Nem fogjuk a tervezett 2 Celsius-fokos szinten tartani a felmelegedést – ez derül ki a Párizsban rendezett klímacsúcs el?tt a világ országai által benyújtott tervezett vállalásokból. Ugyanakkor mind politikai, mind gazdasági szinten elindultak olyan változások, amelyeket néhány évvel ezel?tt még elképzelhetetlennek tartottak volna a szakemberek.
Az utolsó utáni pillanatban vagyunk, hogy lelassíthassuk a globális felmelegedést – mondta a Piac&Profitnak Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség, (IEA) divízióvezet?je a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) által szervezett konferencián. A szakember szerint a párizsi klímacsúcsra eddig beérkezett több mint 140 ország által benyújtott nemzeti szint? vállalásokat összesítve látható, hogy a tervezett emissziócsökkentés még nem elég ahhoz, hogy a kutatók által elfogadható mérték?re lassíthassuk a globális felmelegedés mértékét. (Erre Párizs az utolsó esély.)
Ahhoz ugyanis, hogy a klímaváltozás hatásait még kezelni tudjuk, legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedhet a Föld átlagh?mérséklete az évszázad végéig. „Viszont ehhez az kellene, hogy a világ országai évente legfeljebb 25 milliárd tonnányi szén-dioxidot bocsássanak ki a légkörbe. A párizsi csúcsra tett vállalásokat összesítve viszont 9 milliárd tonnával többel számolhatunk évente” – vélekedett Varró László. A jelenlegi emissziós szinttel számolva pedig inkább 3-3,6 Celsius-fokos emelkedésre számíthatunk.
Robbanás el?tt a megújuló szektor
A szakember ugyanakkor bizakodó, a vállalásokból ugyanis látszik, hogy az országok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az energiaszektoruk átalakítására, és a megújuló energiaforrások kiaknázására. „Az új beruházások hatvan százaléka a megújuló energiaforrásokba irányul, ennek pedig részben az az oka, hogy ezeknek az energiaforrásoknak a költséghatékonysága az elmúlt öt évben óriásit javult” – hangsúlyozta.
A napelemek terén ugyanis a kínai gyártók er?s pozíciókra tettek szert. Hatalmas gyártókapacitás épült ki Dél-Kínában, ahol ma már másodpercenként 4 napelemet gyártanak. Ez az óriási mérték? tömeggyártás pedig leszorította a napelemek árát. A szélenergia tekintetében nem a tömeggyártás, hanem a technológia fejl?dése jelent ugrást: most már olyan szélkerekeket gyártanak, amelyek képesek gyenge szélben is nagyobb teljesítménnyel dolgozni. „Így nem kell kipakolni a világ végére a szélenergia-projekteket, ráadásul a hatékonyság javulásával magasabb megtérüléssel számolhatnak a beruházók” – emelte ki a technológiai újításokat Varró László. Ez azonban még kevés a klímaváltozás megállításához.
Sorsdönt? lesz a következ? tizenöt év
Mintegy tíz-tizenöt év alatt lehetne az igazán nagy technológiai váltásokat végrehajtani, mint a robbanómotoros gépjárm?vek helyett az elektromos autók bevezetése (amire jöv?re már itthon is jelent?s kedvezmények lesznek), vagy a megújuló energiaforrások nagyobb arányú beillesztése az energiatermelésbe. „Ezért ez az elkövetkez? tizenöt év sorsdönt? lesz” – hangsúlyozta a szakember, aki szerint gyakorlatilag versenyfutásban vagyunk a klímaváltozás hatásaival. Ahhoz, hogy ennyi id?t nyerhessünk, viszont komoly intézkedéseket kellene végrehajtani. Az IEA szakemberei ezért kidolgoztak egy cselekvési tervet, amellyel addig is fékezni lehet a kibocsátásunkat: nagy volumen? energiahatékonysági programba kell fognunk, ki kell vezetnünk a régi technológiával m?köd? széner?m?veket, és csökkentenünk kell a metángáz elszivárgását a földgáz- és k?olaj-kitermelésnél.
Mivel Európában – és Magyarországon – a régi, hetvenes évek technológiai szintjét képvisel? széner?m?veket már leállították, vagy modernizálták, nekünk els?sorban az energiahatékonyság terén lenne a legsürget?bb tennivalónk. „A lehet? leggyorsabban a villamosenergia-fogyasztást lehetne csökkenteni, mivel ezt sok millió különálló háztartási és szórakoztatóipari berendezés generálja, amiket viszont néhány évente lecserélünk. Itt rá lehet szorítani a gyártókat arra, hogy takarékosabb eszközöket gyártsanak és a fogyasztókat arra, hogy ilyen eszközöket vásároljanak” – hangsúlyozta Varró László.
Forrás: piacesprofit.hu
