32 paksi reaktor teljesítménye egy helyen – megéri a hatalmas vízerőművek építése?

Share Button

Megkezdte működését Délnyugat-Kínában a világ második legnagyobb, jelenleg is kiépítés alatt álló duzzasztóműve. Az óriási vízerőművek építése számos előnnyel és súlyos áldozatokkal is jár. Bár még épülnek Kínában ilyen hatalmas építmények, hamarosan megváltozhat a helyzet.

A Pajhotan vízerőmű a Jangce folyó felső szakaszán épült, a projekt első két egy gigawattos turbinája már működik. Összesen 16 ilyen egység fogja termelni az áramot a létesítményben, tehát a teljes beépített teljesítmény 16 gigawatt lesz. Ezzel a szintén kínai Három-szurdok-gát 22,5 gigawattos kapacitása után a Pajhotan lesz az egész világ második legnagyobb vízerőműve.

Összehasonlításképpen: jelenleg a paksi atomerőműben négy 0,5 gigawatt teljesítményű reaktor működik, a két új paksi reaktor pedig 1,2 gigawattos lesz.

A Magyarországon felhasznált összes villamos energia 2020-ban 45 terawattóra volt, ehhez képest a tervek szerint a Pajhotan vízerőmű évente 62 terawattóra áramot termel majd.

A kínaiak már 1992-ben kiválasztották a helyszínt, a tervek szerint már 2009-ben elkezdték volna az építkezést, de a kezdés csúszott. Végül 2017-től négy év alatt építették meg a hatalmas, a 289 méter magas építményt, ami a mögötte lévő víztározóban 18 milliárd köbméternyi vizet tartóztat fel.

A kínai állami média természetesen kiemelten foglalkozott a témával, még Hszi Csin-ping is méltatta az erőmű megépítéséhez szükséges teljesítményt. Az építő China Three Gorges Corporation (CTGC) vállalat közlése szerint a duzzasztómű elkészítése az egyik legnagyobb mérnöki kihívás volt Kína történetében.

A Pajhotan vízerőmű építése nem egy önmagában álló projekt, csak a 80 milliós Szecsuán tartományban 2025-ig még további tíz vízerőművet valósítanak meg, és további hét építését kezdik el. A Jangcén kissé feljebb elhelyezkedő Wudongde duzassztómű szintén hatalmas, 10,2 gigawattos, és ez már idén nyártól teljes kapacitásával működni fog, és lesz a világ hatodik legnagyobb villamosenergia-termelő egysége.

A Pajhotan vízerőmű segítségével becslések szerint várhatóan évente 19,68 millió tonna standard szén takarítható meg, aminek révén pedig 51,6 millió tonnával csökkenhető a szén-dioxid-kibocsátás – írta a Hszinhua a CTGC közlésére hivatkozva.

Kínában ezért is támogatták az utóbbi években vízerőművek építését, hiszen a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójának számító ország 2030-ra tűzte ki a kibocsátás tetőzésének elérését, 2060-ra pedig azt, hogy karbonsemlegessé válik.

Már most is kiemelkedő az ország a vízenergia terén, Kínában állítják elő a világ termelésének csaknem 30 százalékát. A hatalmas vízerőművek pozitív megítélése azonban közel sem egyértelmű. Bár megépülésük után szén-dioxid-kibocsátás nélkül termelnek villamos energiát, számos szempontból támadják is őket.

A legnagyobb problémát a nagy vízerőművek kapcsán az jelenti, hogy az építésükkor a duzzasztómű mögött létrehozott víztározók miatt hatalmas területek kerülnek víz alá. Ennek pedig súlyos környezeti és társadalmi ára is van.

A becslések szerint Kínában 1949 óta a víztározók által elárasztott területekről 15 millió embert telepítettek ki.

Jó példa a negatív és pozitív hatásokra a legnagyobb vízerőmű, a Három-szurdok-gát. A világelső gát miatt 2003 óta már több mint egymilliárd tonnával kevesebb szén-dioxid került a levegőbe, ami nagyjából megfelel Japán teljes egyéves kibocsátásának. Olcsó energiát biztosít a gyorsan fejlődő országnak, ezenkívül segít megakadályozni a Jangce áradásait, és az egyenletesebb vízellátással segíti a mezőgazdaságot és az ipart, valamint javítja a folyó hajózhatóságát is.

A Három-szurdok-gát, a világ legnagyobb erőműve (Fotó: MTI/EPA/Featurechina/Andrew K.)

Ezzel szemben a mérleg másik serpenyőjében ott van több mint egymillió lakos, akit az építés által érintett területekről telepítettek ki. Továbbá a 600 kilométer hosszúságú víztározó mintegy 1300 régészeti lelőhelyet árasztott el, és megváltoztatta a Három-szurdok tájképét. A tározóban az emelkedő vízszint által kiváltott erózió gyakori földcsuszamlásokat okoz, amik akár az építményt is megrongálhatják.

A gát súlyosan veszélyezteti a környék és a Jangce élővilágát is. Sokan számos élőlény, például a kínai folyamidelfin kihalásáért is a vízerőművet teszik felelőssé.

Ezek a pozitív és negatív szempontok, ha kisebb mértékben is, de a legtöbb vízerőmű esetében előfordulnak. Az utóbbi időben pedig Kínában is egyre többen gondolják úgy, hogy a pozitív hatások nem érik meg az áldozatokat. Sokak szerint hamarosan véget ér a hatalmas vízerőművek építésének korszaka, és inkább kisebb erőműveket, valamint a fogyasztás kiegyenlítését szolgáló szivattyús-tározós erőműveket építenek majd a folyókra.

Ez egyrészt azért is valószínű forgatókönyv, mert a nagy vízerőművek számára legjobb, könnyen beépíthető helyszínek fogytán vannak Kínában, valamint a nap- és szélenergia-termelés fejlődésével egyre inkább más módon is megoldható az olcsó, karbonsemleges villamosenergia-termelés.

Forrás: hirado.hu