Az EU Európa 2020 stratégiája a tagállamok és partnereik számára is iránymutató. A zöldátállás azonban nem csupán kihívás, hanem óriási lehetőség is a kis országok számára a gazdasági jólét növelésére. A jól megtervezett beruházások a megújuló energia és az energiahatékonyság terén hosszú távon is fenntartható növekedést hoznak létre, amit az észak-európai régió országainak sikere is világosan mutat.
Az energia a „zöldgazdaság” lényege. A fenntartható, biztonságos és megfizethető energia kormányaink világos politikai célja, a fenntartható fejlődés gazdasági, környezeti és szociális vonatkozásaival párhuzamosan. A fosszilis energiaforrások, a nukleáris energia és a megújuló energia az európai és a nemzeti energiapolitikák fontos része marad. Világos, hogy a napenergia, a geotermikus energia vagy a biomassza szélesebb körű kiaknázása növeli az energiaellátás diverzifikációját. A magyar kormány ezt célozza. Az északi országokkal való együttműködés a kutatás, a technológia és a befektetések vonatkozásában Magyarország számára e fellépés egyik terepe.
A megújuló energia felhasználásának magas szintje az öt észak-európai országban mindenütt jellemző, noha egyes esetekben ez az olaj és a gáz nagy volumenű offshore kitermelésével vagy az atomerőművek termelte villamos energiával párosul. A megújuló energia felhasználásának terjedése pedig szükségszerűen a zöldgazdaság egészének és a környezeti szempontból fenntartható megoldások terjedésének támogatását is igényli.
A piac önmagában nem tudja az átmenetet levezényelni, erős EU-s és nemzeti szabályozásra is szükség van. A kormányok szerepe az is, hogy a szektorokon átnyúló együttműködési platformokat hozzanak létre, erősítsék a versenyt és az üzleti szereplők kapcsolatait.
A környezeti fenntarthatóság, a zöldgazdaság, a zöldenergia terjedése tekintetében Magyarország, a magyar cégek sok területen inkább követő pozícióban vannak a versenyben. Megpróbálhatják ugyan a későn jövők előnyeit kiaknázni, de későbbi külpiaci sikereikhez a legtöbb esetben előzetes tudás- és technológiaimportra, működőtőke-beáramlásra, az élenjáró országoktól és vállalatoktól származó know-how átvételére is szükségük van. Kiemelten fontos az önkormányzati szintű „zöld” fejlesztési törekvések előtérbe helyezése is. A nagyvárosoktól a kisebb településekig egyre inkább teret nyer a fenntartható és okos megoldások alkalmazása.
Környezeti fenntarthatóság
Az észak-európai régió országai vezető hatalomnak számítanak a környezeti fenntarthatóság témáiban, az ottani cégektől fontos és hasznos kompetenciák átvételét remélhetik a magyar vállalkozások és – végfelhasználóként – az önkormányzatok. Az északi régió a zöldgazdaság fejlesztésén keresztül jelentős tudás- és tőketranszfert hozhat Magyarországnak, hozzájárulhat az itteni üzleti kultúra javításához, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tételéhez.
Az északi régió már most is jelentős tőkebefektető Magyarországon, a kormány hat észak-európai céggel kötött stratégiai partnerségi megállapodást (Coloplast, Ericsson, Grundfos, Lego, Nokia, Telenor). Dán cégek 14 ezer főt foglalkoztatnak Magyarországon, az itt jelen lévő svéd cégek száma megközelíti a kétszázat, és több mint 17 ezer főt foglalkoztatnak, a finn Nokia Magyarország legnagyobb kutatási-fejlesztési és innovációs központját működteti 1900 alkalmazottal Budapesten, minden harmadik mobiltelefon-előfizetés a norvég Telenorhoz köthető, az izlandi Mannvit pedig budapesti irodája révén az itteni geotermikus fejlesztések egyik meghatározó szereplője.
Az északi országok együttműködése és integrációja számos területen nagyon hosszú és sikeres múltra tekint vissza. Regionális parlamenti együttműködésük (Északi Tanács) 1952-ben indult. Már 1954 óta közös a munkaerőpiac, és útlevél nélkül lehet egymás országaiba utazni. Az öt ország 1971-ben létrehozta az Északi Miniszterek Tanácsát, ezzel is elősegítve a szakpolitikai koordinációt és a döntések megvalósítását. Egymás közti integrációjuk mélysége bizonyos területeken meghaladja az EU-ét is – például a villamos energia piacán, amely az interkonnektor-hálózatok kialakítása révén szintén hozzájárul a környezetbarát gazdasághoz. Ebben is egyezik Magyarország törekvése, hogy – bár számottevő ráfordítások révén – olyan energiahálózati összeköttetést alakítsunk ki Közép-Európában, amely biztonságot és stabilitást hoz, de egymás energiaforrásainak megosztása költség- és környezetkímélő megoldást is eredményez.
Átalakul a mindennapi élet
A kiemelt hazai és északi energetikai cégek számára szemléletváltáshoz vezetett a párizsi klímamegállapodás. Itt az ideje, hogy meghatározzuk azokat a területeket, amelyek részei lehetnek a fellendülő beruházásoknak. A környezetbarát közlekedés ezek közt lesz, kiemelve az autóipart, amely rendkívül fontos a magyar gazdaság számára. Kérdés azonban, hogy versenyképes lehet-e egyszerre az elektromobilitás, a CNG és az egyéb alternatív meghajtási rendszerek.
Az e-kormányzás, az okos internetes megoldások, az Ipar 4.0, a Dolgok Internete, a digitalizáció és az okos eszközök soha nem látott mértékben átalakítják mindennapi életünket. A villamosenergia-ipar a középpontban áll, friss lehetőségeket teremt más vállalkozásoknak, miközben maga is átalakul, sok új kis energiapiaci szereplő lép színre.
A távfűtés nagyon elterjedt Észak-Európában, és a távhűtés piaca is bővül. Magyarországon a távfűtés esetében még a gázerőművek dominálnak, de ez változóban van. Az önkormányzatok egyre nagyobb nyomás alatt állnak, hogy a megújuló energia felé mozduljanak el. Elméletileg Magyarországon is bőven vannak kiaknázatlan lehetőségek a biomassza, a napenergia és a geotermikus energia, valamint a meglévő források hatékonyabb felhasználása révén. Hogyan lépjünk ezen a területen előre?
A zöldépületek egyre nagyobb részét képezik a kereskedelmi ingatlanok fejlesztésének Magyarországon, a zöldépítkezés fogalma azonban csak nemrég került előtérbe a lakóingatlanoknál. Sok hazai kkv szeretné elsajátítani a legjobb módszereket. Hogyan alakítsuk ki legjobban ezeket a projekteket?
Országaink egyetértenek az átfogó szakpolitikai célokban – de hogyan valósítsuk meg ezeket a gyakorlatban? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Nordic Green Light című fenntarthatósági üzleti fórum, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium a budapesti svéd, dán, finn és norvég nagykövetségekkel, azok kereskedelmi részlegeivel, valamint Izland bécsi nagykövetségével, továbbá az öt északi partnerállam kereskedelmi képviseleteivel karöltve rendez május 8-án Budapesten magyar és északi vállalkozások, önkormányzatok és egyéb érdeklődők részére.
Meggyőződésünk, hogy e fórum és az annak révén kialakuló újabb kapcsolatok a cégek, az önkormányzatok és egyéb érintettek között hasznos és fontos hozzáadott értéket kínálnak majd az északi országok és Magyarország együttműködéséhez.
Forrás: vg.hu
