Az ENSZ-főtitkár a Föld napján azt kéri a világ kormányaitól, hogy a koronavírus-járványra adott gazdasági válaszaikban törődjenek a klímaváltozás „még mélyebb vészhelyzetével”. Antonio Guterres arra figyelmeztet, hogy a válságkezelésben se adjanak kedvezményeket az erősen szennyező iparágaknak, ne gyengítsék a szabályozást – ilyesmire például az Egyesült Államokban volt példa, ahol Trump az autógyártókat mentesítette az addig előírt kibocsátáscsökkentő ütemterv alól. Az Európai Unióban nyitott kérdés, hogy mi lesz a Bizottságban idáig prioritásként kezelt green dealből, bár a vezetők szavakban továbbra is kiállnak mellette.
Nem szabad kisegíteni a fosszilisokat
Az ENSZ-főtitkár állásfoglalását az 50. Föld napjára időzítette. Guterres, aki 2017-es megválasztása óta legfőbb ügyeként képviseli a környezetvédelmet arról beszélt, hogy a biodiverzitás gyorsan csökken, az éghajlatváltozás pedig közel van ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszatérés.
Guterres hat klímaügyi javaslatot tett. Szerinte a járványból való kilábalás gazdasági mentőcsomagjában egy tisztább, zöld átalakulással kell támogatni a munkaerőpiacot; ahol közpénzekkel mentenek meg cégeket, ott a segítséget zöld állásokhoz és fenntartható növekedéshez kell kötni; a múlt helyett a jövőbe kell beruházni, olyan szektorokba és projektekbe, amelyek segítik a környezetet. Az ENSZ főtitkára szerint a fosszilis iparágakat nem szabad támogatni, és végre érvényesíteni kell a szennyező fizet elvet – mindebben nemzetközi együttműködést szorgalmazott:
Az üvegházhatású gázok a vírusokhoz hasonlóan nem ismernek határokat.
Üres felüljáró Budapesten 2020. március 25-én
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Van valakinek 19 billió dollárja?
A válságkezelés, gazdaságélénkítés módjáról, a zöld lehetőségekről a héten a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) is nagy jelentést közölt. Ebben is azt hangsúlyozzák persze, hogy a gazdaság ösztönzését összhangba kell hozni a hosszú távú éghajlati és fenntarthatósági célokkal. Azt ugyanakkor elismerik, hogy borzasztó drága beavatkozásról van szó, igaz, szerintük még így is megéri. Modellszámításaik arra irányulnak, hog mennyivel kellene csökkenteni az energiához kötődő globális kibocsátást, hogy tartani lehessen a párizsi megállapodásban rögzített két fokos földi felmelegedést, mi kellene az ennél klímaszempontból sokkal jobb másfél fokos forgatókönyvhez,és mindez mibe kerülne.
Eszerint a két fokhoz 2050-ig 70 százalékkal kellene csökkenteni a kibocsátást. Számításaik szerint ennek a kibocsátás-csökkentésnek több mint a 90 százalékát a megújulók növelése és energiahatékonysági intézkedésekkel lehetne elérni. A mostaninál jóval gyorsabb hatékonyságnövelésre lenne szükség: az elmúlt tíz évben ugyanis évente átlagosan 1,8%-kal javult az energiaintenzitás, ennek a tempónak majdnem a duplárása, 3,2 százalékra kellene nőnie.
Mint az IRENA jelentéséről részletesen beszámoló Másfélfok írja, a megújuló energia és energiahatékonysági technológiák nagy része már most is létező, kész megoldások, amiket csak fel kell skálázni – minél gyorsabban. A jobb hatékonyság azonban nem elég, a fosszilis energia 75 százalékát is ki kellene iktatni a század közepére. Óriási léptékű villamosítással számolnak, tervük szerint 2050-re a villamosenergia lesz a legfontosabb energiaszállító, a bruttó villamosenergia-fogyasztás több mint kétszeresére nőne, és például a közlekedésben az elektromos járművek száma a mostani 8 millióról 2050-re több mint 1100 millióra nőne.
Mindennek gigantikus költsége lenne, az IRENA szerint mégis megérné. Szerintük globálisan 19 billió dollárnyi beruházást igényelne az általuk felvázolt energiaátmenet, de ez nemcsak élhetőbb környezetet teremtene, de új munkahelyeket is, és 2050-re 2,4%-kal magasabb GDP-t hozna.
Forrás/bővebben: index.hu
