Az elmúlt két-három, nagy jóindulattal öt év a felszínen arról szólt, hogy az emberiség, vagy legalábbis annak az interneten is látható része kezdett kijózanodni a hosszú évtizedeken át tartó fogyasztói mámorból, és ahogy már saját bőrén is tapasztalni kezdte a klímaváltozás hatásait, hirtelen központi kérdéssé vált az addig a hippik homokozójának tartott környezetvédelem. A medvedisznóember él.
A nagy feleszmélés után mit tett az emberiség? Átgondolta a saját és családja, gyerekei jövőjét, elkezdett környezettudatos termékeket használni, átalakította az étrendjét a Föld javainak megóvása érdekében, fellázadt a legpusztítóbb működésű óriáscégek ellen, és olyan vezetőket választott magának, akik hitelesen képviselték a népet a klímaváltozás elleni harcban?
Az adatokból nagyon nem úgy tűnik.
Az alábbiakban 10+1 ábrán mutatjuk be, hogy milyen területeken dübörög továbbra is a túltermelés és a túlfogyasztás, amellyel úgy pumpálja az emberiség az üvegházhatású gázokat a légkörbe, hogy éveken belül tényleg visszafordíthatatlan károkat okozhat, és nemhogy megállíthatatlanná, de mérsékelhetetlenné is válhat a klímaváltozás.
De előtte jöjjön a legfontosabb ábra, arról, hogy az elmúlt több mint kétezer évben hogyan változott a Föld légkörében a legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid koncentrációja. Időszámításunk első 17 és fél évszázadában nagyjából stabilan 280 ppm (milliomod részecske) volt a légköri CO2-koncentráció mértéke, az ipari forradalom kezdetétől azonban folyamatosan nőtt ez a szám: a 18. század közepétől eleinte csak évtizedenként 2-3 ppm-mel, de 2018 és 2019 között már egy év alatt 3,5 ppm-mel. A 400-as határt 2014-ben léptük át, ehhez hasonló szintet utoljára a 2,6–5,3 millió évvel ezelőtti pliocén korban látott a Föld.
Grafika: Tóth Róbert Jónás / qubit.hu
1. Légkondicionálás
A legördögibb kör: melegszik a levegő, az ember klímával hűti magát, ami végső soron még inkább hozzájárul a felmelegedéshez. „A klimatizált épületek száma 2050-re 5,6 milliárdra emelkedhet a jelenlegi 1,6 milliárdról, a hűtéshez felhasznált elektromos energiából pedig 140 százalékkal többre lesz szükség, mint ma. Mindeközben a szektor jelenleg egymilliárd tonnás éves szén-dioxid-kibocsátása is minimum megduplázódik – a növekedést némileg lassítja a napenergiát hasznosító légkondik üzemeltetése” – írtuk nemrég a nagy légkondicikkünkben.
2. Repülés
Az elmúlt húsz évben megduplázódott a megtett nemzetközi repülőutak száma, ami a 2008-2009-es gazdasági válság óta minden korábbinál nagyobb ütemben, töretlenül nő. Az Európai Unió teljes szén-dioxid-kibocsátásának például a 3 százalékáért felel a repülés, ami a legszennyezőbb közlekedési mód: átlagosan 285 gramm CO2kibocsátásával jár kilométerenként. Egy Párizs-New York járat alatt egy tonna szén-dioxid kerül a légkörbe – ez majdnem annyi (1,39), mint amennyit egy ember egy év alatt kibocsáthat a környezet túlterhelése nélkül.
Forrás/bővebben: qubit.hu
