Vitathatatlanul az év egyik legnagyobb sztorija az elektromos autózás volt Magyarországon, amely valósággal berobbant a köztudatba és a hétköznapi beszélgetések tárgya lett. Ez nem volt véletlen, a járműiparban végbemenő változások folyamatosan az elektromos autózásra irányították a média, azon keresztül pedig az emberek figyelmét. Az általános érdeklődést pedig csak fokozta, hogy sorra jelentették be azokat a kormányzati intézkedéseket, támogatásokat és beruházásokat, amelyek az elektromobilitáshoz kapcsolódtak.
Bár bő másfél év telt el azt követően, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2014. március 13-án bejelentette, hogy adókedvezményekkel és támogatásokkal erősítené a kormány az elektromos autók hazai elterjedését, 2015 végén kis túlzással még nem tartott sehol a történet. A magyar utakon pár száz darab részben vagy teljesen elektromos meghajtású jármű futott, a töltőhálózatunk finoman szólva sem volt alkalmas arra, hogy biztosítsa az ország gyors átjárhatóságát, az áram árszabályozását nem sikerült megoldani és komolyabb támogatásokat sem vezettek be. Az egyetlen érdemi kapaszkodót a Jedlik Ányos Terv jelentette, amelynek elkészítése és elfogadása EU irányelvben foglalt tagállami kötelezettségünk volt.
2016 viszont alapvető változásokat hozott, az elektromos autózás valósággal berobbant a köztudatba és a hétköznapi beszélgetések tárgya lett. Ez nem volt véletlen, a dízelbotrány, a szigorodó károsanyag-kibocsátási tesztek, az egyre erősebb verseny miatt piacra dobott vagy bemutatott modellek és az új technológiák – élükön az automatizált vezetéssel – folyamatosan az elektromos autózásra irányították a média, azon keresztül pedig az emberek figyelmét. Az általános érdeklődést pedig csak fokozta, hogy sorra jelentették be azokat a kormányzati intézkedéseket, támogatásokat és beruházásokat, amelyek az elektromobilitáshoz kapcsolódtak.
Az év elején még nagyon rosszul álltunk
A megkülönböztető zöld rendszám bevezetésének köszönhetően viszonylag pontosan megmondható, hogy hány plug-in-hibrid, kiterjesztett hatótávolságú elektromos autó és tisztán elektromos jármű futott a magyar utakon tavaly év végén. A KEKKH akkori statisztikái szerint 303 pár zöld rendszámot adtak ki 2016. január 1-ig.
Nyilvános töltővel sem álltunk jobban, az egész országban összesen 185 darab üzemelt és közülük is csupán 28 darab volt villámtöltő. Utóbbiak hiánya különösen azért jelentett és jelent a mai napig gondot, mert ezekkel az eszközökkel lehetne biztosítani az ország gyors átjárhatóságát.
Év elején az elektromos autók vásárlásához direkt támogatást még nem biztosított az állam, míg az indirekt ösztönzőknek köre viszonylag szűk volt. Több városban az ingyenes parkolás, néhány forgalom elől elzárt területre történő behajtás, illetve a regisztrációs adó, a cégautó adó és a teljesítményadó menetesség volt elérhető.
Aztán felpörögtek az események 2016-ban
Mindezeket látva, illetve a járműiparban végbemenő változásokra reagálva, a kormány, illetve a Jedlik Ányos Terv megvalósítására kijelölt Nemzetgazdasági Minisztérium több olyan intézkedést is hozott idén, amelyek már érdemben hozzájárulhatnak a hazai töltőinfrastruktúra fejlődéséhez, az elektromos autók számának növekedéséhez:
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet módosítása még február 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben. Ennek értelmében az újonnan létesített parkolóhelyeket úgy kell kialakítani, hogy 100 parkolóhely után legalább tízben elektromos gépjármű töltőállomás legyen kiépíthető a burkolat megbontása nélkül. A meglévő parkolóknál minden megkezdett 100 parkolóhelyből legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni. A módosítás a parkolóházakat is érinti, létesítés esetén a parkolóhelyeket szintén úgy kell kialakítani, hogy 100 parkolóhely után legalább tízben kiépíthető legyen az elektromos gépjármű töltőállomás a burkolat megbontása nélkül. A már meglévő parkolóházakban pedig 100 parkolóhelyből 2017. január 1-jéig legalább egyet, 2019. január 1-jéig legalább kettőt kell elektromos gépjármű töltőállomással ellátni. Tehát az állam rengeteg szereplőt kötelezett arra, hogy saját költségén hozzájáruljon a hazai töltőhálózat fejlesztéséhez. A kiskereskedelmi láncok közül elsőként egyébként a Lidl már lépett is, a meghatározott céldátum előtt villámtöltők telepítésébe kezdett Budapesten.
A BKV flottájában is megjelentek a tölthető, tisztán elektromos meghajtású buszok. 2016. május 1.-én ugyanis szolgálatba állt az evopro Modulo C68E modellje, amelyből összesen 20 darabot tudott vásárolni a közlekedési vállalat az állam által nyújtott, közel 4 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásból.
Nyár végén aztán a Jedlik Ányos Terv megvalósításának fontos elemeként, illetve az országos töltőhálózat bővítésének érdekében, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) összesen 1,25 milliárd forintos pályázatot hirdetett a magyar önkormányzatok részére, amelynek keretében elektromos töltőállomások létesítésére lehet még most is pénzt nyerni. Ennek köszönhetően az NGM számításai szerint ideális esetben akár 500 elektromos töltőállomás is létesülhet Magyarországon, amely a kiírásban szereplő, töltőoszloponkénti két csatlakozási lehetőséggel számolva, akár 1000 töltőpontot is eredményezhet. A támogatásnak köszönhetően egyébként már tudni lehet, hogy Budapesten biztosan 250 töltőoszlop létesül, vagyis 500 új helyen lehet majd elektromos autót tölteni a fővárosban.
Az elmúlt hónapok legnagyobb dobása pedig kétség kívül az volt, hogy Varga Mihály szeptember 21-én bejelentette, a kormány pénzzel fogja támogatni a tisztán elektromos járművek vásárlását. A meghirdetett pályázat keretében idén 2, jövőre pedig 3 milliárd forintot adnak majd elektromos személyautók és kisteherautók megvásárlásához. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a vásárlás időpontjában érvényes bruttó eladási ár 21 százaléka, de legfeljebb 1,5 millió forint lehet.
Nagy előrelépést jelenthet az is, hogy jövőre már üzleti alapja lehet a töltőinfrastruktúra fejlesztésének Magyarországon annak köszönhetően, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnál már dolgoznak az elektromos autók által vételezhető áram árszabályozásán. Ez pedig azért fontos, mert abban a pillanatban, hogy megszületnek a tarifák, a kereskedők pénzt kérhetnek a töltésekért, vagyis nem kell ingyen adniuk a szolgáltatásukat, ez pedig már kellő motivációt, üzleti alapot teremthet arra, hogy érdemben fejlesszék a töltőinfrastruktúrát. Várhatóan egyébként 2017 végéig lehet még ingyen tölteni az elektromos autókat, eddig tarthat majd a jelenlegi szabályozás átalakítása.
Forrás/bővebben: portfolio.hu
