Van is, lesz is uniós pénz energiahatékonyságra

Share Button

A Vidékfejlesztési Programban már most, elérhet?k energetikai fejlesztésre szánt vissza nem térítend? források, és el?bb-utóbb a júliusra várt, hasonló célú GINOP pályázatok is megjelennek. A források elnyerésének feltétele, hogy a vállalat nyereségesen m?ködjön, de a pályázó esélyét nem a cég árbevétele befolyásolja, hanem az, hogy a beruházással mennyi energiát fog megtakarítani.

A f?tés, h?tés, villamos áram költsége jelent?s tétel a cégek m?ködési kiadásai között – különösen a gyártó üzemek esetében –, de a környezetvédelmi célok elérésében is nagy szerep jut az energiafogyasztásnak. Ezért szinte valamennyi vállalat odafigyel arra, hogy hogyan tudja hatékonyabbá tenni az energiagazdálkodását. Bizonyos beruházásokat a törvény ír el?, más fejlesztések elvégzése pedig a cég hosszú távú érdeke.

– Korszer? szigeteléssel, nyílászárókkal, szell?z?rendszerekkel, gépészeti berendezésekkel átlagosan húsz–negyven, kiugró esetben viszont akár hatvan százalékot is meg lehet spórolni a rezsikiadásokon, ami egy gyárcsarnok esetében több százezer forint megtakarítást jelenthet havi szinten. A nagyobb volumen? fejlesztésekhez érdemes pályázati forrásokat igénybe venni, de már egy saját zsebb?l is kifizethet? kisebb beruházás – például az egy-két éven belüli megtérüléssel kecsegtet? világításkorszer?sítés – is csökkenti a havi kiadásainkat, miközben jobbá teszi a dolgozóink munkakörnyezetét – mutat rá Torma Erzsébet, a Goodwill Consulting Kft. vezet?

A csökkentésért jár a pont

Az esetek többségében egy komplex energetikai beruházás – átlagos üzemi m?ködést és méretet feltételezve – megtérülési ideje hét-nyolc év. Ezt tudja akár a felére rövidíteni, ha sikerül vissza nem térítend? uniós forrást bevonni a fejlesztéshez. Jelen pillanatban kizárólag a Vidékfejlesztési Program által az agrárium szerepl?i és az önkormányzatok számára érhet? el ilyen támogatás. A kormányzat júliusra ígérte, hogy a GINOP keretében a vállalkozások számára is megnyílik a lehet?ség, erre azonban még várnunk kell. Az összesen százhatvanmilliárd forintos kerettel megnyíló, energetikai korszer?sítésekre lehívható konstrukció pontos feltételeit még nem ismerjük, de néhány elemét már igen. A kizárólag a konvergenciarégió vállalkozásainak elérhet? pályázat célja az energiaköltségek csökkentése lesz, vagyis azok a cégek tudnak majd pályázni, amelyek számlákkal igazolják, hogy az elmúlt években az érintett épület mennyi energiát fogyasztott.

– Legalább egy, de inkább három évre visszamen? számlaadatokkal kell a fogyasztást alátámasztani, ami azt jelenti, hogy a cégek, amelyek most vettek meg egy korszer?tlen épületet, valószín?leg nem fognak tudni pályázni még akkor sem, ha az el?z? tulajdonos számlákkal tudja igazolni a fogyasztást. Az ugyanis nem a pályázaton benyújtott tevékenységhez köt?dik. A negyven-ötven százalékos támogatási intenzitású komplex pályázat pontozásos rendszer? lesz. Nem muszáj több elemre pályázni, de minél sokrét?bb felújítást végzünk az épületen, kezdve a küls? szigetelést?l a nyílászárók cseréjén át a megújuló energiaforrások kihasználásáig, annál magasabb pontra számíthatunk. A pályázatoknál ugyanis bels? megtérülési rátát kell számolni, ami a projekt összköltsége és a megtakarított energia hányadosa, vagyis minél több korszer?sítést végzünk, és így több energiát takarítunk meg, annál magasabb lesz a kapott pontunk. Persze minél több elem szerepel a projektben, annál drágább a beruházásunk, de a tapasztalatok szerint a megtakarított energia nagyobb mértékben n?, mint a költségünk – mutat rá a szakember.

Kockaházak el?nyben

A korábbi pályázatokból kiindulva az energetikai korszer?sítésre nyerhet? támogatásra leginkább az üzemek, gyártócsarnokok esélyesek, az irodaházak viszont kevésbé. Magas pontra számíthatnak a 2006 el?tt épült, korábban sok energiával üzemeltetett, viszonylag szabályos négyzet vagy téglalap alaprajzú és kevés ablakfelülettel rendelkez? csarnokok.

– A zegzugos elrendezés, illetve a túl sok üveg vagy jelent?sen megemeli a beruházás költségét, vagy az energiamegtakarításban elért eredményünket rontja, de mindenképp gyengíti a pályázat bels? megtérülési mutatóját. Összességében felújításnál százötven–kétszázezer forintos négyzetméterenkénti fajlagos költséggel számolhatunk, napelemes beruházásnál pedig nettó négyszázötvenezer forinttal kilowattonként – mondja Torma Erzsébet.

A már folyó Vidékfejlesztési Program keretében az állattartó telepek és élelmiszeripari feldolgozók számára kiírt energiakorszer?sítési pályázatoknál plusz pályázati pontot érnek a megújulóenergia-beruházások. Ebb?l kiindulva valószín?síthet?, hogy majd a GINOP-pályázatokban is növeli a pályázók esélyeit, ha megújuló energiaforrásban gondolkodnak, de nem mindegy, hogy melyikben.

Magyarországon a legkönnyebben elérhet?k a napelemek. Ha csak saját zsebb?l finanszírozzuk a beruházást, a megtérülési id? körülbelül tíz év, ami – ha egy vállalkozás hosszú távra tervez – belátható id?. S?t! Ha a beruházás költségének ötven százalékát pályázatból valósítjuk meg, akár öt év alatt megspórolhatjuk a havi energiakiadásokon a fejlesztés árát. Napelemet viszont csak akkor tervezzünk, ha az épületnek déli vagy délnyugati tet?felülete van. Ennek hiányában érdemesebb biomasszakazánban vagy h?sszivattyúban gondolkodni. Utóbbi egyre rövidebb megtérülési id?vel kecsegtet, köszönhet?en a készülékek javuló hatásfokának. A használati meleg vizet el?állító napkollektorok viszont csak azoknak a vállalatoknak érik meg, amelyek jelenet?s vízfelhasználók, mint például az úszómedencével ellátott szállodák, a nagyüzemi konyhák vagy a gyárak, ahol a munkatársak rendszeresen zuhanyoznak.

Megújuló energiaforrásra szinte valamennyi kiírásban van keret, amely megengedi az infrastrukturális beruházások elszámolását.

Megéri készülni!

A pályázatok el?készítését érdemes miel?bb elkezdeni. Id? kell a m?szaki tervezésre, az energiaauditra és az energiatanúsítvány megszerzésére. Ha mindez már a kezünkben van, el lehet készíteni a beruházás bels? megtérülési mutatóját. Érdemes id?t hagyni arra is, hogy ha az els? változat pályázati szempontból nem el?nyös, újraterveztessük a fejlesztést.

– A korábbi kiírásokból kiindulva az egy és tizenöt közötti megtérülési ráta az ideális. A tervezés pluszköltséggel jár, de a pályázatban ezek elszámolhatók. Szintén kiadást jelent – csak a huszonötmillió forint feletti támogatási összeg? pályázatok esetében – a közbeszerzés, illetve számolnunk kell az áfával – kivéve az engedélyköteles beruházásoknál, ahol a törvény megengedi a fordított áfafizetést – és az öner?vel. Valószín?, hogy a GINOP energetikai korszer?sítési pályázatánál is lesz lehet?ség el?leg lehívására, de korábban ezt a kiírók biztosítékhoz kötötték – teszi hozzá Torma Erzsébet.

Mivel a kormányzat deklaráltan szeretné minél el?bb kiosztani az uniós társfinanszírozással megvalósuló pályázatok támogatását, 2017 után nagy valószín?séggel kevesebb kiírásra számíthatunk. Az energiakorszer?sítésben gondolkodóknak tehát érdemes kihasználniuk a mostani lehet?séget.

Forrás: piacesprofit.hu