A dokumentumból kiderül, hogy a támogatás mértéke a tagok körében 60,1 milliárd euróról 63,6 milliárd euróra nőtt. Norvégiában a legalacsonyabb, míg Csehországan a legmagasabb a támogatás mértéke. Magyarországon a támogatási szint a középmezőnyben van.
A CEER a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részvételével összeállította jelentését 2018-2019. évekre a megújuló energiaforrásokra fordított támogatások típusáról, összegéről, illetve az új belépő megújuló erőműveknek nyújtott támogatásokról különböző termelési technológiákra lebontva. Az adatgyűjtés köre kiterjedt a megújuló energiára vonatkozóan a 2030-ra kitűzött célokra, a támogatási rendszerek finanszírozási mechanizmusaira, a közvetett támogatásokra, és arra, hogy ki viseli a rendszerkiegyensúlyozás költségeit és felelősségét. Felmérték az önfogyasztás, a nettó fogyasztásmérés (szaldó elszámolás), az energiamegosztás és a megújuló energia közösségek helyzetét is az egyes tagállamokban. Mivel a legtöbb európai országban még mindig folyamatban van a támogatási rendszerek uniós követelményeknek megfelelő átalakítása, illetve a felülvizsgált megújuló energia irányelv (RED II) átültetése, a felmérés a támogatási rendszerek közelmúltbeli és tervezett változásaira is kitért.
A jelentés szerint a megújuló energiák terjedésének elősegítésére számos eszközt alkalmaznak Európa-szerte, például beruházási támogatásokat, kötelező átvételi tarifákat (feed-in-tariff, FiT), piaci áron felüli prémiumokat (feed-in-premium, FiP) és zöld bizonyítványokat (green certificates).
A legtöbb CEER-tag európai országban még mindig tart az átmenet az olyan támogatási rendszerek felé, amelyek lehetővé teszik a megújuló energiaforrások jobb piaci integrációját, és versenyt ösztönző elemeket tartalmaznak a támogatási szintek meghatározásának módjában. Az egyik kimutatható trend az, hogy továbbra is zajlik az eltolódás a prémium típusú támogatási rendszerek felé, ahol a megújuló alapon villamos energiát termelők a piaci jövedelem melletti támogatást (fix vagy változó prémiumot) kapnak, nem pedig kötelező átvételi tarifát. Másrészt egyre inkább pályázati úton történik a támogatás szintjének meghatározása.
A legutóbbi, 2017-2018-as időszak adatait bemutató jelentés megállapította, hogy a megújuló energiaforrások súlyozott átlagos támogatása a nagykereskedelmi áron felül a 2015. évi 110,22 €/MWh-ról az adatokat szolgáltató 25 országban 2017-re átlagosan 96,29 €/MWh-ra csökkent. A mostani jelentés adatai alapján pedig a megújuló energiaforrások súlyozott átlagos támogatása a 2018. évi 99,62 €/MWh-ról 2019-re 97,95 €/MWh-ra csökkent.
Nagy különbségek figyelhetők meg az egyes technológiák és az országok között. 2018-ról 2019-re 15 CEER-tagországban csökkent a számított súlyozott átlagos támogatás, míg 11 tagországban emelkedett; a teljes kiadás a tagok körében 60,1 milliárd euróról 63,6 milliárd euróra nőtt. A támogatás legalacsonyabb Norvégiában 10,97 €/MWh-val, míg a legmagasabb Csehországan 197,83 €/MWh támogatási szinttel. Magyarországon ez az érték a 2018. évi 47,26 €/MWh-ról 49,47 €/MWh-ra emelkedett 2019-ben. Továbbra is a napenergia kapja a legnagyobb súlyozott átlagos támogatást a legtöbb CEER-tagországban.
A megújuló energia támogatásban részesülő bruttó villamos energia aránya országonként jelentősen eltér: míg Szlovéniában 3,8%, Dániában eléri a 66%-ot. A CEER-tagországokban ez az arány átlagosan 19% volt 2018-ban, ami enyhe növekedést jelent a 2016. évi 17%-os átlagos arányhoz képest. Magyarországon 8,8%-ot tett ki a támogatásban részesülő villamos energia aránya a termelésen belül 2018-ban.
A CEER jelentésének célja olyan összehasonlítható adatok bemutatása, melyekből a politikai döntéshozók, a szabályozó hatóságok és az iparág szereplői pontos tájékoztatást kaphatnak arról, hogy milyen támogatási rendszerekből milyen mértékű pénzügyi hozzájárulás jut a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiára Európában. Az országokra, különböző energiatermelési technológiákra és eszköztípusokra lebontott jelentés korábban megjelent kiadványokra épít, ám frissebb, a 2018-2019. évekre vonatkozó adatokat tartalmaz. Általánosságban elmondható, hogy a magyarországi folyamatok az általános trendekbe illeszkednek, és a támogatási szint a középmezőnyben van.
A jelentés teljes terjedelmében angol nyelven a CEER honlapján érhető el.
