Könnyen a visszájára sülhet el az energiahatékonysági célú nyílászárócsere, ha nem gondoskodunk a megfelelő szellőzésről, derül ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vizsgálatából. Az új, jól szigetelő nyílászárókkal ugyanis megszűnik a lakás természetes szellőzése, melynek egyenes következménye, hogy megnő a páratartalom, egészségtelen, rossz lesz a levegő. Viszont a rendszeres szellőztetés sem megoldás, mert kiszökik a megtakarított energia jelentős része. Mit lehet akkor tenni?
A vizsgálatban egy társasház energiahatékonyságát és komfortját vizsgálták szellőzés nélkül és különböző szellőzési megoldások mellett. Az eredmény sokatmondó: szellőzés nélkül a páratartalom kiugróan magas, akár a 90 százalékos relatív páratartalmat is elérheti, írja közleményében az Aereco. A pára szellőzés nélkül a hideg felületeken lecsapódik, ami könnyen penész kialakulásához vezethet.
Szellőzés vagy szellőztetés?
Ha ablaknyitással szellőztetünk, akkor a páratartalom némileg kedvezőbb lehet, azonban ekkor lényegében kiengedjük a megtermelt energiát az új ablakon. A vizsgálat eredményei szerint, ha ablaknyitással szellőztetünk, a lakás fűtésigénye akár 40 százalékkal is megnőhet.
„A probléma oka, hogy az új, jól szigetelő nyílászárók beépítésével megszűnik a természetes szellőzés, szinte hermetikusan lezárjuk a lakást. Sokan nem tudják, hogy a nyílászárócserével egy időben meg kell oldani a lakás szellőzését, biztosítani kell a folyamatos igények szerint szabályozott légcserét” – idézi Király Tamást, az Aereco cégvezetőjét, épületszellőzési szakértőt a közlemény.
Mint írják, a hideg idő beálltával az ablakon megjelenő páracseppek jelzik először a problémát, ami gyakran érezhetően rossz, nehéz, nedves levegővel párosul. Viszont a lakástulajdonosok a penész megjelenésekor döbbennek rá először a problémára, azonban rendszerint akkor sem tudják a baj forrását. A közlemény szerint a penész kiirtásával, párátlanító készülékekkel kísérleteznek több-kevesebb sikerrel néha évekig, de a problémát kiváltó ok nem szűnik meg.
Mi a megoldás?
Az Aereco szerint a legegyszerűbb szabályozott megoldás, az ablakba építhető légelvezetőkből és ehhez kapcsolódó ventilátorból áll. A szellőzés megteremtéséhez már elegendő szobánként egy, nagyobb szoba esetén két légbevezető, valamint e mellé egy-egy pára- vagy mozgásérzékelős légelvezető elem a vizes helységekbe, konyhába, fürdőszobába. A légelvezetőket egy központi ventilátorhoz kell légcsatornán keresztül kapcsolni.
Az ideális megoldás a szabályozott szellőztet? rendszer, melyek előnye, hogy energiatakarékos, páraszabályozott és automatikus működésű. A legjobb hatásfokuk a hővisszanyerős rendszereknek van, azonban ezek nagyobb beruházást, valamint átalakítást igényelnek, írják.
Évi több százezer forintot lehet spórolni
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a vizsgálatában egy társasház energiaigényét vizsgálta meg több szellőzési megoldás mellett:
Ablaknyitással szellőztetve vagy nem szabályozott állandó légcsere mellett négyzetméterenként a fűtés energiaigénye már 270 kWh/m2 /év. Ez egy 60 négyzetméteres lakás esetén évi 259 200 forint f?tési költséget jelent (gázfűtés mellett, 34 MJ/m3 fűtőértékkel számítva).
A szabályozott szellőző rendszer alkalmazása mellett a fűtés energiaigénye 190 kWh/m2 évente. Ez ugyanannál a 60 négyzetméteres lakásnál 182 400 forint fűtési költséget jelent évente – penész nélkül, állandó friss levegő mellett.
„Nagyon sok problémát okoz az utólagos szellőzés nem megfelelő kiépítése. Gyakran fordul elő, hogy nem a megfelelő helyre teszik a légbevezetőket az ablakokban, valamint hogy kispórolják a légelvezetést. Ha csak lehet, forduljunk épületgépész vagy légtechnikai szakemberhez, akik segítenek a döntésben” – idézik a szakértőt.
Forrás: origo.hu
