Zöldáramot dobott piacra az Elmű

A fenntarthatóság koncepciója jelenleg az EU egyik legfontosabb prioritása. Célja a termékekkel kapcsolatos környezeti terhelés csökkentése, valamint a fenntarthatóbb termékekre és gyártástechnológiákra vonatkozó igény és kereslet növelése. Különösen igaz ez az épít?iparra, amely az egyik legkevésbé környezetbarát iparág. A réziparban dolgozó mérnökök olyan innovatív folyamatokat dolgoztak ki, amelyek az „elérhet? legjobb technológiákat” képviselik.

Az Európai Unió strasbourgi „Agora” nev? adminisztrációs épületeesetében is, mint minden más épít?anyagnál, a réz kiválasztásánál is a fenntarthatóság összes aspektusa – mint a gyártás, szállítás, feldolgozás, fejlesztés – volt a f? szempont. Ennek eredményeképp 2008-ban az építészek megkapták a BEX-díjat a fenntartható épületek kategóriában.

Energiahatékonyság
Az épít?ipar számos területén a réz felhasználása egyrészt segít abban, hogy a követelmények az energiagazdálkodás területén teljesíthet?k legyenek, másrészt hozzájárul az épületek energiahatékonyságának javításával kapcsolatos célok megvalósításához.

A réz esetében a legfontosabb áttörést az jelentette, hogy nincs többé szükség küls? energiaközlésre az érc fémtartalmának megolvasztásához. S?t a „gyorsolvasztásnak” nevezett folyamat még többletenergiát is termel, amely a létesítményen belül más célokra is felhasználható, vagy akár egy település központi f?t?rendszerének üzemeltetésére is alkalmas.

Az épületek energiahatékonyságához két alapvet? tulajdonsága folytán nagyban hozzájárul a réz. Kiváló elektromos vezet?képessége miatt az elektromos vezetékek els?számú alapanyaga, és a különböz? berendezések elektromos alkatrészeit is rézb?l vagy rézötvözetb?l gyártják. Kiváló h?vezet? képessége pedig a meleg vizes padlóf?tési rendszerek legmegfelel?bb anyagává teszi. A rézcsöveket széles körben alkalmazzák a légjavítás területén is, és nagy népszer?ségnek örvend a h?cserél? berendezések gyártásánál.

A vízm?vek f?ként rézzel és üveggel burkolt székháza Cambridge-benegy háromszintes irodaépület, melynek meghatározója a fenntartható környezetvédelmi stratégia. A létesítmény páratlan lehet?séget kínál a h?t? rendszer kis energiával történ? hasznosítására. A fúrt kútból származó víz behálózza az épületet és átveszi a ház h?többletét. A h?tött víz rézcsöveken keresztül járja át a házat, hatékonyan és zajtalanul biztosítva az épület h?tését. Ez a módszer 11,5 tonna széndioxid kibocsátást vált ki évente.

A szennyezés csökkentése
A technológiai fejlesztések ma már azt is lehet?vé teszik, hogy összegy?jtsék a rézérc feldolgozása során keletkez? salakot, amely a helyszínen, vagy arra szakosodott létesítményben újrahasznosítható, majd a semlegesített anyagok például útépítéshez felhasználhatók. Emellett az alapanyag olvasztása során felszabaduló és kinyerhet? kénsav a kés?bbiekben értékesíthet?. Ez a fejlesztés hozzájárult a savas es? mennyiségének csökkentéséhez Európában. Nem kérdés, hogy noha Magyarország nem ipari állam, mégis a kontinensünkön belül, s?t az egész világon zajló környezeti folyamatok nagymértékben befolyásolják mindennapi életmin?ségünket.

A rézhulladék az építkezés helyszínén könnyen összegy?jthet? és újrahasznosítható, így nincs kedvez?tlen környezeti hatása helyben, és a hulladékhalmokat sem növeli. A réz épít?anyagokból történ? kioldódása sem szennyezi a környezetet, mivel mindenhol megtalálható, természetes anyag; a vizeinkben, a talajban, a növényekben és még az állati, emberi szervezetben is el?fordul. Hozzájárul az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásához, és mint nyomelemre szükségünk van rá egészségünk meg?rzéséhez.

Tartósság
A réz történelmi távlatokban történt elterjedése nagymértékben annak köszönhet?, hogy ellenáll a korróziónak, karbantartást nem igényel, tulajdonságai nem romlanak az id? múlásával. A réz hosszú – nem ritkán évszázados – élettartama a tet?zetek és cs?hálózatok esetében, valamint nagy mennyiségben való el?fordulása és teljes kör? újrahasznosíthatósága következtében rendkívül gazdaságos.

A Villa Luvata nyaraló Finnországban hasznosítja a nap és a szél energiáját. A réztet? 12 m² napelemet is magában foglal, melyek illesztése a tet? korcolásával egybeesik. Mivel a fényes réz hamar megbarnul, a napelemek gyakorlatilag láthatatlanok a tet?n. A réz a kollektor legfontosabb eleme, mivel rendkívül jó h?vezet? képességgel rendelkezik. A kollektor moduláris felépítés?, ami lehet?vé tette egy nagy, egybefügg? telep beépítését a tet?n. A napelem a ház energiaigényének körülbelül 20 százalékát állítja el?. A nagyméret? vízmelegít? szolgáltatja a meleget a rézcsövekkel kialakított padlóf?téshez is. Az energia fennmaradó 80 százalékát a szemben lév? tengerparton elhelyezett négy darab szélturbina biztosítja. A réz b?séges felhasználásának köszönhet?en az épület kimagaslóan tartós lesz.

Újrahasznosítás
Még a legtartósabb anyagok is elérik egyszer életciklusuk végét, például egyéb – nem tartóssági okból – történ? bontás esetén. Napjainkban az Európai Unión belül egyre fontosabb az életciklusuk végét elért termékek környezetbarát újrafeldolgozása.

Az Európában felhasznált réz körülbelül 45%-a származik újrafelhasznált anyagból, ami igen jó aránynak számít más épít?anyagokkal való összehasonlításban. Ezzel a lehet?séggel energia takarítható meg, hiszen az újrahasznosított rézb?l gyártott termékek el?állításához 85%-al kevesebb energia szükséges, mintha ugyanezt a terméket rézércb?l gyártanák. Az újrahasznosítás után a fém ugyanazon kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, mint azel?tt, és a folyamat végtelen számban ismételhet?.

Jellemz? adat a réz tartósságára és gazdaságos újrafelhasználhatóságára, hogy becslések szerint a valaha bányászott réz 80%-a mindmáig forgalomban van. Mindezeket figyelembe véve elmondható, hogy a réz alkalmazása az épít?iparban kifejezetten fenntartható. A réz hosszú élettartamú, számtalanszor újrahasznosítható, és az ágazat már bizonyította, hogy tevékenysége során teljes mértékben tiszteletben tartja a környezetet.

A lejt?t szorosan követ?, kimagasló színvonalú ipari épület megfelel a „Minergie-min?ség” kritériumainak. Svájcban, az IBB vállalatcsoport székhelyén a f?t?energiát geotermikus h?szivattyú biztosítja. A termoaktív épületelem-rendszer (TABS), valamint a mechanikus szell?zés a h?visszanyer? rendszerrel együtt kiegyensúlyozott bels? klímát garantál nyáron és télen egyaránt. Az épület fenntartható, ami az energiafogyasztás alacsony szintjének, a hosszú élettartamú, csekély karbantartási igény?, újrahasznosítható anyagoknak, valamint a terek rugalmas továbbtagolhatóságának köszönhet?.

A múlt évben Wales „legzöldebb” épületének választott irodaház a kormány székhelye. Alapvet? fontosságú volt a csökkentett karbon lábnyom és a kiváló BREEAM besorolás, mely nagyban köszönhet? a réz felhasználásának. A BREEAM (BRE Environmental Assessment Method) környezetvédelmi tanúsítási eljárást az Egyesült Királyságban fejlesztették ki a 90-es évek elején, azóta széles körben elismert és elterjedt, ma már hazánkban is elérhet?.

A fenntartható építés – közhely vagy valóság? Breeam és Leed

A Diesel f?hadiszállása Olaszországban olyan jöv?be mutató technikai megoldásokat alkalmaz, mint a napelemes rendszerek, zöldtet?k, a f?tés hulladékh?jét h?tésre vagy elektromosság termelésére hasznosító harmadik generációs (CCHP) rendszerek, vagy az es?víz hasznosítása. A környezeti érzékenységet fokozza a fejlett légjavítás, a hang és visszhangosság elleni szigetelés, és a sugárzó felületf?tés a nagyobb padlófelülettel rendelkez? zónákban. Az épületkomplexum mindezek miatt kiérdemelte az „A” osztályú energiahatékonysági besorolást a szakértést végz? Milánói M?szaki Egyetemt?l.

A dániai Skive biomassza er?m?ve a fenntartható energiatermelés és építészet ikonja. A legújabb technológiákat felvonultató, számos díjat nyert épület m?ködés közben látogatható, így járul hozzá a környezetbarát szemlélet elterjedéséhez.

Környezetvédelmi oktatási központ a madárrezervátumban

A skóciai, tengeri madarakat bemutató látogatóközpont építésénél helyi anyagokat használtak, így a szállítási út lerövidítésével is csökkentették a beruházás környezeti terhelését. Az épület teljes természetes szell?zést kapott, illetve a m?anyag épületgépészeti csöveket természetes rézre cserélték; összességében kerülték a mesterséges anyagok használatát.

A cornwalli Eden Project negyedik ütemében megépült „The Core” oktatási központ els?k között képviselte az ezredfordulón a felel?s és fenntartható építészetet, mely a Grimshaw’s Environmentally Viable Architecture rendszer megfelel?ségi elveihez alkalmazkodott. Azzal a céllal jött létre, hogy emlékeztessen bennünket a természethez f?z?d? kapcsolatunkra, mely állapotának kényes egyensúlyán múlik.

forrás: architectforum.hu

Megnyílt a lehet?ség azok el?tt, akik szívesen vennének drágább áramot a környezettudatosság jegyében, az Elm?-ÉMÁSZ ugyanis piacra dobta a zöldtarifás rendszert, amely keretében 10 százalékkal többért juthatunk villamosenergiához.

A rendszer számos nyugat-európai országban m?ködik, a cég pedig úgy ítélte meg, hogy erre hazánkban is mérhet? igény mutatkozik, egy fogyasztót máris találtak, Ulmann Mónika színészn? – akit a sajtómeghívó csak a Zöld Tarifa nagyköveteként emlegetett – az újságírók szeme láttára írta alá az els? szerz?dést.

Hogy rajta kívül hány ügyfelet talál meg a cégcsoport új szolgáltatása, komoly kérdés, az Indexnek nem árulták el, hogy a piackutatáson a megkérdezettek hány százaléka mondta, hogy hajlandó lenne többet fizetni a zöldáramért, azonban úgy számolnak, hogy egyel?re még az emelt áron is veszteséges lesz a szolgáltatás.

A zöld energiát a cég tulajdonában lév? és a Sinergy által üzemeltetett a Hernádon lév? kétszer 250 kilowatt teljesítmény? vízi er?m? adja. Az Elm?-ÉMÁSZ munkatársainak reményei szerint a jöv?ben nem csupán ez a mini vízer?m? kap ilyen szerepet, de további víz- és széler?m?vek is bekapcsolhatók lesznek az ország els? tiszta áramot használó fogyasztói közössége energiaigényeinek kielégítésébe. Ennek köszönhet?en az áramszolgáltató készül társadalmilag elkötelezett, környezettudatos nagyvállalati ügyfelei zöld energiával történ? ellátására is.

Magyarország jelent?s lemaradásban van a megújuló energia részarányának növelésében, jelenleg a teljes energiatermelésnek alig hat százalékát adják a megújulók, a kormány tervei szerint 2020-ra ezt 14,6 százalékra tornáznánk fel. A zöldáram részaránya jelenleg mindössze néhány százalék, tíz év múlva a legmerészebb álmok szerint sem lesz több 11 százaléknál.

forrás: index.hu