10+1 grafikon ami azt mutatja, hogy az emberiség magasról tesz a klímaváltozásra

Share Button

Az elmúlt két-három, nagy jóindulattal öt év a felszínen arról szólt, hogy az emberiség, vagy legalábbis annak az interneten is látható része kezdett kijózanodni a hosszú évtizedeken át tartó fogyasztói mámorból, és ahogy már saját bőrén is tapasztalni kezdte a klímaváltozás hatásait, hirtelen központi kérdéssé vált az addig a hippik homokozójának tartott környezetvédelem. A medvedisznóember él.

A nagy feleszmélés után mit tett az emberiség? Átgondolta a saját és családja, gyerekei jövőjét, elkezdett környezettudatos termékeket használni, átalakította az étrendjét a Föld javainak megóvása érdekében, fellázadt a legpusztítóbb működésű óriáscégek ellen, és olyan vezetőket választott magának, akik hitelesen képviselték a népet a klímaváltozás elleni harcban?

Az adatokból nagyon nem úgy tűnik.

Az alábbiakban 10+1 ábrán mutatjuk be, hogy milyen területeken dübörög továbbra is a túltermelés és a túlfogyasztás, amellyel úgy pumpálja az emberiség az üvegházhatású gázokat a légkörbe, hogy éveken belül tényleg visszafordíthatatlan károkat okozhat, és nemhogy megállíthatatlanná, de mérsékelhetetlenné is válhat a klímaváltozás.

De előtte jöjjön a legfontosabb ábra, arról, hogy az elmúlt több mint kétezer évben hogyan változott a Föld légkörében a legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid koncentrációja. Időszámításunk első 17 és fél évszázadában nagyjából stabilan 280 ppm (milliomod részecske) volt a légköri CO2-koncentráció mértéke, az ipari forradalom kezdetétől azonban folyamatosan nőtt ez a szám: a 18. század közepétől eleinte csak évtizedenként 2-3 ppm-mel, de 2018 és 2019 között már egy év alatt 3,5 ppm-mel. A 400-as határt 2014-ben léptük át, ehhez hasonló szintet utoljára a 2,6–5,3 millió évvel ezelőtti pliocén korban látott a Föld.