Januártól termékdíjkötelessé váltak a környezetkímél? áramtermelésre szolgáló napelemek – szúrta ki egy szakmai szervezet. Az új, nemzetközi viszonylatban is példátlan adónem kivetésének a pénzbehajtáson túl nincs racionális magyarázata, a használt napelem ugyanis nem veszélyes hulladék, és 100 százalékban újrahasznosítható.
Egy aprócska adómódosítással az Orbán-kormány alighanem ismét kivívja a világ figyelmét:
januártól környezetvédelmi termékdíjat (elvben az adott termék környezetkárosító hatását ellensúlyozó zöldadót) kell fizetni a napelemek minden kilogrammja után.
Hasonló intézkedésre sem internetes kereséssel, sem a szakmai szervezetekkel konzultálva nem találtunk példát: a Nap energiájával környezeti kibocsátás nélkül áramot termel? panelek felszerelését mindenütt adókedvezményekkel és támogatásokkal ösztönzik.
Magyarországon viszont, ahol az egész EU-ban a legalacsonyabb a napenergiával termelt áram aránya, az állami elvonás miatt most jelent?sen megdrágulnak a napelemek.
A termékdíjtörvény eredeti céljával („hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megel?zéséhez illetve csökkentéséhez, a természeti er?forrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez”) ellentétesnek t?n? új adónak a mértéke is meghökkent?: kilogrammonként 114 forintot kell fizetni az alumíniumból, szilíciumból és üvegb?l összeállított, teljes mértékben újrahasznosítható napelemekért, miközben a savat és mérgez? nehézfémeket tartalmazó akkumulátorok kilónkénti termékdíja csupán 57 forint, vagyis
a törvényjavaslatot beterjeszt? kormány a napelemeket kétszer veszélyesebbnek tekinti az akkumulátoroknál.
Lapunk kérdésére Kiss Ern?, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke meger?sítette, hogy a januártól hatályos módosított termékdíjtörvény valóban a napelemek termékdíjasítását tartalmazza, amit a törvényszövegben szerepl? megnevezés mellett a vámtarifaszám is egyértelm?vé tesz.
A szakember azt is nyomatékosította, hogy hasonló, a napelemeket sújtó zöldadókat más országokban nem ismer, inkább a kedvezmények dominálnak.
Korábban Magyarországon is létezett adókedvezmény – speciális áfakulcs formájában –, ezt azonban mostanra eltörölték, helyette a világ legmagasabb, 27 százalékos áfáját, és mostantól a termékdíjat is fizethetik a magyar napelem-vásárlók. S?t, márciustól egy újabb költséggel is számolniuk kell: az otthoni napelem-beruházások esetén kötelez? lesz az úgynevezett távm?ködtetés? t?zvédelmi f?kapcsoló beépítése.
Tíz év sem lesz elég a megtérülésre
2014-es adatok szerint Magyarországon a napenergiával m?köd? háztartási méret? kiser?m?vek beépített teljesítménye 32,1 megawatt (szemben az ausztriai mintegy 800 megawattal), ami azt jelenti, hogy a mintegy 4 millió magyar háztartás elenyész? hányada, legfeljebb 15-20 ezer lakóegység rendelkezik napelemmel. Ez a szám a belátható jöv?ben nem is fog érezhet?en b?vülni, mivel már a mostani drasztikus emelés el?tt is tíz év körül volt egy otthoni napelemes beruházás megtérülési ideje.
Ez arra szolgál, hogy t?z esetén a napelemet is leválasztja az épület elektromos hálózatáról, megakadályozva, hogy a t?zoltók a nap-áram miatt szenvedjenek áramütést. (Úgy tudjuk, a kapcsoló beépítése Németországban kötelez?, a legtöbb uniós tagállamban azonban inkább egy filléres eszközzel oldják meg a problémát: a t?zoltó-felszereléshez tartozó habbal lefújják a napelemet, így az nem termel több áramot az oltás idején.)
A két változás, vagyis a termékdíj és a kötelez?en beépítend? t?zvédelmi eszköz együttesen akár 40 százalékkal is megdrágíthat egy háztartási napelem-beruházást:
egy tavalyig 1-1,2 millió forintba kerül? rendszer üzembe állításáért márciustól nagyjából 400 ezer forinttal kell többet fizetni.
Az ügy további érdekessége, hogy a széler?m?vek f?darabjai közül a generátor és a vezérl?egység is termékdíjköteles lett a törvénymódosítás nyomán, így mostantól a széler?m?vek építtet?inek is kell környezetvédelmi adót fizetniük – igaz, mivel a kormány évek óta nem ad ki új széler?m?-építési engedélyt, ez egyel?re csak elvi akadályt jelent.
Forrás: nol.hu
