehasonlításul: a korántsem ennyire napsütötte, mégis piacvezet? Németországban a fényelektromos berendezések részesedése a teljes áramfogyasztásban ez év els? negyedében érte el a 3,5%-ot.
Mint látható, kell? hozzáértéssel és átgondolt jogszabályi háttér biztosításával még a nem éppen az összetartásról és az általános fegyelemr?l ismert Olaszországban is lehet az emberek által támogatott és felkarolt célkit?zéseket megvalósítani.
Egy bostoni kutató, Andre Sharon megelégelte ezt az állapotot és egy hullám er?m?hajót tervezett, amivel meg lehet keresni azokat a helyeket,
ahol jó szél fúj és kedvez?en hullámzik a tenger. Az energiatanker egy úszó hullámer?m?, amely folyamatosan tölti a fedélzeti akkumulátorait. A mintegy 50 méter hosszú hajó kiúszik a nyílt tengerre, ahol megfelel? a hullámzás és horgonyt vet. A hajó vízvonalánál körös-körül tengelyekre rögzített bóják csatlakoznak a fedélzetre szerelt generátorokhoz, amelyek a hánykolódó bóják mozgását elektromos energiává alakítják.
Amint teljesen feltölt?dtek az akkumulátorok, a hajó elindul a legközelebbi kiköt?be és betáplálja az elektromos hálózatba a „feltankolt” energiát. Ennek a módszernek az az el?nye, hogy nincs szükség drága tenger alatti kábelre,mert a hajó szállítja a megtermelt energiát.
Sharon a bostoni „Clean technology 2011” konferencián ismertette elképzeléseit. (http://www.techconnectworld.com/Cleantech2011/)
