1990 óta nem volt olyan alacsony Ausztrália szén-dioxid-kibocsátása, mint tavaly – közölte az ország ipari minisztériuma. A pandémia látványosan visszavágta a közlekedési ágazat szennyezését, de ahhoz, hogy a kibocsátás 2020-ban benézzen az évi 500 millió tonna alá, az energiaszektorban kénytelen-kelletlen megkezdett széntelenítési folyamatokra is nagyon szükség volt. Ugyanakkor ez a tempó sem tűnik most elégségesnek a klímavédelmi vállalásokhoz.
Tavaly 5 százalékkal volt alacsonyabb az üvegházhatást okozó gázok mennyisége az egy évvel korábbinál – derül ki az ausztrál ipari minisztérium friss emissziós jelentéséből. Ugyanakkor a 26,1 millió tonnás kibocsátáscsökkenéssel 499 millió tonnáig jutó kontinens-ország a Párizsi Megállapodásban szereplő bázisévhez (2005) képest több mint 20 százalékkal kevesebb károsanyagot pöfékelt a levegőbe.
Évtizedes mélypont
Az eredmény annyira meglepő, hogy a Guardian is hosszú elemzést szentelt neki. A brit lap szerint az ausztrál kibocsátási szint 30 éve nem látott mélységbe jutott, ami a koronavírus-járvány következményein túl annak is köszönhető, hogy Ausztráliában – a központi kormányzat bizonytalanságai és szénbányászatot továbbra is védő megoldásai ellenére – egyes államok behúzták a fosszilis üzemanyagok használata felett a kéziféket.
A Napi.hu jó ideje be-beszámol a kontinensen zajló energiaátmenet eseményeiről: írtunk a szénerőműveket érintő korlátozásokról és átalakításokról, az ausztrál napelem-boomról és a hálózati ellátásbiztonságot fokozó gigantikus méretű akkumlátortelep építésekről is.
A friss kibocsátási adatok most azt mutatják, hogy bár az energiaszektorban a kibocsátási szint bő egy évtized alatt (2009 óta) 21 százalékkal csökkent, máshol azért volna még min javítani. Az 1990-től publikált adatok ágazati bontásban például azt jelzik, hogy a nehéziparban főként áru előállításához felhasznált energia több mint másfélszeresére (52 százalékkal) nőtt, a közlekedés károsanyag kibocsátása pedig nem sokkal (43 százalékos növekedéssel) marad el mögötte.
Ez sem elég, még több kell
Hugh Saddler, az Ausztrál Nemzeti Egyetem Crawfordi Közpolitikai Iskolájának címzetes egyetemi docense azt mondta a Guardiannak, hogy mivel a szénről a megújuló energiára való áttérés már nyereséget termel, a kormánynak sokkal többet kellene tennie azért, hogy az áramhálózatok még több zöldenergiát tudjanak befogadni és menedzselni.
Ausztrália számlájára írható, hogy miközben az országban elkezdődött a szénerőművek kivonása, a bányászatnak köszönhetően az ország továbbra is a világ egyik legnagyobb szénexportőre. Az EMBER nevű energetikai thinktank szervezet legfrissebb tanulmánya szerint Indonézia és Ausztrália felelős a teljes globális tengeri szénkereskedelem 59 százalékáért. Csak Newcastle kikötőjéből tavaly 155 millió tonna szén idult el – leginkább az ázsiai piacra -, amivel az ausztrál város továbbra is a világ legnagyobb szén-exportőrének számít; rajta keresztül bonyolódik a Föld tengeri szénforgalmának 12 százaléka. Ez a mennyiség 55 százalékkal több, mint a második helyezett – ugyancsak ausztráliai Hay Point „produkciója”. A tengeri szénexportban az ausztrál olyan nyomasztó, hogy a 10 legnagyobb exporkikötőből öt Ausztráliában található.
A lap idézi Adam Bandtot, a Zöldek vezetőjét is, aki szerint a kormánynak fel kell adnia a szén védelmét és a közlekedésben pedig az „elektromos járművek iránti ellenségessége”-t. Mert igaz, hogy hivatalosan most is a Párizsi Klímaegyezmény megkötésekor (2015) 2030-ra vállalt, a 2005-ös kibocsátási szinthez képest 26–28 százalékos a csökkentés elérése Ausztrália célja, de Bandt szerint már ehhez is radikálisabb lépésekre volna szükség. A Zöldek vezetője szerint az országnak 2030-ig a 75 százalékos, 2035-ig a pedig a nettó nulla kibocsátási szintre kell eljutnia – márpedig “a jelenlegi adatok azt mutatják, hogy közel sem vagyunk ehhez” – tette hozzá a politikus.
Forrás: napi.hu
