Az intézkedés a kormányzatra nehezedő, egyre erősebb nyomást követően született, amelyek a beszállítói láncot érintő, kényszermunkára vonatkozó vádakra reagálást sürgettek. Az egyik elemző az Egyesült Államok teljes szolár ágazatát érintő „súlyos negatív hatásra” figyelmeztet.
Kép: NREL/Dennis Schroeder
A Reuters hírügynökség szerint a Biden kormányzat import tilalmat rendelt el a kínai székhelyú Hoshine Silicon Industry Co. céggel szemben, kényszermunka alkalmazására hivatkozva.
Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma külön-külön helyezte tilalom alá a Hoshine, három másik kínai vállalat és a félig katonai jellegűnek nevezett Xinjiang Production and Construction Corps (XPCC) felé irányuló exportot azért, mert állításuk szerint Hszincsiang tartományban részt vettek ujgur és más muszlim kisebbségek kényszermunkára fogásában.
A hírügynökség idézte Kína külügyminisztériumának szóvivőjét, aki kijelentette, hogy Kína meg fog tenni „minden szükséges intézkedést” a vállalatait illető jogok és érdekek védelme érdekében.
Az Egyesült Államok gazdasági feketelistájára került másik három cég közé tartozik a Xinjiang Daqo New Energy Co, a Daqo New Energy Corp. egyik egysége; a Xinjiang East Hope Nonferrous Metals Co, a shanghaji székhelyű gyártó, az East Hope Group egyik egysége; és a Xinjiang GCL New Energy Material Co., amely a GCL New Energy Holdings Ltd. részét képezi.
John Smirnow
A Kereskedelmi Minisztérium közlése szerint a vállalatok és az XPCC „emberi jogok megsértésében vettek részt és visszaéléseket követtek el Kína elnyomási kampányának megvalósítása során, tömeges fogvatartás, kényszermunka és csúcstechnológiás megfigyelés alkalmazásával ujgur, kazah és más muszlim kisebbségi csoportok tagjai ellen” Hszincsiangban.
John Smirnow, a Solar Energy Industries Association (SEIA) általános tanácsadója és piaci stratégiákért felelős elnök-helyettese szerint a „Hszincsiangi Ujgur Autonóm Területről (Xinjiang Uyghur Autonomous Region, XUAR) érkező szolár termékekre vonatkozó jogérvényesítő intézkedés híre nem ért bennünket váratlanul, és teljes mértékben támogatjuk a Biden kormányzat beszállítói láncon belüli bármilyen kényszermunka kezelése érdekében tett erőfeszítéseit.”
Közölte, hogy az Egyesült Államok az átláthatóságot hiányolja a hszincsiangi régió beszállítói láncainál, és „túl sok kockázattal jár az ottani üzemeltetés”.
Smirnow azt mondta, hogy emiatt tavaly októberben a SEIA elkezdte a régió elhagyására felszólítani a szolár cégeket. Áprilisban a szakmai szervezet nyomon követhetőségi protokollt adott ki, ami azt hivatott elősegíteni, hogy a beszállítói láncban ne fordulhasson elő kényszermunka.
„A SEIA folytatni fogja a kormányzattal és a kényszermunkát ellenző partnereivel végzett munkát, és a tiszta energiával működő jövőt úgy kívánjuk felépíteni, hogy arra mindannyian büszkék lehessünk” – foglalta összes Smirnow.
Gregory Wetstone, az Egyesült Államok megújuló energiákkal foglalkozó tanácsának (American Council on Renewable Energy, ACORE) elnök-vezérigazgatója ezt nyilatkozta: „A tiszta energiára átállásban nincs helye a kényszermunkának. A mai bejelentés összhangban van a már hosszú ideje életbe lépett egyesült államokbeli törvénnyel, és teljes mértékben támogatjuk a Biden kormányzat jogérvényesítő intézkedését.”
Negatív hatás
A Kereskedelmi Minisztérium listájára több – napelemek gyártásához felhasznált – monokristályos szilícium és poliszilíciumot előállító cég is felkerült.
A Roth Capital Partners-t képviselő Philip Shen egy az ügyfeleknek küldött értesítésben úgy fogalmazott, hogy ez a lépés „erőteljes negatív hatást gyakorolhat az Egyesült Államok teljes szolár ágazatára nézve.” Tájékoztatása szerint a Hoshine éves szinten hozzávetőleg 800 000 tonnányi a poliszilícium termékek előállításához szükséges nyersanyagot termel.
Shen ismertette, hogy az Egyesült Államokba lépéshez a modulok importjánál most igazolni kell, hogy nem tartalmaznak a Hoshine-tól származó anyagot. „Véleményünk szerint ez a rendelkezés súlyos korlátokat állít a napelem modulok Egyesült Államokba szállítása elé, mivel meggyőződésünk, hogy a MG-Si elkülönítése és nyomon követése a beszállítói lánc egészében jelentős kihívást jelent.”
A Biden kormányzatra nehezedő nyomást fokozta az U.S. House Ways and Means Bizottság tagjai által küldött levél, amely arra szólítja fel a vámhatóságok tisztviselőit, hogy „azonnal tegyenek agresszív jogérvényesítési lépéseket” a Kína Hszincsiang tartományából az Egyesült Államokba érkező poliszilícium termékkel kapcsolatban. A június 10-én az Egyesült Államok vámokért és határvédelemért felelős megbízottjának, Troy Millernek küldött levelet a kongresszusi adóügyi bizottságának két tucat tagja írta alá.
Zéró tolerancia
A Reuters szerint a Hoshine Silicon Industry egy befektetői platformon jelezte, hogy támogatta a kínai külügyminisztérium reakcióját, majd hozzátették, hogy a cég nem exportál ipari szilíciumot közvetlenül az Egyesült Államokba, így ez minimális hatással lesz üzletmentére.
A Xinjiang Daqo New Energy Co. A hírügynökségnek küldött e-mailben jelezte, hogy a vállalat zéró toleranciát tanúsít a kényszermunka irányába, és hogy a cég nem értékesít közvetlenül egyesült államokbeli vállalatok felé, illetve nem vásárol az Egyesült Államokból, és hogy „ez nem fogja számottevően érinteni a vállalat üzletmenetét.”
Tavaly szeptemberben a Trump kormány idején az Egyesült Államok vámokért és határvédelemért felelős szervezete (U.S. Customs and Border Protection, CBP) öt visszatartási végzést (Withhold Release Orders, WRO) bocsátott ki a hszincsiangi régióból származó termékekre. A termékek között szerepelnek hajápolási és ruházati termékek, pamut és bizonyos számítógép alkatrészek.
„A Biden kormányzatnak feltehetően nem volt választása, kénytelen volt cselekedni a szolár beszállító láncban alkalmazott kényszermunkára vonatkozó folyamatos vádak hatására” – vélte Mark D. Herlach, a Washington, D.C.-ben működő ügyvédi iroda, az Eversheds Sutherland partnere. „Senki nem akar olyan helyzetbe kerülni, hogy ő az, aki nem lépett fel a kényszermunka ellen” – mondta a pv-magazinnak egy interjúban.
Egy ügyfeleknek küldött értesítésben a cég azt közölte, hogy az esetleges szankciók a panelek vásárlóit is érinthetik. Ide tartozhatnak a közvetlen jogi kockázatok, a finanszírozási kihívások, a beszállítói láncok megszakadása és a jó hírnevet érintő kockázatok. Az értesítés szerint a hírnév miatti aggályok például olyan világmárkákat, mint például a Calvin Klein, a Gap, a H&M, IKEA, a Patagonia, és a Tommy Hilfiger késztettek arra, hogy leállítsák a Hszincsiangból származó pamut beszerzését.
Kapcsolódó témájú cikkeink:
Szolár gyártók, közművek és fejlesztők a kényszermunka elleni elkötelezettség mögött
