Az Egyesült Államok szénmentes áramszektorra történő átállása során a napenergia akár az ország áramigényének 40%-át is biztosíthatja 2035-re, a jelenlegi legfeljebb 3%-os szint helyett, ez áll az Energiaügyi Minisztérium (Department of Energy, DOE) dokumentumában.
Egy 102 MWp teljesítményű napelem projekt Észak-Karolinában. Kép: NextEnergy Capital.
A napenergiában rejlő lehetőségek felismerése történelmi jelentőségű beruházásokat igényel, hogy ezzel felgyorsítsák a lakóépületek, a kereskedelmi és erőművi nagyságrendű rendszerek telepítését – jelezte a Fehér Ház közleményében – azzal, hogy a telepítések ütemét 2030-ig a jelenlegi ütem három-négyszeresére kell emelni ahhoz, hogy teljesüljön a Biden elnök 100%-ban szénsemleges áramellátási rendszerre vonatkozó célkitűzése.
A DOE által előtérbe helyezett eszközök között, amelyek hozzásegíthetik az országot célkitűzése eléréséhez, szerepel a befektetések és a gyártás után járó adókedvezmény is (investment tax credit, ITC és production tax credit, PTC). A gyártás után járó adókedvezmény 2021 végén fog lejárni, míg a beruházások után járó adókedvezmények kivezetésre kerülnek, a lakóépületekre vonatkozóan 2023-ban, míg a kereskedelmi és erőművi nagyságrendű szolár rendszerek esetén 2024-ben.
Továbbá a magántőke milliárd dollárjainak mobilizálását segítheti elő a napelemek után járó adókedvezményekhez hasonló, közvetlen kifizetésekkel működő ösztönzés az égetően szükséges távvezetékekkel és az új akkumulátoros tárolással összefüggésben – áll az emlékeztetőben.
A gyártás vonatkozásában a DOE azt jelezte, hogy mivel aggályok merültek fel a Kínában a szolár beszállítói rendszerben alkalmazott kényszermunkával összefüggésben, „a célok eléréséhez szükséges belföldi kapacitások iránti igény bővült”. A Kína Hszincsiang régiójában alkalmazott kényszermunka gyanújára adott válaszként az Egyesült Államok visszatartási végzést hozott, amely lényegében lebénította a Hoshine-tól és leányvállalataitól származó szilíciumfém importját.
Az Egyesült Államok jelenleg több mint 2 GW vékonyfilm napelem gyártási kapacitással és további 3 GW napelem szilícium modul összeszerelési kapacitással rendelkezik a DOE szerint; ehhez jön majd a First Solar vékonyrétegű modulokat előállító, 3,3 GW kapacitásúra tervezett új létesítménye, amely a kereskedelmi célú termelést várhatóan 2023-ban fogja megkezdeni.
Az egyesült államokbeli szolár szektor bővülése folyamatos kutatást és fejlesztést fog igényelni a szolár eszközök új anyagaival, bemutató projektekkel, anyag beszállítási láncokkal kapcsolatban, valamint gyártást szolgáló létesítmények építését vagy új gyártósorokkal ellátását, hogy fejlett technológiák gyártását végezhessék – közölte a DOE. A múlt héten jelentették be, hogy kilenc projekt fog osztozni egy 14 millió dollár összegű minisztériumi kereten, hogy felgyorsítsák a technológiák kereskedelmi célú alkalmazását, amellyel hozzájárulnak nagyobb mennyiségű napenergia hálózatba juttatásához.
Azt is remélik, hogy a múlt héten a Szenátus által elfogadott, mindkét párt támogatását élvező törvényjavaslat, amely tiszta energiával kapcsolatos beruházásokat szorgalmaz, katalizátorként szolgál majd a munkahelyek teremtéséhez. A DOE szerint a jórészt szénmentesített elektromos szektorhoz vezető út azt is jelentheti, hogy 2035-re 500 000 és 1,5 millió fő közöttire tehető majd az Egyesült Államok szolár szektorában dolgozók létszáma.
Egy nemrégiben az Egyesült Államok napelemekkel foglalkozó szakmai szervezetével, a Solar Energy Industries Association-nel (SEIA) közösen közzétett kutatás szerint annak ellenére, hogy 2020-ban az Egyesült Államok rekordokat ért el a telepítések terén, tavaly a szolár ágazatban foglalkoztatottak száma meredeken zuhant, elérte a 2015 óta legalacsonyabb szintet. Azonban idén már sok napenergia területén működő munkáltató kilábalásra számít és bővíti dolgozói állományát.
A DOE emlékeztetőjére reagálva a SEIA elnök-vezérigazgatója, Abigail Ross Hopper kijelentette, hogy a jelentés világossá teszi: a nettó nulla kibocsátású hálózat elérése milliárd dolláros nagyságrendű befektetést és piaci lehetőségeket tesz szükségessé 2050-ig a tiszta energia előállításának egész vertikumában, beleértve az energia tárolását, az áram továbbítását, az üzemeltetést és karbantartást, valamint a közösségi szolár rendszereket és az alacsony- és mérsékelt jövedelmű közösségek szolár rendszereit.
„Biden elnök tervezi a szolár befektetések után járó adókedvezmény bővítését, az egyesült államokbeli gyártás, távvezetékek és új akkumulátoros tárolás kiépítésének felgyorsítását, a sokszínű portfólió kialakítását, az egyenlőségi és igazságossági célok beépítését a tiszta energiára épülő gazdaságra átállás folyamatába. A megfelelő kereskedelmi szakpolitika létfontosságú lesz az elnök klímavédelmi céljai szempontjából” – mondta.
Forrás: pv-tech
Kapcsolódó témájú cikkünk:
Az USA Szenátusa elfogadta a mérföldkőnek számító infrastruktúra törvényjavaslatot a szolár adókedvezmény bővítéséről
Szavazott a Szenátus az 1 milliárd dolláros infrastruktúra törvényjavaslat továbbjutásáról
